FEKETE PÁL (MDF)
FEKETE PÁL (MDF)
FEKETE PÁL (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! A címzett és céltámogatások körében mozogva lépten-nyomon torzult vélekedésbe ütközünk, főleg a Parlamentben és a sajtóban, kevésbé az önkormányzatok megnyilatkozásaiban.
Az elmarasztaló megítélés szerint ez a támogatási rendszer tisztázatlan és rendezetlen, lehetőséget ad az előnykijárásra. Ezért legtöbben örökös gyanúval és sűrű kifogásolással kísérik a címzett és céltámogatások kormányzati, belügyminisztériumi végrehajtásának lépéseit. Csak kevesen ismerik el, még kevesebben hangoztatják, hogy a címzett és céltámogatások rendszere egyik legjelentősebb újdonsága a jelen törvényhozásnak, beruházásaikhoz nélkülözhetetlen támogatást nyújt az önkormányzatoknak. Tegyük hozzá, hogy a céltámogatás egyedül csak nálunk, Magyarországon – az önkormányzati törvény értelmében – alanyi jogon jár.
A törvényhozás, az előkészítés és a végrehajtás bizonytalanságai éppen ebből fakadnak, hölgyeim és uraim, párosulva a kormányzat, az önkormányzatok és a Parlament e kérdésben érthető járatlanságával.
1. Abból származott az esetlegesség, hogy az Országgyűlés még nem döntött a támogatandó célokról és a támogatási arányokról, de a kormányzati szervnek előzetesen már fel kellett mérnie, az önkormányzatoknak pedig jelezniük kellett az igényeket.
Az újabb célok elfogadása, majd az igényjogosultságot alátámasztó okmányok pótlása csak bokrosította a végrehajtás teendőit és szaporította megkérdőjelezhető lépéseit.
2. A legsúlyosabb dilemma pedig abból adódott, hogy az igények sorra meghaladták a költségvetésben rendelkezésre álló összegeket, s a lefaragás, a szűkítés, a kiegyenlítés kísérleteit az önkormányzati törvényben kimondott alanyi jogosultság eleve kérdésessé tette.
3. A leglátványosabb meghasonlások pedig abból fakadtak, hogy a címzett és céltámogatások településenkénti odaítéléséről a döntést a Parlament – anélkül, hogy ténylegesen döntési helyzetben lett volna – magának tartotta fenn. Az eredmény – emlékszünk még rá – kudarcos végszavazás, indokolatlan kivételezés.
4. Alapvetően indokoltnak tekinthető viszont az a felvetés, miszerint a támogatási rendszer gyengéje, hogy éppen azok a települések nem juthatnak beruházási céltámogatásokhoz, amelyek pedig leginkább rá lennének szorulva: hátrányos helyzetben lévő kistelepülések, amelyek a pályázathoz megkívánt saját forrással sem rendelkeznek.
5. Végül nem feledkezhetünk meg annak számbavételéről sem, hogy a címzett és céltámogatások központi összegeit a felhasználók több esetben felelőtlenül kezelték, törvényi szankciók híján büntetlenül, a pénzszórás, az úri túlköltekezés riasztó eseteit szolgáltatva, mint azt a Számvevőszék vizsgálati adatai és megjegyzései tanúsítják.
Tisztelt Képviselőtársaim! A két év tapasztalatai alapján elkészült új törvénytervezet – 6393-as számmal – összegező, átfogó rendszerben jórészt kiszűri az eddig jelentkező feszültségeket, ellentmondásokat és esetlegességeket.
(16.50)
1. Noha az induló új támogatások köreiről, céljairól és arányairól három évre szólóan csak most fogunk dönteni, s noha igényeiket az önkormányzatoknak augusztus 19-ig már be kellett nyújtaniuk, a tervezet a továbbiakra nézve az ellentmondás föloldását tételezi. Előre megadja az igénybejelentések dátumát; a címzett támogatások esetében április 14-ét, a céltámogatásokra érvényesen március 14-ét jelölve meg. A céltámogatásoknál ugyanis a feltételek meglétét igazoló dokumentumokat a TÁKISZ-oknak számba kell venniük, hogy az esetleges és szükséges hiánypótlás júniusig megtörténhessék. Kiiktatódik így minden gyanús, rejtett vagy félnyilvános határnap a hiányzó okmányok pótlására. Minden határidő törvényben rögzített, állandó és előre tudható.
