MOLNÁR PÉTER, DR. a kulturális bizottság kisebbségi véleményének előterjesztője:
MOLNÁR PÉTER, DR. a kulturális bizottság kisebbségi véleményének előterjesztője:
MOLNÁR PÉTER, DR. a kulturális bizottság kisebbségi véleményének előterjesztője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kulturális bizottságban az ellenzéki pártok képviselői úgy találták helyesnek, hogyha külön kisebbségi véleményben fejezik ki a merőben eltérő véleményüket a köztársasági elnök indítványával kapcsolatban, mert valóban csak abban értettünk egyet, hogy az indítvány alkalmas az általános vitára, de egyébként éppen ellentétes a véleményünk azzal, amit Kulin Ferenc a kormánypárti bizottsági tagok részéről az imént elmondott.
Először is szeretném leszögezni és kijelenteni a kulturális bizottság SZDSZ-es, MSZP-s és FIDESZ-es tagjai nevében, hogy úgy gondoljuk, a köztársasági elnöki indítvány olyan kezdeményezés, amely elősegítheti a médiumháború megoldását. Úgy gondoljuk, hogy a kinevezési törvény értelmezése, alkalmazása körüli viták és feszültségek ékesen bizonyítják azt, hogy ez a törvény módosításra szorul. A köztársasági elnök pedig, mindannyian tapasztalhatjuk, egyelőre hiába vár arra, hogy átfogó törvényi szabályozás szülessen a rádiózásról és a televíziózásról, és ezért ebből következhetett az, hogy szükségét látta annak, hogy lehetőséget teremtsen, illetve a maga kezdeményezésével is hozzájáruljon ahhoz, hogy legalább ebben a kérdésben, egy részkérdésben, az országos közszolgálati médiumok, nevezetesen a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda vezetőinek kinevezésében és felmentésében még az idén, még ebben az évben megnyugtató megoldást találhasson az Országgyűlés, és megnyugtatóan rendezhesse legalább ezt a részletkérdését a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvénynek.
A kulturális bizottságbeli ellenzéki képviselők, mi úgy találjuk, hogy ez elősegítheti, elősegíthetné kormánypárti fogadókészség esetén – hogyha ehhez az Országgyűlés kormánypárti részéről is nyitott hozzáállású partner lenne –, akkor tehát elősegíthetné ez az indítvány ennek a részkérdésnek az esetleges, még ebben az évben való rendezését, hogy minél előbb az átfogó szabályozás is megszülessen a rádiózásról és a televíziózásról.
(9.30)
A kulturális bizottság kisebbségi állásfoglalását támogatók szerint, szerintünk, a köztársasági elnök javaslatai legalábbis kiindulópontját képezhetik az adott kérdésben megkötendő kompromisszumnak már csak azért is, mert szemben azzal, ahogy Kulin Ferenc értelmezte ezeket a javaslatokat, mi úgy gondoljuk, hogy ezek a javaslatok – legalábbis részben – kormány-, illetve kormánypárti eredetűek.
Hadd emlékeztessek arra, hogy az A-változatban szereplő javaslatot, amely a kulturális bizottságnak juttatna kétharmados jelölő szerepet, éppen a miniszterelnök úr vetette fel, igaz, hangsúlyozottan csak egyszeri megoldásként javasolt egy ilyen megoldást, mégis önmagában ez a megoldás, hogy ilyet lehet alkalmazni, egészen konkrétan a miniszterelnök úr javaslata és kezdeményezése volt.
A B-változat pedig – megint csak szemben azzal, amit Kulin Ferenc a kulturális bizottság többségi véleményének előadójaként elmondott – egészen nyilvánvalóan felülemelkedik többek között a köztársasági elnök saját szerepkörén annyiban, hogy a köztársasági elnök a B-változatban leírt javaslattal jelzi azt, hogy a kezdeményezése egyáltalán nem arra irányul, hogy valamilyen módon saját magának, illetve a köztársasági elnöknek, a mindenkori köztársasági elnöknek tartson fönn valamilyen mértékű beleszólási lehetőséget a kinevezési és felmentési eljárásba, hanem éppen azt jelzi a javaslat, hogy a miniszterelnök kezdeményezési jogát teljes mértékben meghagyná a köztársasági elnök indítványában szereplő B-változat, ellenben a döntés jogát egy olyan testület kezébe adná, amely a Kormány törvényjavaslatában szereplő közalapítványi kuratóriumokkal azonos összetételű testület, még ha a Kormány törvényjavaslatában kétségtelenül nincs is ennek a kuratóriumnak ilyen döntési jogosítványa. Hozzáteszem: annak ellenére, hogy ez egyébként logikus érvekkel nagyon erősen alátámasztható jogosítványa lehet, lehetne egy ilyen közalapítványi kuratóriumnak.
Tehát a kisebbségi vélemény megfogalmazói, mi úgy gondoljuk, hogy ezek a javaslatok kompromiszszumesélyes javaslatok, ha az Országgyűlés valamenynyi pártja részéről kellő fogadókészséggel tudnának találkozni. Éppen ezért azt javasoljuk, hogy fontolja meg az Országgyűlés, és fontolják meg a kormánypárti padsorokban ülők is, hogy ezek a javaslatok akár módosításokkal, de alapját, lehetőségét képezhetik olyan megegyezésnek, amely lehetővé teheti azt, hogyha nem is a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény egészében, de abban a részkérdésben, ami oly sok vitát váltott ki az utóbbi időben, megoldást tudjunk találni. És ha itt a B-változatban szereplő megoldás jön szóba, akkor nyilván azt is lehet úgy, esetleg módosító javaslatokkal vagy anélkül elfogadni, hogy az egyes pártok szuverenitása se sérüljön, ez fölvetődött az MSZP bizottságbeli képviselője részéről.
Tehát a kisebbségi vélemény megfogalmazói, mi nagyon fontosnak tartanánk, hogy ebben a részkérdésben megegyezésre tudjunk jutni a köztársasági elnök kezdeményezésének segítségével, kezdeményezése nyomán. Úgy gondoljuk, hogy ezzel a rádiózásról és a televíziózásról szóló átfogó törvény megszületését tudnánk elősegíteni, és kérjük, reméljük, hogy a kormánypártok hajlandók tárgyalni a kinevezési törvény ilyen, nyilvánvalóan szükséges módosításáról, illetve ha nem hajlandók, akkor befejezésül hadd kérdezzem meg – ha már Kulin Ferenc a kulturális bizottsági többségi vélemény előadásakor taglalta, hogy a köztársasági elnök úr javaslatában szereplő bizonyos kétharmados megoldások miért nem működnének, és miért utasították el a kormánypártok eddig is a más típusú, de szintén kétharmados ellenzéki módosító javaslatokat, felvetéseket –, akkor hadd kérdezzem meg befejezésül a kisebbségi véleményt megfogalmazók nevében, hogy tulajdonképpen miért is ragaszkodnak a kormánypártok és a Kormány és a miniszterelnök úr egy olyan törvényhez, amely a kormánypárti értelmezés szerint szabad kezet ad a mindenkori miniszterelnöknek, Kormánynak, illetve kormánytöbbségnek a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda vezetői kinevezésében és felmentésében? Miért is ragaszkodnak ehhez a fajta szabályozáshoz, a kormánypárti értelmezés szerint ilyen szabad kormánybefolyásra lehetőséget adó szabályozáshoz a kormánypártok? Hadd fejezzem be ezzel a kérdéssel a kisebbségi vélemény megfogalmazását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
