SZABÓ IVÁN, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
SZABÓ IVÁN, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
SZABÓ IVÁN, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem kívántam ebbe a vitába beavatkozni, hiszen egy alapról szóló törvényjavaslat van itt – ahogy Fejes Attila képviselőtársam elmondta –, a jövő héten a többi alapról is jön be, egész egyszerűen azért, mert az államháztartási törvény korábban nem alap formájában, nem törvényerejű szabályozás által működtetett alapokról is előírta, hogy törvényben kell ezeket szabályozni – így a világkiállítást is, amit a törvény meghozatala idejében még nem élő államháztartási törvény még nem így írt elő. Világos, hogy itt erről van szó, és az is világos, hogy lehet arról a Parlamentben beszélni: az egész világkiállításról kapjon egy tájékoztatást az Országgyűlés, hogy állunk, mi történt addig, ki mit tett és nem tett ebben az ügyben.
(0.20)
Én őszintén mondom, ennek az alapnak a vitájánál igazán nem szeretném a Kormány részéről élezni ezt a vitát, mert nem erről szól a történet. A felvetés számomra olyan, mintha a jövő héten például a piaci intervenciós alapról szóló törvényjavaslatnál arról kezdenénk vitatkozni, hogy tegyük be egy mellékletbe, hogy ennek az alapnak a keretében, mondjuk, a TIG jövő augusztusban föl fog vásárolni gabonát, mennyire lesz annak a sikértartalma.
Nyilvánvalóan nem erről szól majd a piaci intervenciós alap. Az idegenforgalmi alap nem arról szól, hogy hány francia turista lesz majd a Balatonon jövő nyáron, hanem arról, hogy a finanszírozásnak bizonyos keretei vannak.
Még egyszer mondom, ezzel nem azt akarom mondani, hogy a Parlament nem illetékes abban, hogy tájékoztatást kapjon a világkiállítás állásáról, de ez egy más előterjesztés, ahol arról is szólni kell a történetnek: mit tett a Programiroda, mit tett a Világkiállítási Tanács, mit tett a főváros ebben az ügyben, és mit nem tett. Nyilván fel lehet vetni azt, hogy egyéb költségvetési források – amelyekről itt hallottunk – hogyan néznek ki a világkiállítással összefüggésben. Én bizony akkor nem tudok attól eltekinteni, hogy azt is ne hozzuk ide, hogy mi történt az 1971-ben (sic!) már kitett több százmillió forinttal, ami a lágymányosi hídhoz ki lett téve. Én még ebből egy szögvasat nem láttam, hogy vett volna a főváros két év alatt. Mi történt a '92-es ide alkalmazott pénzzel?
Még egy dolgot – megmondom őszintén – nem értek, és ezt azért szeretném elmondani, mert a tiszta, egyenes beszédet szeretem, és azt hiszem, nem vethetik a szememre, hogy ezt nem szoktam így csinálni.
Én végigültem minden kormányülést, ahol a világkiállítás finanszírozásáról, a világkiállításnak az előrehaladásáról, az elfogadott projektekről és a világkiállítással összefüggő fővárosi beruházásokról – mint a lágymányosi híd, mint a metróvonalnak a kormányzat által történő finanszírozása – szó esett. Hozzá kell tennem, minden alkalommal Demszky Gábor főpolgármester úr és csapata ott ült. Meg lehet hallgatni a kormányülések jegyzőkönyveit, ahol minden alkalommal elhangzott a főpolgármester úr részéről, hogy nagyon köszöni a gondos előkészítést és a konstruktív együttműködést a kormányzattal a világkiállítás előkészítéséről.
Ezek után nem tudom értelmezni, hogy máshonnan, más formából hogy jön vissza az, hogy nincs információja, nem tudja, nem ismeri, nem látta, nem olvasta. Ott ült, megköszönte, magnószalagon van a hangja. Kérem, uraim, ezt is le lehet játszani, és ezt is be lehet mutatni a Parlamentnek – vagy pedig azt kell vélelmeznem: két Demszky Gábor van, egy, aki a kormányülésre jön, egy, aki Kuncze Gábor képviselő urat informálja. (Taps a jobb oldalon.)