2. A legfeszítőbb ellentmondás föloldására, a megalapozott, igazolt igények és a rendelkezésre álló költségvetési összeg közelítésére és megfeleltetésére a törvénytervezet szinte minden lehetséges és rendelkezésre álló megoldást felsorakoztat. A 8. § (2) bekezdésében az új induló céltámogatások körének – kormányjavaslatra – országgyűlési szűkítéséről, a támogatási arányok módosításáról, illetve az induló beruházások esetében a támogatási rendszer működtetésének felfüggesztéséről van szó. A (3) bekezdésben költségvetési fedezet híján az igényteljesítés részbeni átgördítéséről a következő esztendőre. Meglehet, hogy a súlyos fedezethiány szükségessé teszi a szűkítést, módosítást, felfüggesztést is, az igényteljesítés következő évre halasztott fedezetbiztosítása a megnyugtatóbb s így a szorgalmazandóbb megoldás. Annál is inkább, mert ez áll összhangban a törvénytervezet alapelképzelésével, legátgondoltabb újításával, azzal, hogy az igénybejelentések és támogatási jogosultságok nem egy, hanem három évre szólnak.
3. A vállalt törekvés és törvényi megjelenítések, tudniillik, hogy a Parlamentet technikai természetű eljárások ne terheljék, indokolt és helyeselhető. Alanyi jogosultságról lévén szó, az induló céltámogatások településenkénti odaítélése eleve csak formális lehet. Ezen a ponton a parlamenti döntés felesleges ráerősítés. Az igényjogosultak listájának kormányzati, hivatalos közzététele – ahogyan az előttünk lévő új törvénytervezet tartalmazza – elegendő. A címzett támogatások odaítéléséről azonban a megelőző alkuk után továbbra is az Országgyűlés döntene, s minthogy a címzett támogatás nem lenne megkötve sem a mire, sem a mennyi tekintetében, félő, hogy most majd a címzett támogatásokért fog a módosító javaslatok özöne megindulni. Aggályunkat csak erősíti a Számvevőszék friss jelzése, miszerint az önkormányzatok nagy reményekkel, illúziókkal, hosszú kívánságlistákkal várják a jelen törvénytervezetben előlegezett új rendszerű címzett támogatásokat.
4. Egyetértéssel vehetjük ugyanakkor tudomásul az új pénzalap, a céltámogatási kiegészítő keret létrehozását célzó elképzeléseket. A törvénytervezet szerint az alap 1994-től lenne igénybe vehető saját forráshoz. Ez biztosítaná, hogy a hátrányos helyzetű települések is reális eséllyel pályázzanak a központi céltámogatásokért.
5. Körültekintő, tisztelt Ház, az új törvénytervezetben a finanszírozás lebonyolítása és nyomonkövetése is. A címzett támogatások az Állami Fejlesztési Intézettel, a céltámogatások az önkormányzat számlavezető bankjával hívhatók le költségarányosan. A beruházás befejezését követő évben a támogatási összegek felhasználásával el kell számolni. Többletkiadásra nem jár többlettámogatás, s ez kétségtelenül takarékosságra szorít. A közös beruházás esetén 10%-os többlettámogatás jár indokoltan. Ezt viszont bármelyik fél kiválásakor vissza kell fizetni, ugyancsak indokoltan.
A 6393-as számú törvénytervezet mellett érvelve hivatkozhatnék még számtalan elemre, megoldásra, melyek a címzett és céltámogatások eddigi két éve alatt igazolódtak, vagy amelyek éppen a tapasztalt fennakadások elkerülését szolgálhatják. Ezekre most nem térek ki.
Egyetlen nyomatékos érvre azonban igen, hogy a címzett és céltámogatásra fordítandó összegek, tisztelt Ház, évről évre emelkednek, és ez az emelkedő tendencia nem szűnik meg a következő évre sem. Míg az előző, illetve a '92-es évre 26 milliárd, a '93-as esztendőre 33 milliárd – azaz 7 milliárddal több – a tervezett összeg, ez pedig közel 40%-os emelkedés. Ilyen helyzetben a költségvetésnek más tétele nincs. Ezzel a legnyomatékosabb érvet hangoztattam, ami a címzett és céltámogatások törvénytervezetének elfogadása mellett szól. De nemcsak a körültekintő tervezet méltányló mérlegelése és elfogadása, hanem ehhez méltó módosító indítványok mérlegelése és elfogadása ugyancsak az, amit jó szívvel javaslok. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
