HORVÁTH TIVADAR, DR. (KDNP)
HORVÁTH TIVADAR, DR. (KDNP)
HORVÁTH TIVADAR, DR. (KDNP) Köszönöm a szót, tisztelt Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzatok fejlesztési céljaikat, fejlesztési elképzeléseiket elsősorban saját bevételeikből kell hogy megvalósítsák, amelyeket ki kell hogy egészítsenek hitelfelvétellel, illetve kötvénykibocsátással.
Az elmúlt két évben az önkormányzati törvénybe is beillesztett, és az önkormányzatok támogatásának éppen ezért szerves részét képező címzett és céltámogatási rendszer volt elsősorban az, amelyik az önkormányzati fejlesztéseknek és beruházásoknak a forrását szolgálta. Ez a forrás, mint az önkormányzati bevételi források egyik nagyon fontos kiegészítője, éppen ezért fontos szabályozó szerepet is töltött be, másrészt pedig, mint ösztönző, fontos szerepet játszott a múltban elmaradt fejlesztések és beruházások megvalósításában.
Ez a két támogatási forma, a címzett és a céltámogatás voltaképpen arra szolgált, hogy az önkormányzatok a törvényben foglalt és a jogszabályokból adódó alapellátási feladataikhoz szükséges feltételeiket minél szélesebb körben és minél magasabb színvonalon tudják nyújtani a települések lakosságának.
Egy nagyon fontos szerepet is betöltött ez a támogatási rendszer az elmúlt két évben – voltaképpen 1991-től jelent meg az önkormányzatok forrás-szabályozásában –, a korábban társult települések is ezzel a támogatással megkezdhették az önállósodásukat és számos elmaradt fejlesztést és beruházást tudtak megvalósítani.
Mindemellett kétségtelenül növekedett ennek a forrásnak a szerepe az önkormányzatok talpraállításában, de emellett az egész nemzetgazdaság gyarapodásához is hozzájárultak a címzett és céltámogatások, hiszen az elmúlt évek tapasztalatai egyértelműen ezt igazolták. Különösen ha kis településeken, községekben nézünk szét, és értékeljük az ottani önkormányzatok eddigi működésének a tapasztalatait, akkor azt látjuk, hogy számos helyen elmaradt ivóvízbázis-fejlesztés, hálózatfejlesztések, közműves szennyvízelvezetések, kistelepülési iskolák tantermeinek az építése, tornacsarnokok építése, kórházrekonstrukciók valósultak meg ezekből a pénzekből.
Mindezek a fejlesztések a korábbi évek, évtizedek tapasztalataival összevetve az eddiginél jóval tágabb körben és jóval nagyobb ütemben valósultak meg.
Az előttem felszólaló képviselőtársaim részletezően szóltak arról, hogy az elmúlt két év tapasztaltait leszűrve mik voltak a hiányosságai az eddigi döntési mechanizmusnak, illetve a döntések előkészítésének. Itt lehet említeni ezek között a hiányosságok között, hogy elhúzódtak a döntések, rövidek voltak a pályázati határidők, és egy-egy esetben a pályázati célok sem mindig szerencsésen kerültek meghatározásra.
Összességében azonban azt mondhatjuk, hogy ez a támogatási rendszer jól vizsgázott, betöltötte azt a szerepet, amelyet mi, törvényalkotók az önkormányzati törvényben ennek a támogatásnak szántunk.
Mégis ez az előttünk fekvő törvényjavaslat nagyon fontos és korszakos jelentőségű abban a tekintetben, hogy elfogadása esetén tovább erősítheti ennek a támogatási rendszernek a hatékonyságát, és képes a törvényjavaslat kiküszöbölni azokat a fogyatékosságokat, amelyeket tapasztaltunk.
Ennek a törvényjavaslatnak tulajdonképpen az lehet a célja, hogy a helyi önkormányzatok a központi támogatási igényeiket csak egy alkalommal nyújtsák be, a Kormány egyszer foglalkozzon vele a pályázati igények feldolgozása során, és a Parlamentnek is csak egyszer kelljen döntést hoznia a támogatásokról.
A másik cél, amit magunk elé tűzhetünk, hogy váljon lehetővé az állami pénzek felhasználásának folyamatos és utólagos ellenőrzése. Én azt gondolom, hogy ezeknek a célkitűzéseknek a teljesítése terén ez a törvényjavaslat megfelel a várakozásoknak.
