JÁNOSI GYÖRGY, DR. (MSZP)

Full text search

JÁNOSI GYÖRGY, DR. (MSZP)
JÁNOSI GYÖRGY, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A javaslat benyújtásával nem kívánom újraéleszteni azt a vitát, ami az október 23-án történtek kapcsán az elmúlt héten itt a Parlamentben folyt. Azt a vitát, amelyben a józan megfontolás, a párbeszéd és a közös felelősség érzése helyett ismét a szélsőséges indulatok kerültek előtérbe, és amelyben azok is többnyire pártpolitikusként szólaltak meg, akik állami, kormányzati tisztviselőként nemcsak egy pártnak, vagy pártcsoportosulásnak, hanem az egész társadalomnak, az egész országnak felelnek.
A javaslat benyújtásával épp ellenkezőleg, a vita korrekt és megnyugtató lezárása volt a célom. Meggyőződésem ugyanis, hogy ez az egyetlen eszköz arra, hogy minden további találgatás, a politikai közéletet terhelő vita és a Parlament munkáját feleslegesen akadályozó szóváltás ez ügyben elkerülhetővé váljon.
Sokan elmondták az elmúlt heti vitában, hogy mindaz, ami a Kossuth téren történt, egy politikai folyamat szükségszerű állomása volt. Egy folyamaté, amelyért egyszer valahol valakinek vagy valakiknek vállalni kell a politikai felelősséget. Ez a bizottság azonban az én meggyőződésem szerint nem vizsgálhatja a politikai felelősség kérdését. Nem vizsgálhatja azok felelősségét, akik egy rasszista, feszültségkeltő, megfélemlítő ideológia jegyében először utcára vitték a politikai szélsőségeket. Nem vizsgálhatja azok felelősségét sem, akik eddigi hallgatásukkal vagy a hallgatással felérő óvatos elhatárolódással néma cinkosságot vállaltak e törekvésekkel. És nem vizsgálhatja azok felelősségét sem, akik éles politikai harcot indítottak '56 kisajátításáért, és akik úgymond pikáns módon még az önmagát demokratikusnak tartó parlamenti ellenzéken belül is felerősítették a kisajátító, kiszorító tendenciákat.
A politikai felelősséget mindezért a társadalomnak kell megállapítania. Ha korábban nem is, az 1994-es választásokon.
Mivel kell akkor foglalkoznia az én megítélésem szerint ennek a bizottságnak? Tőmondatban megfogalmazva: az esemény konkrét körülményeinek kivizsgálásával. A Parlament ugyanis nem mehet el amellett szó nélkül, hogy a közvéleményben számos információ látott ezzel kapcsolatban napvilágot, egymásnak ellentmondó értékelések dömpingje árasztotta el a társadalmat. Ezek foglalkoztatják nemcsak azokat a százezreket, akik döbbenten álltak az esemény előtt, hanem meggyőződésem szerint a társadalom döntő többségét is. Tisztázó választ kell adni ezekre a körülményekre!
Három olyan kérdés van, amelyben választ vár a társadalom többsége.
Az első ilyen kérdés a határőrség részvétele, amiről sok minden elhangzott már. De meg kell vizsgálni, hogy az ő részvételük megfelelt-e a jelenleg érvényben lévő előírásoknak, szabályszerű volt-e ilyen értelemben, miről szólt a számukra megfogalmazott parancs, nem kizárva a vizsgálat során azt a jóindulatot sem, amellyel az ő részvételüket kívánták biztosítani az állami ünnepségen.
A második kérdés, amire választ várnak sokan: a rendőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal felkészültsége. Ma már tudjuk, hogy a hivatal tudott arról, hogy vidéki skinheadcsoportok érkeznek a fővárosba. Értesítették a rendőrséget, akik fogadták őket az állomáson. Újabban azonban olyan információk is – ellenőrizetlen információk is – napvilágot láttak, hogy magáról a szervezkedésről is tudott a rendőrség egy előző nap során megtartott házkutatáskor lefoglalt felszólító röpiratból. Ezek a kérdések is válaszra várnak.
És végül válaszra vár a rendőrség és a biztonsági szervek közbelépésének elmaradása a Kossuth téren. Vannak ugyanis olyan értékelések, amelyek politikai nagygyűlésként minősítik ezt, ahol a szólásszabadság jogában tilosnak tartottak mindenfajta közbelépést. Vannak azonban olyan értékelések is, amelyek szerint itt egy állami rendezvény került volna megtartásra, amelynek lebonyolítását megakadályozták bizonyos csoportok. Így ennek a véleménynek a megfogalmazói joggal várták volna el a közbelépést, mint ahogy joggal várja el mindenki egy színházban, amikor az egyik néző hangos kiabálással kritizálja az egyik színészt, hogy a rendészek nem a szólásszabadság kérdésével foglalkozva kivezessék a teremből az illetőt, hogy a rendezvény maga megtartható legyen.
Ezekre a kérdésekre sokan várnak tehát választ, és azt hiszem, ezekre a kérdésekre választ kell adni. A Parlament sokak szerint vizsgázni fog akkor a társadalom előtt, amikor a bizottság felállításáról dönt. Vizsgázik arról, hogy valóban a társadalomnak felelős parlamentként viselkedik-e. És vizsgázik a tekintetben is, hogy feloldja-e végre azt a zártságot, elkülönültséget, amellyel eddig sokszor vádolták, és képes-e nyitni a társadalom igényei és elvárásai irányába.
Szembe kell néznünk azzal, hogy bizonyos vádak fogalmazódhatnak meg a Parlamenttel szemben, ha a bizottság nem kerül felállításra. Az ellenzéknek azzal a váddal kell szembenéznie, hogy fenn akarja tartani az állóháborút, folyamatos visszautalásokkal akarja a Kormány és a kormánykoalíció tekintélyét lejáratni, felhasználva ezt az ügyet is a folyamatos vita provokálására. A kormánykoalíciónak pedig elutasítás esetén azzal a váddal kell szembenéznie, hogy van valami takargatnivalója, és hogy a kialakult politikai patthelyzetben a szélsőséges csoportok közvetett, hallgatólagos támogatásával akarják gyengíteni a demokrácia intézményrendszerét, és a megfélemlítés eszközeivel akarja érvényre juttatni hatalomközpontosító törekvéseit.
Végezetül egy gondolatot engedjenek még meg! Gyakran tanúi voltunk annak, amikor a mentelmi jog felfüggesztésének tárgyalása során képviselők – kormánypárti és ellenzéki oldalról egyaránt – felálltak, és kérték a mentelmi jog felfüggesztését, mert úgy érezték, hogy csak egy tisztázó vizsgálat adhatja meg számukra a felmentést a burkolt vádak alól. Kérték ezt azért, hogy ne maradjon sárfolt a nevükön, ne maradjon sárfolt a tekintélyükön.
Őszintén remélem, hogy ez a magatartás és ez a meggyőződés fogja a többséget vezérelni itt, a Parlamentben akkor, amikor határozati javaslatom napirendre tűzéséről dönt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
Határozathozatal

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir