KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Köztársaság Kormánya az államháztartásról szóló törvény 41. §-ában előírt kötelezettség alapján elkészítette és benyújtotta az 1992. évi pótköltségvetésről szóló törvényjavaslatát. Tájékoztatót készített az Országgyűlés részére az ez évi költségvetés alakulásáról és az államháztartás helyzetéről. E két dokumentum szoros összefüggésben van egymással, ezért együttesen szeretném a két előterjesztést indokolni.
Tisztelt Ház! Az 1992. évi gazdasági helyzetre és a költségvetésre vonatkozó elemzéseket és javaslatokat a benyújtott írásbeli anyagok részletesen taglalják. Most csak néhány olyan fontos gondolat kiemelésére szeretnék szorítkozni, amelyek mindenképpen szükségesek ahhoz, hogy a jóváhagyottnál valóban példátlan mértékben nagyobb, várható költségvetéshiány okait, jellemzőit, hatásait megfelelően tudjuk értékelni.
Le kell szögeznem, hogy a hiány nem a túlköltekezés, hanem túlnyomórészt a bevételek elmaradásának a következménye. Alapvetően összefügg azzal, hogy a gazdaság összes teljesítménye, a megtermelt összes jövedelem tavaly a statisztikai adatok szerint 10%-kal csökkent, idén pedig még tovább csökken. A mértékét még nem lehet pontosan megállapítani. E számban – szeretném hangsúlyozni – szerepet játszik az, hogy a statisztikai rendszerünk és a költségvetési rendszer még kevésbé, nem képes átfogni a teljes gazdasági jövedelmi folyamatokat, tehát ami számadatot ismertetünk, az mindig a hivatalos, megfogható adatokra épül.
Felvetődhet a kérdés, hogy ez, tehát a nagyobb hiány, a bevételek elmaradása jelenti-e, hogy a magyar gazdaság egyre mélyebb recesszióba süllyed, egyre nagyobb az egyensúlytalanság, instabilitás jellemzi a helyzetet? Nézetem szerint nem ezt jelenti. Először is vannak a gazdaság stabilizálódására utaló igen markáns jelek. Ilyen a külső egyensúly, a fizetési mérleg, a devizatartalékok, a működőtőke-bevonás, a nettó adósságállomány kedvező alakulása. Ilyen az inflációráta határozott csökkenése, amit ha késéssel is, ma már követnek a betéti kamatok, és novembertől reményeink szerint a hitelkamatok is. Ezek nem látszateredmények, a gazdálkodási feltételek szinte teljes liberalizálása, a forintkovertibilitás feltételeinek szisztematikus kiépítése mellett tudtuk ezeket elérni.
A termelésben, a kereskedelemben, az exportban növekvő súlyt képviselnek a magángazdaságok. Ma már teljesítményük aránya a bruttó hazai megtermelt termék előállításában 30% körülire becsülhető. Ez is szerepet játszik abban, hogy az összes exportteljesítmény, a nehezebb külső körülmények, a világszerte uralkodó recesszió ellenére a tavalyi visszaesés után az idén már olyan ütemben nőtt, ahogyan azt előzetesen reméltük.
Másodszor: a tisztánlátás és a pontosság kedvéért meg kell jegyeznem, az idén már nem tapasztalható a jövedelemtermelés folyamatos további csökkenése. Az idei egész évi megtermelt jövedelem ugyanis azért alacsonyabb, mert a tavalyi, tavalyelőtti folyamatos zuhanás után még nem mozdult el a mélypontról, stagnál, és nem esik tovább a teljesítmény. A korábbi visszaesés döntő tényezője egyébként a külső, sokkszerű hatás, a kelet-európai együttműködés összeomlása, a régió válságának elmélyülése, a belső strukturális átalakulás.
Tagadhatatlan, hogy vannak a gazdaságban olyan tényezők, amelyek a recesszió irányába taszítanak. Itt elég csak utalni a privatizáció saját mércéink szerint mért lassúságára, az elosztási reformok késedelmére, a csőd- és felszámolási eljárások elhúzódására, vagy a vállalkozói tevékenység jobb kibontakozásához, kedvezőbb feltételeihez szükséges számos intézmény és konstrukció hiányára. Ezekről majd a '93. év kapcsán szeretnék még szólni.
A jövedelemképződés elmaradását a kereslet oldaláról az idén már egyértelműen az okozza, hogy az exportteljesítményektől elszakadt, alacsony szintű a belföldi fogyasztási és felhalmozási kereslet. Ezzel kapcsolatban két dolgot szeretnék megjegyezni. Az első, és mindenekelőtt az, hogy a hazai keresletet bizonyíthatóan nem központi restrikció szorítja vissza, mert ez a restrikciós demagógia, ami el van terjedve az országban, nagy pénzállományok mellett, nagy megtakarítás mellett, nagy költségvetési hiány mellett ki beszél restrikcióról? Aki nem ért a közgazdaságtanhoz.
