KÓNYA IMRE, DR. (MDF)
KÓNYA IMRE, DR. (MDF)
KÓNYA IMRE, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A képviselőcsoport támogatásával előterjesztett javaslatnak én leszek az előterjesztője, és az indoklást én kívánom a képviselőcsoport nevében a tisztelt Ház elé tárni.
Mindannyian észleltük, hogy az utóbbi időben elszaporodtak a világban a szélsőséges jelenségek, szélsőséges megnyilvánulások, sőt, szélsőséges megmozdulások. Számunkra különösen figyelemreméltó mindaz, ami Németország keleti tartományaiban történt: Rostockban az idegengyűlölet csapott át szélsőjobboldali megmozdulásba, míg szélsőbaloldali anarchisták támadtak rá a köztársasági elnökre és a kancellárra a berlini demonstráció alkalmával.
Nálunk szerencsére ilyen szélsőséges megmozdulások nincsenek, de az utóbbi időben már Magyarországon is tapasztalhatók szélsőséges megnyilvánulások, szélsőséges jelenségek: színesbőrűek – büntetőjogi megítélés alá eső – bántalmazásán túlmenően különböző demonstrációkon aktivizálódnak szélsőséges csoportok, illetve a demonstrációkon megjelennek egyes szélsőséges jelképeket hordozó személyek is. Konkrétan a demokrácia védelmének jelszavával létrehozott tüntetést – mint tudjuk, szélsőbaloldali szervezetek, köztük anarchista szervezetek is – támogattak, míg nemzeti ünnepünkön, a Kossuth téri rendezvényen szélsőjobboldali jelképekbe öltözött fiatalok is megjelentek.
Aki ezeket a megnyilvánulásokat mértéktelenül felnagyítva politikai hisztériát kelt, az – akarva-akaratlan – erősíti ezeket a periferiális jelenségeket, eközben pedig olyan hamis képet fest az országról, mintha e szélsőségek a politikai stabilitást komolyan veszélyeztetnék. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy demokratikus intézményrendszerünk sérülékenyebb, mint a sok évtizedes, kipróbált demokráciáké, ezért a szélsőségek mégoly kezdetleges megjelenését is komolyan kell vennünk, és a szélsőséges megnyilvánulások ellen – jöjjenek azok a baloldalról vagy a jobboldalról – a demokrácia erejével és a törvény szigorával kell fellépnünk.
Jogrendszerünk jelentős védelmet ad egyébként e szélsőségek intézményes megjelenése ellen. Az alkotmányellenes szervezetek feloszlatása az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 16. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint a bíróságok feladata, tehát az alkotmányellenes szervezeteket a bíróságok a törvény értelmében feloszlathatják.
Az egyesülési joggal való visszaélést és az alkotmányos rend elleni szervezkedést hatályos Büntető Törvénykönyvünk bűncselekménynek minősíti és büntetni rendeli, így ebben a körben is törvényes lehetőségük van a bíróságoknak a fellépésre. Ugyanakkor semmilyen jogszabály nem tiltja a mai Alkotmányunk szerint alkotmányellenesnek tekintendő szervezetek vagy mozgalmak jelképeinek viselését vagy használatát. Jogrendszerünknek ez a hiányossága késztette a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportját arra, hogy "önkényuralmi szervezetek jelképének használata" elnevezéssel új bűncselekmény meghatározását javasolja az Országgyűlésnek.
A javaslat célja az, hogy Magyarországon ne lehessen a köznyugalmat megzavarni sem szélsőjobboldali, sem szélsőbaloldali jelképek viselésével, használatával.
Hangsúlyozni szeretném: célunk az volt a javaslat elkészítésekor, hogy olyan jelképeket ne lehessen használni, amelyek a köznyugalom megzavarására alkalmasak, ezért nem általában az önkényuralmi szervezetek jelképeinek használatát akarjuk betiltani, hanem azokat, amelyek a magyar társadalomban rossz emlékeket ébresztenek, és ezért szorítkozunk a magyar önkényuralmi szervezetek és az országot megszálló államok ilyen jellegű szervezetei jelképeinek a betiltására.
Itt hadd jegyezzem meg: gondolkodtunk azon is, hogy nem kellene-e egy időhatárt beépíteni a javaslatba. Felmerült, hogy beírjuk azt, hogy például a XX. századi szervezetekről van itt szó. Végül is úgy döntöttünk, hogy eltekintünk ettől – egyrészt és elsősorban azért, mert egy Büntető Törvénykönyvben nem szokásos egy ilyen időhatár megjelölése, másrészt pedig azért, mert a köznyugalom megzavarásáról van itt szó, a közrend elleni bűncselekmények között szerepel ez a javaslat, mégpedig a köznyugalom elleni bűncselekmények címében. Ebből okszerűen következik, hogy korábbi jelképek nem alkalmasak a köznyugalom megzavarására, tehát ebbe a körbe nem tartoznak.
A javaslat megfogalmazásakor szerettük volna elkerülni azt, hogy büntetendővé nyilvánítsuk az olyan jelképek használatát is, amelyeket egy önkényuralmi szervezet ideiglenesen kisajátított, használt ugyan, de alapvetően nem az adott szervezet saját, elsősorban rá jellemző, hanem más körben is általánosan használt jelképről van szó.
