KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Új szokásként írásban szétosztottam a zárszót – bő terjedelemben. Én csak néhány fontos kérdésre szeretnék kitérni.
Ma december elseje van, és a tisztelt Ház a bevételeket képező adótörvények megszavazása után szavazhat a költségvetés kiadásairól, fejezeteiről.
A bevételekkel kapcsolatban szeretnék köszönetet mondani a tegnapi szavazásért. Szeretnék köszönetet mondani annak az öt miniszternek, aki itt volt velem ezen a szavazáson és a politikai államtitkároknak. (Taps a jobb oldalon.)
Ami a költségvetést illeti, a Kormány igen kemény költségvetést terjesztett elő. Szeretném emlékeztetni önöket a kétkulcsos áfa, csak rászorultak kompenzálásával, nulla növekedés bérben és dologi kiadásban a központi és önkormányzati szerveknél, az szja-osztozkodás megváltoztatása a központ és az önkormányzatok között és így tovább.
Csak néhány területen irányoztunk elő fejlődést: a mezőgazdaságban, a szociálpolitikában, a felsőoktatásban, a védelemben és a közbiztonságban.
E három területen is úgy irányoztuk elő, hogy egyidejűleg e területeket korszerűsíteni kell, modernizálni és takarékos megoldásokat alkalmazni.
A költségvetés azért volt ilyen kemény, mert egyrészt az állam egyensúlyi helyzete nem jó – rossz. Magas deficittel dolgozik a költségvetés és a társadalombiztosítás is, nehezen képződnek a jövedelmek, vagy ha képződnek, elkerülik az államot, és ez súlyos gondokat okoz. Ezt a folyamatot meg kell és meg lehet állítani.
Kemény volt a költségvetés, mert csökkenteni akartuk, és csökkenteni akarjuk az állam súlyát és szerepét a gazdaságban, a jövedelmek elosztásában, hiszen csak ez nyújthat biztos és szabad terepet a vállalkozóknak, a vállalkozásoknak és a lakosságnak, az állampolgároknak.
Kemény költségvetésre volt szükség és van szükség, mert az állam folyamatosan gondokkal és problémákkal néz szembe a legkülönbözőbb területeken, legyen akár szó bányákról, élelmiszeriparról, bankokról, a munkanélküliségről, munkahelyteremtésről vagy éppen most a vasutasokról. Tehát nagyon megfontoltan és takarékosan kell a forrásokat felhasználni.
Ezt a kemény költségvetést felismerve, és képviselve a társadalom érdekeit, a társadalom ellenállását és a társadalom tűrőképességét, a kormánykoalíció pártjai megpróbálták – s azt hiszem, hogy sikerrel – úgy átalakítani, hogy az alapelvek ne sérüljenek, a keménység megmaradjon, de az állampolgárok, a társadalom és az önkormányzatok számára elviselhetőbb legyen a '93-as év.
(9.40)
Ennek alapján – és most utoljára szeretnék erről beszélni – tárgyalt a Kormány az Érdekegyeztető Tanácsban, amelyet lehet nem szeretni, lehet azt mondani, hogy idegen test, de ma ez az érdekegyeztetés fóruma, és ezt kell felhasználnunk, és azt hiszem, hogy sikeresen használtuk fel. Lehet azt mondani, hogy nem jó megállapodást kötöttünk, de hiszen a megállapodás mindig kompromisszum kérdése, és ha 3 fél kompromisszumra tudott jutni, akkor az mégis csak jó megállapodás. És azt is szeretném elmondani, hogy ezt a megállapodást a Parlament nagy részben már megszavazta. Direkt figyeltem a szavazási arányokat, hogy milyenek voltak. Általában 90%-kal mentek át az Érdekegyeztető Tanácson megkötött megállapodás eredményei, akár az alkalmazotti adókedvezményről van szó, akár a gyermekek utáni levonható 300, illetve 400 forintról, akár a bérszabályozás megszüntetéséről, és mondhatnám így tovább.
A mostani költségvetési szavazáson a bérmegállapodást fogjuk megszavazni és a társadalombiztosítás szavazásánál a nyugdíjasok 14%-os nyugdíjemelését.