Még egyet szeretnék ehhez hozzátenni… (Juhász Pál: Nincs igazad! – Zúgás a jobb oldalon.) …, nem erről szól most a vita, de azt is szeretném elmondani, hogy ezen túlmenően azt hiszem, világkiállítást ezen a világon a Világkiállítások Nemzetközi Irodája: a BIE nem az elsőt rendezteti Magyarországgal.
Ezelőtt nincs két hete, hogy itt járt Budapesten Ted Allen úr, a BIE-nek az elnöke, televízióban is lehetett látni: Híradóban, Egyenlegben egyaránt is elmondta, hogy ilyen jól előkészített és ilyen fázisú világkiállítást a világkiállítás előtt visszaszámolt időben keveset látott a BIE, márpedig ehhez azt is hozzá kell tenni, Ted Allen úr kifejezetten ellene volt, hogy Budapest kapja meg a világkiállítást, és az utolsó pillanatban fordult meg az ő véleménye – kérem, ennek is utána lehet nézni. Tessék megnézni az anyagokat! Tehát egész egyszerűen azt hiszem, hogy itt megint ott tartunk, mint másfél évvel ezelőtt: nem a világkiállításról szól a vita. Itt politikai vita folyik – nem tudom, hogy miért. Igaza van Fejes Attilának: alappal vagy alap nélkül Magyarországon törvény van a világkiállításról és a törvény betartása minden magyar állampolgárra vonatkozik, ha megszavazta, ha nem szavazta, mert ilyen alapon nyilvánvalóan azokra nem vonatkozna a törvény, akik nem értenek egyet vele. Akkor például a kocsitolvajokat sem lehetne elfogni, mert biztos nem értenek egyet azzal, hogy a tolvajokat a börtönbe csukják.
Tehát egyértelművé kell tenni: az alap egy pénzügy-technikai kérdés, mint tíz másik, amelyik jön. Ennek nincs melléklete a konkrét elköltésre, mert egy pénzügyi konstrukció nem arra szolgál, hogy egy konkrét projektnek a finanszírozási részleteibe belemenjen, hanem egy technikai kérdés. Ugyanilyen alapon mondom: az összes többi alapnál lehetne kérdezni, mi a fenét fogunk vele csinálni augusztusban, szeptemberben, októberben. Nyilván egyikről sem fogjuk tudni megmondani, mert nem arra van, hogy valamit konkrétan finanszírozzon, hanem egy cselekvés irányába pénzügyi fedezetet biztosítson.
A Kormány részéről viszont kifejezem azt a készséget, és maximálisan azon leszek, hogy a világkiállításról egy ténymegállapító, helyzetfelmérő anyag készüljön és jusson a Parlament elé. De ez egy más téma, egy más vita, és nagyon kérem, hogy amikor majd arra rászánunk akár egy fél napot vagy egy egész napot, ezen el lehet nagyon jól vitakozni. Igen, illeti a Házat, amelyik ezt megszavazta, tudja, hogy állunk, de könyörgöm, most nem erről van szó, hanem egész más kérdésekről. Nagyon szeretném a Házat tájékoztatni arról, hogy ezekről a kérdésekről nincs mit szégyellni, be tudjuk mutatni, hogy mi történt, be tudja mutatni a kormányzat. Nem hiszem, hogy különösebb feszültségek volnának a fővárossal ebben a tekintetben, és a megegyezések napról napra előrehaladva egy békés koegzisztenciát mutatnak a napi gyakorlat szintjén. Ennek a vitának a felmelegítése itt, ennek az alapnak a vitája kapcsán számomra érthetetlen. Legfeljebb arra tudok gondolni, hogy tényleg időtöltésül olyannal is foglakoztunk, ami pillanatnyilag nem a Ház asztalán lévő kérdés. (Taps a jobb oldalon.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
