BOGÁR LÁSZLÓ, DR. a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára:
BOGÁR LÁSZLÓ, DR. a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára:
BOGÁR LÁSZLÓ, DR. a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Lotz Károly képviselőtársam! Az NGKM alapvető feladata a külgazdasági kapcsolatok erősítése, amelynek fontos mozzanata a külkereskedelem liberalizálása. Ezzel párhuzamosan természetesen kezdettől fogva hangsúlyoztuk, hogy a külpiaci nyitás fokozatosságot és nagy körültekintést igényel. E tevékenységünk miatt – ezt is el kell mondanom – nemegyszer etatista, protekcionista jelzőkkel illettek azok, akik azonnali teljes liberalizációt sürgettek, holott – mint azt képviselőtársam is helyesen megjegyezte – a piacvédelem a legnyitottabb országok esetében is általános gyakorlat.
Az első kérdés tényként kezeli, hogy a külgazdasági tárca semmit sem tett a piac- és iparvédelemért, és csupán ennek okaira kíváncsi.
Nos, az alábbiakat tettük: a Kormány 113/90-es rendelete megteremtette a piacvédelmi eljárás lehetőségét, a 111/90-es kormányrendelet alapján pedig dömpingellenes eljárás indítható.
Az említett védintézkedések mellett a tárca jelenleg dolgozik a szubvencióellenes eljárás kialakításán, és '93. január 1-jétől ezt be is vezetjük.
Saját jogszabályaink, valamint két- és többoldalú megállapodásokban vállalt kötelezettségeink előírják, hogy piacvédelmi eljárást már megindítani is csak megfelelő bizonyítékokkal alátámasztott kérelem esetén lehet. Sajnálatos tény, hogy az eddigi, összesen 13 kezdeményezés közül csak hat felelt meg az előírt kritériumoknak. Mindez annak ellenére, hogy az NGKM a hiánypótlási határidőt igen rugalmasan igyekezett kezelni.
A vámokkal kapcsolatban utalnék arra, hogy a Kormány elődeitől örökölte az ipari vámok 93%-os GATT-beli lekötöttségi szintjét. Mivel e vámok emelése csak nemzetközi konzultációkat követően, és külföldi partnereink egyöntetű beleegyezésével lehetséges, a magyar Kormány nemzetközi mozgástere ezen a téren bizony igen szűkös.
Ennek ellenére az alábbiakat tettük: A vámtarifa '91 óta hét alkalommal került módosításra. Az egyes aránytalanságok kiküszöbölése, a műszaki fejlesztés előmozdítása céljából mintegy 600 vámtétel módosítására került sor. A végrehajtott intézkedések között szerepelt egyébként számos olyan termék vámjának emelése is, amelyek a GATT-ban lekötöttek.
Ami a kérdésben foglalt konkrét ügyeket illeti, meg kell erősítenem, hogy az NGKM a vámtarifa-bizottságban tárgyalt vámemelési igényeket nem ellenezte. Arra azonban felhívtuk a figyelmet, hogy az EK és Magyarország között létrejött társulási megállapodás alapelvként rögzíti az ipari vámok emelésének tilalmát. Ez alól korlátozott kivételt csak az úgynevezett születő vagy átalakulóban lévő iparágak képezhetnek. Az NGKM a kérelmek ilyen megalapozását sajnálatos módon nem kapta meg.
Azt is látnunk kell, hogy a kiterjedt vámemelések jelenleg súlyosan veszélyeztetnék az EK-társulási megállapodás ratifikációs folyamatát is, amely egyéb okok miatt amúgy is szándékainknál lassúbb ütemben folyik a tagországokban.
A külkereskedelmi szabályozásból adódó, említett versenyhátrányokról az alábbiakat szeretném elmondani.
A magyar vámok átlagos szintje nemcsak a nyugat-európai partnereinknél magasabb, hanem például kétszerese a csehszlovák, cseh és szlovák átlagos vámszínvonalnak is. Azt sem szabad feledni, hogy az importra kivetett illetékek 5-6%-os pluszterhet jelentenek. Csupán ez az eszköz egyedül, tehát ezek az illetékek magasabb védettséget adnak, mint az EK átlagos vámszínvonala. Magyarországon emellett fennmaradt az ipari termékek adott körére is a diszkrecionális engedélyezés és globálkvóta rendszere. Az alapanyagok és késztermékek vámaránya a GATT tételes elemzése szerint is azt mutatja, hogy a magyar késztermékvámok átlaga minden szektorban, így a papíriparban, acéliparban, bőr- és textiliparban is jóval meghaladja a nyersanyagokét. Ezenfelül konkrét esetekben aktívan élünk és éltünk az intézményes vámsemlegesítés eszközével is. '92-ben ez a kedvezmény megilleti azokat az anyagokat, alkatrészeket, amelyeket például gumiipari termékek, televízió, személygépkocsi, növényvédőszer, elektronikus alkatrészek, hűtőkészülékek, gyógyszerek, környezetvédő anyagok gyártására használnak fel Magyarországon.
Azt hiszem, az eddigiek is bizonyítják, hogy az NGKM igenis élt a rendelkezésére álló eszközökkel a hazai ipar indokolt védelme érdekében. Ezek hatását abszolutizálni, iparágak valóban komoly problémáiért a felelősséget általánosságban a külgazdasági tárcára hárítani úgy gondolom, nem lenne egészen méltányos.
Azt sem várhatja senki, aki Magyarország európai integrálódását, felzárkózását a fejlett ipari országokhoz komolyan óhajtja, hogy a tárca a piacvédelmi eszközöket olyan módon használja, amellyel a piaci verseny fokozatos kiterjesztése helyett elavult, korszerűtlen és gazdaságtalan termelési struktúrát konzervál.
Köszönöm a figyelmet, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a jobb oldalon.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