(11.30)
Ezeket nem szeretnénk tiltani, ezért került be a (3) bekezdésbe a "szervezetre jellemző" kifejezés. Bár – és ezt megvitatásra ajánlom – lehet, hogy jobb lenne a "szervezetre elkülönülten jellemző" kifejezés, a vitában felmerülhet ilyen javaslat, és nyitottak vagyunk – egyébként is – mindenféle ésszerű javaslatra, ami a közös célt segíti elő.
De minden más célt is pontosabban körülíró megoldást valóban szívesen várunk.
Tisztelt Képviselőtársaim! E javaslat megfogalmazásakor nem volt célunk természetesen sem a történelem, sem az ismeretterjesztés, sem a kutatás, sem a tájékoztatás betiltása, ezért a (4) bekezdésben egy büntethetőséget kizáró okot határoztunk meg. Jelzem egyébként, hogy gépírási hiba folytán kimaradt a "művészi alkotás" kifejezés, ezt nyilvánvalóan majd egy módosító indítvánnyal pótolni szükséges.
Ugyanakkor megfontolásra ajánlom – ez szintén felmerült –, hogy az esetleges visszaélések megakadályozása végett talán ki kellene egészíteni ezt a bekezdést egy olyan betoldással, hogy feltéve, hogy ezzel nem az érintett szervezet vagy mozgalom eszmevilágát helyeslik vagy propagálják, tehát a művészi, tudományos, stb. ismeretterjesztő tevékenységre se lehessen ezeket a jelképeket használni, amennyiben a nyilvánvaló cél az, hogy azt az eszmevilágot propagálják vele, amelyet éppen tiltani szeretnénk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztés végére hagytam az eddig önkényuralminak nevezett szervezetek törvényi körülírását. Itt tulajdonképpen háromféle megoldás kínálkozik: vagy tételesen felsoroljuk azokat a szervezeteket, amelyeknek a jelképeit tiltani kívánjuk, vagy egyszerűen arra utalunk, hogy betiltott szervezetekről van szó – így járt el egyébként az osztrák törvényhozás, amikor a kérdéskörben szabályozott –, vagy pedig általános megfogalmazást alkalmazunk.
Az első megoldást azért vetettük el, mert a taxatív felsorolás egy büntető törvénykönyvben nem kívánatos, különös tekintettel azért, mert ez csak a múltra vonatkozhat. Tehát ha ne adj' Isten valamilyen jövőbeni szervezet felüti a fejét, akkor módosítani kellene a szabályt, ez egy időtálló büntetőtörvénynél nem kívánatos.
Egyébként is egy szervezet alkotmányellenességének a kimondása, például a feloszlatás körében is a bíróság feladata, ezért mi nem tartottuk volna jó megoldásnak, hogyha itt a törvényhozás veszi át a bíróságok szerepét.
A második megoldást szintén elvetettük, aminek az az oka, hogy a fegyverszüneti egyezmény és a párizsi békeszerződés alapján betiltottak nálunk számos olyan szervezetet is, amelyet pedig nem volt indokolt betiltani. Ugyanakkor a másik oldalról sem jó megoldás ez, tekintettel arra, hogy nem tiltottak be, sőt felvirágoztattak a háború után számos olyan szervezetet, amelyeket pedig a párizsi békeszerződésre és a fegyverszüneti egyezményre tekintettel be kellett volna tiltani.
Emlékeztetni szeretnék itt a békeszerződés 4. cikkelyére, amely szerint Magyarországon nem szabad megengedni olyan szervezetek fennállását és működését, amelyeknek – idézem – "célja az, hogy megfossza a népet demokratikus jogaitól".
Azt hiszem, nyilvánvaló – tisztelt Országgyűlés –, hogy nem lett volna elegendő ilyen körülmények között a betiltásra való utalás, ami Ausztriában megfelelő megoldás lehetett, nálunk úgy érzem, hogy 40 esztendei baloldali diktatúrát követően ez nem megfelelő megoldás.
Marad tehát a harmadik megoldás, az általános megfogalmazás. Itt egyetlen kiindulópontunk lehetett csupán, ez pedig nem más, mint a magyar Alkotmány. Az Alkotmány ugyanis meghatározza, hogy mely szervezetek működését tekinti alkotmányellenesnek.
Úgy gondoljuk, hogy az Alkotmány szabta kereteknél szűkebb vagy tágabb határ megvonása egyaránt alkotmányellenes lenne.
Tisztelt Országgyűlés! Ezzel kívántam az Országgyűlés elé terjeszteni javaslatunkat, és azzal a megismételt kívánsággal, hogy szeretnénk, hogyha az Országgyűlés minden oldaláról támogatást kapna a javaslat, olyan formában is, hogy jó elképzeléseket, megfogalmazásokat kapnánk előterjesztésünkhöz, amelyeket szívesen fogadunk, és olyan formában is, hogy remélhetőleg sikerül egy olyan változatot végül is közösen kialakítanunk, amelyet a Ház nagy többséggel magáévá tud tenni, jelezvén ezzel országnak, világnak, hogy a magyar Országgyűlés egyaránt fellép a jobb- és baloldalról fenyegető szélsőségek ellen. Még akkor is, hogyha ezek a szélsőségek jelen idő szerint nagymértékben még nem jelentenek fenyegetést demokratikus rendünkre. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