Részletesebben szólva az egyes támogatási formákról, a címzett támogatásról beszélnék először. Megállapíthatjuk azt, hogy a korábbi ágazati megkötések nem befolyásolják a továbbiakban az igényeket, jelentősen bővült a különböző szakminisztériumokhoz benyújtható címzett támogatási igényeknek a köre. Itt tulajdonképen csak a beruházás megvalósításának a nagyságrendje lehet a korlát. Amennyiben itt az egyes tárcák, ágazati minisztériumok elképzelései egybeesnek a helyi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseivel, akkor ez a címzett támogatási rendszer, azt hiszem, hatásosan tud funkcionálni.
Pozitívumának tartom a tervezett címzett támogatási szabályoknak a korábbiakhoz képest, hogy sokkal inkább ösztönöznek több pénzforrásnak a mozgósítására, hiszen az önkormányzatok most már nem teljes egészében kapják meg központi támogatásként a beruházás teljes fedezetét, hanem saját erőből is hozzájárulhatnak ehhez, elkülönített állami pénzalapokból is igénybe vehető forrás, sőt, akár hiteleket vagy külföldi tőkének a bevonását is felhasználhatják a címzett támogatási elképzelések megvalósítására.
(18.00)
Ez a támogatási forma azonban véleményem szerint hosszabb távon ebben az önállósult formájában nem maradhat fenn, ezt mindenképpen beillesztendőnek tartom majd a távolabbi jövőben a területi- és településfejlesztési koncepcióba és majdan ehhez kapcsolódó pénzügyi szabályozási rendszerbe.
Itt mindenképpen szükséges az, hogy ezeknek a támogatásoknak az odaítélésénél a döntéshozók és a döntéskészítők is természetesen mérlegeljék azt, hogy ennek a beruházásnak milyen kihatása van az adott település kis vagy nagyobb térségi ellátási helyzetében bekövetkező változásokra, és mérlegeljék ezeknek a hatásait.
Ugyancsak fontosnak tartom a címzett támogatás esetében is, hogy úgy az elbírálás során, mint a megvalósítást követően is szigorúan ellenőrizzék és követeljék meg az állami költségvetési pénzeknek a hovafordítását.
A céltámogatások rendszere több kritikus pontjában kedvező feltételeket biztosít a pályázó önkormányzatok számára a múltbéli rendszerhez képest. Eleve biztonságosabbá és megalapozottabbá teheti az önkormányzatok oldalán a pályázati igényeiknek a megfogalmazását, tervezhetőbb lesz a beruházás műszaki és pénzügyi előkészítettsége. Tehát egy nagyobb biztonság, sokkal nagyobb garancia fog megjelenni az önkormányzatok oldalán.
Kemény, de érthető feltétel az, hogy a támogatás aránya a három év során nem változtatható, tehát a beruházás összköltségét alaposan meg kell tervezni, figyelembe kell venni a várható inflációs hatásokat és más-más költségtényezőket. Inflációs időben valóban komoly problémát jelenthet ez a beruházók számára, de mindenképpen a megalapozottabb tervkészítésre ösztönzi az önkormányzatokat.
Itt is elmondható, hogy helyeseljük az elkülönített állami pénzalapokból igényelhető támogatási lehetőséget is, amelyik azt eredményezi, hogy a költségvetési fejezeteknél központosított pénzeszközök vagy pénzalapok minél hatékonyabban és egymást kiegészítve kerülnek felhasználásra.
Az elmaradott térségek támogatása a céltámogatási kiegészítő keretből üdvözlést érdemlő megoldás, hiszen a hátrányos helyzetű településeknek sokszor a saját erő felmutatása is csak nagy-nagy nehézségek árán volt megvalósítható.
Itt ezt a hiányt azt hiszem, hogy pótolja ez a megoldás. De mindenképpen átmeneti megoldásnak lehet ezt is tartani mindaddig, amíg a területfejlesztésre átfogó törvénykezés nem születik.
Helyénvaló az is, hogy az önkormányzatokat közös beruházásra ösztönzi az a szabály, hogy 10%-os többlettámogatás illeti meg a fejlesztéshez az önkormányzatot, amennyiben társulnak és összefognak egy-egy beruházásnak a megvalósítására. Nem egészen világos azonban számunkra, hogy például a megyei önkormányzatok társulása miért nincs ebben a külön támogatásban, hiszen ennek a lehetősége sem teljesen lebecsülendő.