A hazai kereslet alakulása elsősorban a gazdasági szereplők önálló döntésein alapszik. Itt is fel kell azonban ismerni a motiváció összetettségét, a kevesebb hazai felhasználást és a növekvő megtakarítást csak részben diktálja az óvatosság, a tartózkodás a kockázatvállalástól, részben a nem kielégítő gazdasági környezet eredményezi, a kárpótlás és az agrárátalakulás elhúzódása, a privatizáció említett gyengeségei és így tovább.
(10.30)
Több jel arra mutat – és ez a második megjegyzésem –, hogy javul a költséggazdálkodás, hogy akadálytalan beszerzési lehetőség mellett csökkenthető a korábbi magas készlettartási szint, hogy a befektetéseket a valós profitkilátások szelektálják, hogy se a fogyasztók, se a beruházók nem éreznek a hiánygazdaságokra jellemző késztetést a mielőbbi jövedelemköltésre. Mindezek arra utalnak, hogy nem szimplán recesszióról van szó, a gazdasági összteljesítmények csökkenése mögött a régen várt és erőteljesebb szerkezeti változások is megindultak és zajlanak, ezek azonban még nem elég erőteljesek.
Tisztelt Ház! A nagyobb költségvetési hiány kialakulásában van egy sor olyan összetevő is, amelyek nem a mostani visszaeséssel indokolhatók. Ilyen például az, hogy számos, korábban is meglévő feszültség, probléma csak most, a piacgazdaságra való áttérés kapcsán válik pénzügyileg láthatóvá, és sajnos általában ezek a gondok nagyrészt a költségvetésre koncentrálódnak. Ilyen hatással járt például a bankrendszer rossz hitelek miatti vesztesége, a csődtörvény, a számviteli törvény előírásai alapján megjelenő veszteségek és így tovább.
Számításba kell venni azt is, hogy a privatizáció azzal is együtt jár, hogy az államkassza bevételektől esik el, általában adóktól, az új tulajdonos magának fizeti az osztalékot, ha van, és nem az államnak és így tovább. Részben az átalakulás miatti átmeneti helyzeteket is kihasználva növekvő súlyú a féllegális és a feketegazdaság is, kritikus mértékben fellazult az adómorál. Nyugaton az adócsalás nem bocsánatos bűn, nálunk még mindig össznépi játéknak számít; az a kivagyi, az a becsületes ember, aki adót csal. Pedig aki nem fizeti meg a kötelezettségeit, az egyszer saját polgártársaival tol ki – ha szabad így fogalmaznom –, hisz a kevesebb adó eredménye a kevesebb és rosszabb iskola, a kevesebb és rosszabb út, és sorolhatnám tovább. Tehát aki ezt csinálja, az igen korlátozottan gondolkozik. Mindenképpen változtatni akarunk ezen, és szeretném elmondani, hogy pontosan ezért javasoltuk az idézőjelben "öngyilkos" kétkulcsos áfát, mert számlaadási kötelezettséggel jár, mert azokat a jövedelmeket fogja meg, amelyeket az adórendszer nem fog meg, és az fizet, aki azt a fogyasztást megejtette.
Tisztelt Ház! Ki kell térnem arra is, hogy milyen visszahatásai vannak a nagyobb költségvetési hiánynak a gazdaság egészére. Két dolgot szeretnék megjegyezni. A hiány finanszírozása belföldi forrásokból egyelőre könnyedén megoldható, '92-ben nem okoz gondot. El kell mondanom, hogy a lakosság megtakarítása idén is 300 milliárd forinttal növekszik, tehát ha a gazdaság szereplőinek kedvük, tehetségük és körülményük lenne, kedvező körülményük arra, hogy beruházzanak, akkor a fellendüléshez is a megfelelő pénzforrások rendelkezésre állnak úgy, hogy a külföldi adósságaink nem okoznak gondot.
A második: nyilvánvaló, hogy a hiányt ma nem önmagában kell nézni, hanem a tartós és egészséges gazdasági növekedés megindulása, megindítása szempontjából. Ebből a szempontból ilyen mértékű, ilyen magas költségvetési hiány nem tartható, mert hosszú távon a vállalkozókat, a lakosságot szorítja ki a pénzpiacokról; de nem '92-ben.
Tisztelt Országgyűlés! A kialakult helyzetet ismerve és elemezve a Kormány év közben folyamatosan csökkenteni igyekezett a költségvetés kiadásait, elsősorban azokon a területeken, ahol az nem befolyásolta a gazdasági stabilitást. A benyújtott tájékoztatóban ezek az intézkedések részletesen szerepelnek. Először is a központi kormányzati szervek előirányzatainak mérséklésére került sor. A központi költségvetési szerveknél 1992-ben összességében 7,3 milliárd forint támogatás-elvonásra került sor. Ez az éves előirányzat 3 %-át teszi ki. Az elvonás két ütemben történt: májusban és most, és az elvonás nem érintette azokat a determinációkat, amelyek a beruházásokkal, a felújításokkal vagy éppen a meghirdetett bérpolitikai intézkedésekkel voltak összefüggésben.
