NÉMETH BÉLA (FKgP)
NÉMETH BÉLA (FKgP)
NÉMETH BÉLA (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Független Kisgazdapárt annak idején nem állított vezérszónokot, ezért most az általános vita keretén belül a frakcióm véleményét kívánom a törvénytervezettel kapcsolatban elmondani.
Kicsit nehéz és kicsit könnyebb helyzetben is vagyok: utolsónak szólni, egy törvénytervezetről szólni igen nehéz – nehéz már olyan pontot találni, amit képviselőtársaim eddig még nem mondtak volna.
A képviselőtársaim által elmondottak jelentős részével egyetértek, és megpróbálom mondandómat nagyon leszűkíteni, hogy sok-sok ismétlésbe ne bocsátkozzam.
Egyetértek Pál László képviselő úrral, amikor azt mondta, hogy a bányásztársadalom várja ezt a törvénytervezetet, és ez a törvénytervezet végső fokon mégsem foglalkozik a bányásztársadalom helyzetével. Én a magam részéről is úgy vélem, hogy ebben a törvénytervezetben azért erre vonatkozóan tenni kellett volna valamilyen utalást.
Elhangzott Szűcs István képviselőtársam részéről az, hogy a bányászat egy igen kritikus helyzetben van jelenleg, és egy felgyülemlett csődtömeg veszi körül az egész bányászatot. De azért meg kell állapítani – amit Szűcs István képviselőtársam is megállapított, és csatlakozom hozzá –, hogy ezért a csődtömegért nem elsősorban a bányásztársadalom a felelős, és ilyen vonatkozásban ezt a társadalmat fel kell menteni.
Én a törvénytervezetből hat pontot emelnék ki, és ezzel a hat ponttal rendkívül röviden foglalkoznék, csak tőmondatokban, mert még egyszer mondom: képviselőtársaim már ezt a hat pontot is érintették, és elég részletesen kifejtették ezzel kapcsolatos véleményüket.
Első pontom lenne: a törvényi környezet hiányosságai. Az ágazati törvények közül a bányászati törvény elfogadása esetén első ágazati törvény lesz. Jelenleg nincs földtörvényünk, nincs környezet- és természetvédelmi törvényünk, és nincs erdőtörvényünk – ezek hiányában úgy érezzük, hogy a bányatörvény, környezetéből kiszakítva, egyedül fog állni.
Fontosnak tartanánk, hogy a törvényben magában nevesíteni kellene azokat a pontokat, amelyek várhatóan ehhez a törvénytervezethez csatlakoznak. Köztudott, hogy a bányászat a mezőgazdasági vagy erdőgazdasági területen folyik, rendszerint nagy kiterjedésben, és az is köztudott, hogy elég környezetszennyező. Köztudott az is, hogy a vízkészletre a bányászati tevékenység általában nagy hatással van. Elég talán a múltból a bauxitbánya és a hévíz esetét említeni.
2. Nincs elhatárolva, helyretéve a miniszteri döntés-előkészítést, döntést ellenőrző szervezet. A miniszteri döntések előkészítésére hivatott új szervezet a Magyar Bányászati Hivatal, amelynek elnökét az ipari és kereskedelmi miniszter nevezi ki. Úgy érezzük, hogy ilyen vonatkozásban a függőségi viszony fennállásával nem mindig biztosítható a független szakértői vélemény. Javasolni tudnánk, hogy ennek a hivatalnak a vezetője esetleg egy évben egy alkalommal – vagy több alkalommal – az Országgyűlés felé tartozzon egy beszámolási kötelezettséggel. Ebben az esetben az ő függősége oldható lenne.
3. A minisztérium a bányászati tevékenységet koncessziós szerződések alapján kívánja üzemeltetni. Az ásványgazdálkodás mint a nemzeti vagyon védelme, általában, a dolog természetéből következően nincs érdekazonosságban a kitermelést végző vállalkozókkal – különösen nem meghatározott idejű koncessziós szerződési keretek között. A nemzeti vagyon ilyen irányú védelme tehát megoldatlanul marad, és alárendelődik a koncessziós érdekeknek.
A bányatörvényre éppen a nemzeti összérdekek érvényesítését a törvényhozás szintjén biztosítandóan van szükség.
4. A bányajáradékra vonatkozó rész elnagyolt, tartalmilag sem fér össze a járadék fogalmával. Annak mértékével lehet vitatkozni, és lehet vitatkozni azon is, hogy az miért annyi, amennyi.
Fontosnak tartjuk ezt a részletes vitában kellőképpen kitárgyalva, módosító indítványokkal helyretenni. A járadéknak éppen az a célja, hogy a természeti adottságokból adódó különbségeket bizonyos mértékig kiegyenlítse.
5. A geotermikus energiára vonatkozó részek problémái és hibái. A bányatörvény-tervezet – igen helyesen – a geotermikus energiaforrások kiaknázását a bányatörvény hatálya alá rendeli. Sajnálatos módon azonban nem tud létrejönni a konszenzus a tekintetben, hogy ezzel a valószínűleg ez idő szerinti legnagyobb mélységű kincsünkkel való gazdálkodás és kezelésének, kiaknázásának felügyelete egy kézben, a bányászati felügyelet hatóságánál összpontosuljon.
Az energetikai célú termelés helyzete ugyan egyértelműnek tűnik, de ez nem vonatkozik a bányavizekre, a közepes és alacsony termálvizek kitermelésére – még energetikai célú hasznosítás esetén sem.
6. A kőolaj- és földgáz-, gáztermékszállító vezetékek kérdése. A törvénytervezetben egyértelművé válna a helyzet, ha a szénhidrogéneket szállító és elosztó vezetékek a folyamatosság fenntartása érdekében egyöntetűen a bányatörvény hatálya alá tartoznának. Mindegyik esetben fokozott tűz- és robbanásveszélyes anyagok viszonylag vagy abszolút értelemben nagy kapacitású vezetékes szállításáról van szó. A műszaki–biztonsági feltételek egy kerozinvezeték esetén sem lehetnek lazábbak, mint egy propán-bután-, etilén- vagy éppen földgáz esetében.
Tisztelettel ezekkel szerettem volna azokat a pontokat elmondani, amelyeknél úgy érezzük, hogy a törvénytervezet feltétlenül kiegészítésre szorul és feltétlenül módosításra szorul annak érdekében, hogy egy jó bányászati törvény szülessék.
Köszönöm meghallgatásomat. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