A feltételeknek megfelelő céltámogatási igények az önkormányzati törvény alapján is alanyi jogként, alanyi járandóságként illetik meg az önkormányzatokat. Ennek valóban az éves költségvetési törvény jelenthet korlátot, de csak annyiban, hogy az adott évben hiányzó fedezetet – ha adott évben hiányzik a fedezet a jogosult pályázati igényre, akkor – a következő évben meg kell hogy kapja az önkormányzat – a támogatást –, tehát erre törvényi garancia is van most már, reméljük, lesz majd az elfogadandó törvényben.
Előttem szóló képviselőtársaim kifogásolták azt a költségvetési korlátot, miszerint a Kormány az induló, új céltámogatási beruházások esetében megszorításokat alkalmazhat, sőt felfüggesztheti a céltámogatási rendszer működését. Valóban egy ilyen eset bekövetkezte visszalökheti, visszaszoríthatja a beruházásokat, hiszen egy-egy évnek a kiesését is nagyon nagy nehézségekkel lehet a későbbiekben pótolni. Azonban a jelenlegi költségvetési nehézségeket ismerve, az ország gondjait ismerve, végső soron elvben egy ilyen szabály beiktatásával is egyet lehet érteni. Reméljük, hogy a gyakorlatban ennek az alkalmazására nem fog sor kerülni.
Mint mondottam, az előkészítésben és a kivitelezési tervezésben jelentkező előnyök jelentősek az önkormányzatok esetében, hiszen évente március 14-éig nyújthatják be a pályázataikat, és az elmúlt évekkel ellentétben most a saját éves költségvetésükben tervezhetik, beilleszthetik a fejlesztéseket, és számolhatnak a céltámogatással.
A Parlament tehát a célok, a feltételek és a pénzügyi keretek jóváhagyásával dönt a céltámogatások kérdésében. Tételes listával, ahogy a korábbiakban foglalkoztunk, nem kell foglalkoznia, hiszen az alanyi jogként megillető támogatásokról valóban elegendő, hogyha a kormányzat egy jegyzéket készít. Természetesen a parlamenti ellenőrzés jogát, szükségességét nem vitatjuk el.
Néhány szót szólnék még egyes támogatási célokról. Ezek a támogatandó célok a '93–'95-ös időszakra nézve nagyrészt folyamatosságot jelentenek a '91-es és '92-es évi célokhoz kapcsolódva. Összességében települések elmaradt infrastrukturális feltételeinek a javítását – víz-, csatornahálózat – nagymértékben segítik.
Új támogatási formaként jelenik meg az életveszélyessé vált általános iskolai tantermek kiváltása. Ez szükséges és kedvező lehet a nagyobb településeken is.
Szintén új a célok között a kórházrekonstrukció. Itt ma még az összeghatárok is elfogadhatók. Nagyon indokolt volt ennek a támogatási formának a javaslata, mivel az önkormányzati irányítás alatt lévő kórházak felújítása csak kizárólag önkormányzati forrásokból ma már szinte elképzelhetetlen.
Üdvözöljük ezt a nagyon fontos javaslatot, hogy a támogatások fajlagos költséghez kötődnek 1995-től. Hiszen objektívebb és a költségvetés számára elfogadhatatlan luxusigények ezáltal nem nyernek támogatást, és országosan azonos költségigényű fejlesztések fognak jobban megvalósulni.
Összességében: a meghirdetett célok reális felmérésen alapulnak, a települések számára nagyrészt elérhetők, és a támogatások aránya is kedvező, és megfelelően ösztönző lehet a beruházásoknak az eldöntéséhez, a saját önkormányzati forrásoknak a hasznosításához.
(18.10)
Frakciónk nevében tehát úgy foglalnám össze az álláspontunkat, hogy a törvényjavaslat jó úton fejleszti tovább a céltámogatási rendszert, pontosan számba vette azokat az anomáliákat, amelyek az elmúlt évek tapasztalatai alapján jelentkeztek, és ezeknek a kiküszöbölésére reális és elfogadható ajánlásokat tartalmaz – ezért a frakciónk nevében a törvényjavaslat elfogadását ajánlom. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