Az Érdekegyeztető Tanács persze áldozatokat is követelt a költségvetéstől, és a költségvetés némi átalakítását, egyrészt az igazgatás szerveinél, és az egyes fejezeteknél meg kellett teremteni a kompenzációk forrását, ezért csökkenteni kellett számos területen az eredeti, már megnyirbált kiadásokat, másrészt az adósságszolgálat céljaira kénytelenek voltunk 20 milliárd forint privatizációs bevételt betervezni, amely nem az ÁVÜ-től, hanem az ÁV Rt.-tól fog származni, tehát a privatizációs folyamatra olyan kényszert nem gyakorol, hogy az állam ingyen vagy nagyon olcsón a bevételek hajhászása miatt privatizáljon. Szeretném elmondani, hogy adósságszolgálatra fordítjuk ezt. Ez a nemzetközi gyakorlatban is bevált, de a nemzetközi gyakorlat ismeri azt is, amikor a privatizációs bevételeket a költségvetés hiányának a finanszírozására használták fel. Anglia 10 éven keresztül ezt csinálta, és ott érdekes módon nem volt probléma.
Az Érdekegyeztető Tanácson elfogadott javaslatokon túlmenően számos olyan javaslat van, amelyet elfogadhatónak ítélt és támogatandónak a Kormány. Szeretném itt kiemelni például Zsigmond Attila úrnak a fővárosi tömegközlekedést támogató javaslatát, de ugyanilyen irányú javaslata volt Fodor András Attila úrnak is. Szeretném kiemelni Józsa Fábián javaslatait az önkormányzati normatívák emelésére, illetve új önkormányzati normatívák bevezetésére. Szeretném kiemelni Seszták képviselő úr javaslatait az egyházi ingatlanok felújítását illetően. És itt szeretném elmondani, hogy Pálos Miklós úr hasonló javaslatait éppen a szűkös források és a csökkentések miatt nem tudjuk egyelőre teljesíteni, de év közben mérlegelni fogjuk.
Szeretném kiemelni azt is, hogy a történelmi múltunk hiteles feltárása érdekében továbbra is áldoz a kormányzat pénzt, mert ezt nagyon fontosnak tartja. Szeretném azt is kiemelni, hogy Vincze Kálmán képviselő úr módosító javaslatát támogatjuk. Ez a javaslat a mezőgazdasági szövetkezetek és mezőgazdasági ágazatba sorolt vállalatok egyes, állammal szembeni tartozásainak a felfüggesztését, illetve eltörlését jelenti.
Szeretném azt is elmondani, hogy a pártok támogatására – figyelembe véve megnövekedett költségeiket – kétszázmillió forinttal több állt rendelkezésre.
Két kérdésre szeretnék még kitérni. Az egyik a Tardos Márton és társai által jelzett indítvány, amelyik azt mondja, hogy a honvédelem, a védelem költségvetését az I. negyedév finanszírozását leszámítva zároljuk. Kérem, nem akarok hosszas fejtegetést erről a kérdésről. Két szempontot ajánlanék a tisztelt Ház figyelmébe, mikor azt mondom, hogy én nem támogatom ezt a javaslatot. Az egyik külpolitikai indok mégis, hogy néznek egy országra, amelyik itt a vihar közepén lezárolja a védelmi költségvetését? A másik pedig biztonságpolitikai indok.
A televízió sok vihart kavart. Szeretném az államháztartási törvényből idézni szó szerint a központi költségvetés szerkezeti rendjéről szóló 2. fejezetből a 19. §-t: A központi költségvetés fejezetekre tagozódik. A fejezetrendet a költségvetési törvény határozza meg. Tehát kérem, az Országgyűlés dönt arról, hogy az 1–6. tehát az érinthetetlenek – az Országgyűlés, az Állami Számvevőszék, Alkotmánybíróság stb. – kivételével mely költségvetési tevékenység mely fejezethez tartozik. Ez egy technikai kérdés, pénzügytechnikai kérdés ebben az értelemben.
A tartalmi kérdésre elhangzott például Soós Károly Attila úrnak egy felvetése. A tartalmi kérdés lesz majd a következő két hétnek a témája, amennyiben ezt a Parlament elfogadja, hiszen az egyetemek, vagy mondjuk nálam a Vám- és Pénzügyőrség attól, hogy az én fejezetembe van besorolva, vagy a művelődési miniszter fejezetébe van besorolva teljes önállóságot és autonómiát élvez. Azonban szeretném elmondani, hogy más kérdés a gazdálkodás. Ezek a központi költségvetésből gazdálkodó szervezetek, fejezetek, ideértve a Magyar Televíziót és Rádiót, közpénzekkel gazdálkodnak… (Közbeszólás: Részben.) Részben, igen. A közpénzek részét a Kormány, miután az Országgyűlés elé terjeszti a költségvetést, és a végrehajtásra felhatalmazást kap, felelős, és ilyen értelemben igenis joga, kötelessége minden egyes költségvetési intézmény gazdálkodásának utánanézni.
Az idei költségvetést egy bizonytalanság már nem terheli, ez pedig az orosz csapatkivonással kapcsolatos kérdések, amelyeket tárgyalásokkal rendeztünk. Tavaly még ez is felettünk lebegett. Azonban szeretném a tisztelt Ház figyelmét felhívni arra, hogy Bős–Nagymaros kérdése a megnyugtató nemzetközi rendezésig mindig ott lebeg az állam és a költségvetése felett, hiszen nem lehet tudni, hogy milyen fizetési kötelezettségek lesznek, keletkeznek, tehát ezt tessék kalkulálni. Ez nem függ össze azzal, hogy a Bős–Nagymaros ügyében a nagymarosi körgát lebontására, a munkák megkezdésére a költségvetés tartalmaz pénzt.
Végül 1993-ról igen sok és éles kijelentés hangzott el itt a Parlamentben. Azt mondták, hogy megint optimisták vagyunk, lehetetlen, hogy teljesítjük az exportot, lehetetlen ez is, lehetetlen az is. Szeretném elmondani, hogy igen kemény nemzetközi, gazdasági és politikai feltételek mellett gazdálkodik és él ez az ország, és nem váltak be '92-re sem azok a jóslatok, hogy össze fogunk omlani, hogy nem fog sikerülni.
(9.50)
Rettenetes gondokkal és problémákkal, de azért külső helyzetünket stabilizáltuk, s a belső helyzetünk sok nehézség mellett mutat nagyon sok kedvező vonást is.
1993 kulcskérdése tehát az, hogy mennyire tudjuk a változások sebességét felgyorsítani, nem azért, mert '94-ben választások lesznek, hanem elsősorban azért, hogy stabil tulajdonosi réteg alakuljon ki Magyarországon, stabil tulajdon- és tulajdonosi viszonyok alakuljanak ki az élet minden területén. Ezért '93-ban változatlanul kulcs- és alapkérdés a kárpótlás minél gyorsabbá tétele és az agrárátalakítás, átalakulás befejezése.
Itt jegyezném meg, hogy egymillió hektár földet vetettek el az elkedvetlenedett parasztok – bizony talán még többet is, mondja Gergátz barátom –, tehát a szándék, a tehetség megvan, csak most már a tulajdonosi biztonság kell hozzá.
A második, a privatizáció és a bankprivatizáció, amelyekben áttörést kell elérnünk azért, hogy ne értéktelenedjen tovább a tulajdon, ne éljék fel a tulajdont, biztos tulajdonosa legyen.
A harmadik az infrastruktúra. Erről nem kell sokat beszélnem, Bogár László barátom egy nagy infrastrukturális beruházásról fog előadást tartani vagy előterjeszteni.
Végül nem kerülhetjük meg, hogy az államháztartási reform lépéseit bizonyos területeken megkezdjük, az intézmények karcsúsítása, korszerűsítése területén folytassuk, hogy a kincstári vagyonról törvényt alkossunk és így tovább.
Úgy gondolom, hogy kemény év vár ránk. Keményen kell dolgozni, de ha állandóan csak azt hangoztatjuk, hogy mennyi problémánk, mennyi nehézségünk van, mint ahogy ez bizonyos koreográfia szerint itt a Parlamentben is mindig elhangzik meg a Parlamenten kívül, és defetisták leszünk, akkor együtt fogunk veszteni, mert a Kormány felelőssége természetesen és a koalícióé a költségvetés, de szeretném mondani, hogy mindenki, aki itt ül ebben a Parlamentben, részt vett a költségvetési vitában, és a tv-vitát leszámítva igen konstruktívan vett részt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
