GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr interpellációjában három témakört érint: a reorganizációs programot, a mezőgazdaság-fejlesztési alapot és a földhitelintézetet.
Ami a reorganizációs programot illeti, arról kell tájékoztatnom képviselő urat, hogy e program annyira a magántermelőknek, azok társaságainak és kisebb szövetkezéseinek szól, hogy a részvételből eleve kizár minden olyan szervezetet, ami nincs magánszemély vagy magánszemélyek többségi magántulajdonában. Hogy a jövő évre előirányzott hárommilliárd forint reorganizációs támogatási összeg mire elegendő? – a következőket kívánom kiemelni.
Az adott költségvetési viszonyok között megpróbálunk e hárommilliárd forinttal úgy gazdálkodni, hogy ezen összeg 3-3,5-szerese tudjon az ágazatba bekerülni. Éppen a szűkös anyagi források miatt gondolkodtunk ugyanis a kamattámogatásos konstrukcióban, mert ezzel legalább 10 milliárd forintnyi hitelt lehet ebből az összegből a mezőgazdaság tulajdoni és szerkezeti átalakításához mozgósítani.
Természetesen osztjuk képviselő úr azon megállapítását, hogy ehhez a kamattámogatáshoz csak pályázattal lehet hozzájutni. Kiegészíteném még azzal is, hogy a pályázathoz számszerűsített üzleti tervre is szükség van.
Kétségtelen, hogy egy ilyen üzleti tervnek és pályázatnak az elkészítése nehéz munkában megkérgesedett tenyerű, írásbeli munkához nem szokott ember számára nem könnyű feladat.
Ellenpéldaként csak utalni szeretnék az újrakezdési kölcsönök szinte feltétel nélküli kihelyezésére és az ebből előálló problémákra, amit a hozzám küldött számtalan elkeseredett, kétségbeesett hangvételű levél is visszatükröz.
Mindezek alapján remélem, képviselő úr is egyetért azzal, hogy az üzleti tervre alapozott pályázatok nem akadályozzák, hanem biztosítják, segítik a megalapozott vállalkozások létrejöttét.
A mezőgazdasági fejlesztési alapról szóló törvénytervezetet a kormány megtárgyalta, elfogadta és a tisztelt Országgyűlés elé terjesztette. Az agrárgazdaság jövedelmezőségi és hitelképességi gondjainak enyhítése érdekében az alap széles körben, a kormányzat elképzelései szerint 40-50%-os mértékben kíván támogatást nyújtani a beruházásokhoz, illetve azon túl a felvett hitelekhez is biztosítana kamatpreferenciát.
Ugyancsak ebből az alapból támogatnánk az agrár-szaktanácsadó hálózat kialakítását.
A földművelési tárca – a Pénzügyminisztériummal egyeztetve – már elkészítette az önálló földhitelintézet létrehozásáról szóló koncepcióját, amely rövidesen a Gazdasági Kabinet elé kerül.
A földhitelintézet – mint önálló pénzintézet – a magántulajdonban lévő termőföldek jelzálogterhelése mellett hosszú lejáratú, kedvezményes kamatozású hitelt nyújthat a fejlesztési célú beruházásokhoz. A földhitelintézet alapításában számítunk az állam részvételére, a kereskedelmi bankok hozzájárulására és a külföldi segélyalapok bevonására egyaránt.
Úgy gondolom, képviselő úr által javasolt módon: egyedül, külföldi tőke bevonásával enyhén szólva kétes értékű eljárás, félreérthető jelzést adó módszer lenne a földhitelintézet visszaállítása. Úgy gondolom ugyanis, hogy kötelességünk a termőföldet magyar tulajdonban megtartani és külföldi hitelezőknek ilyen úton sem szabad átjátszani. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a földhitelintézet kialakításához és működtetéséhez korszerű, zálogjogtörvényre is szükség van, melyet a Kormány rövidesen a Parlament elé kíván terjeszteni.
(15.50)
Ugyancsak fontos feltétel, hogy a földtulajdon-rendezés befejeződjék, hiszen az intézettel csak a tulajdonos állhat kapcsolatban. További fontos feltétel, hogy kialakuljon a normális földpiac és földár, mert ha a piac csak a jelenlegi árakon értékeli a földet, a földhitelintézet sem nyújthat ennél jelentősebb összegű hitelt, még földjelzálog megkötése mellett sem.
Mindezen folyamatokhoz többek között időre van szükség.
Végezetül én is azt vallom, hogy kizárólag 3-6 milliárd forintnyi összeggel nem lehet a mezőgazdaság elmaradt fejlesztéseit pótolni és kívánatos szervezeti, szerkezeti struktúrát kialakítani. E gondolatokban osztozva azonban két dolgot kell kiemelnem. Egyrészt a költségvetés mindenkori helyzete határozza meg a mezőgazdaság támogatására fordítható összegeket. Másrészt úgy vélem, az elmondottakból az is kiderül, hogy a képviselő úr által említett 3-5-6 milliárd forint, ami valójában 7 milliárd, az említett technikákkal önmagának többszörösét képes mozgósítani. Emellett, ha figyelembe vesszük az agrárpiaci rendtartáshoz a költségvetésben előirányzott 36 milliárd forint export- és intervenciós támogatást, valamint a jövő évre átvitt 2-2,5 milliárd forint intervenciós összeget, a költségvetésben egyéb mezőgazdasági fejlesztési célra biztosított körülbelül másfél milliárd forintot, ma 47 milliárd forint támogatásnál, plusz minimálisan 14-16 milliárd forint indukált hitelnél vagyunk.
Ennél nagyobb összeget szeretnénk természetesen az agrárgazdaság fejlesztésére fordítani, és van is reális alapja szándékunknak. Úgy gondolom, hogy ezek a források már nemcsak tüneti kezelésre elegendőek, hanem a működőképesség célirányos javítását szolgálják. Ezt mindenképpen szeretnénk elérni, és ehhez kérem az önök támogatását a bizottsági munkákban és a költségvetési vitában egyaránt.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, válaszomat elfogadni szíveskedjenek. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