Külön szeretnék szólni a honvédelmi tárca sajátos helyzetéről. E tárcánál fordult elő az, hogy újabb elvonás helyett a korábban visszatartott 1,7 milliárd forint támogatásból 1,2 milliárd forint visszahagyásáról döntött a Kormány. A döntés hátterében az ország déli határvidékén kialakult helyzet miatti fokozott védelmi készültség, és az e miatt a fejezetnél jelentkező mintegy másfél milliárd forint nem tervezett többletkiadás húzódik meg.
Ugyancsak kivételt kellett tenni, és szívesen tettünk kivételt az olyan feladatok pénzeszközeivel, mint például a felsőoktatási hallgatók pénzbeli juttatása, vagy a felsőoktatás egyéb ellátásai, de eltekintettünk olyan mérsékléstől is, amelyek pénzeszközeivel már nem a fejezet rendelkezett. Ezek közül szeretném kiemelni az egyházak támogatását, amelyek érintetlenek.
Másodszor, a csökkentés keretében a Kormány áttekintette a fejezeteknél lévő pénzmaradványok helyzetét. A központi költségvetési szervek gazdálkodása során 1991-ben jelentős összegű maradvány keletkezett. Ez közel fele-fele arányban oszlik meg a kiadási megtakarítás és a bevételi többletek között. A tárcák által a maradványokból a költségvetésbe történt befizetések együttes összege 2 milliárd forint volt. A költségvetési szervektől elvont pénzmaradvány terhére tudtunk megoldani 1992-ben több olyan év közben jelentkező többletfeladatot, amelyre a költségvetés az eredeti elgondolások szerint nem nyújtott lehetőséget. Például ebből finanszíroztuk az Európa Tanács közgyűlésének a megszervezését, a Gyulai Várszínház, a Karinthy Színház, a monoki Kossuth-emlékház, a Felsőoktatás 2000 program kidolgozásának támogatását, a Társadalmi Igazságtételi Bizottság létrehozását és így tovább.
A költségvetési intézmények gazdálkodásának elemzése kapcsán le kell szögezni, hogy természetesen nincs minden tökéletesen rendben, ahogy ezt az Állami Számvevőszék több jelentése megállapította. Például nagy kedv van a bevételek alátervezésére. Erre a körülményre az 1993-as költségvetési javaslat kialakításánál nagy figyelmet fordítottunk, az intézményi bevételek előirányzatát reálisan több mint 30%-kal lehetett megemelni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott dokumentumból láthatják, hogy az önkormányzatok normatív támogatását a Kormány nem kívánja csökkenteni. A támogatás egyébként várhatóan nagyobb lesz az előirányzatnál. A lakosság közműfejlesztési hozzájárulásának növekedése, a társadalombiztosítási járulék 1%-os növekedésének a fedezete, valamint az évközi bérpolitikai intézkedések hatásaként – ez elsősorban a pedagógusokra terjed ki, akik most oly hangosak – ez 3,4 milliárd forint volt.
(10.40)
Tisztelt Ház! A költségvetési kiadások eddigiekben érintett tételei kormányzati döntésekkel többé-kevésbé megváltoztathatók. Vannak azonban a költségvetésnek a piaci folyamatokból automatikusan következő kiadásai – ilyen például a fogyasztói árkiegészítés, amely 2 milliárd forinttal magasabb a személyszállításnál, ilyen például a szolidaritási alap növekvő hiányának az állami forrásokból történő fedezete, amely 25 milliárd forint többletet igényel.
Tisztelt Országgyűlés! A kiadási oldal áttekintése után a bevételek alakulásáról kell szólnom, melyek megcsappanása kényszerített arra, hogy ezt a pótköltségvetést a Kormány elkészítse. A bevételi oldalon a vám- és importbefizetések a tervezett 66,5 milliárd forintnál 9 milliárd forinttal kedvezőbben alakulnak. Ebben jelentős szerepet játszott a több interpellációban szereplő vámparancsnok-megújítás, illetve -leváltás, a vámszervezet átszervezése, az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítások a vámmal kapcsolatban. Tehát el kell mondanom, hogy bár nem szerették az azonnali vámkiszabást és -megfizetést vagy a vámóvadék rendszerét, mégis ezek azt mutatják, hogy egyrészt el lehet érni, hogy a pénzügyi fegyelem megszilárduljon, el lehet érni, hogy az elérhető bevételeket be lehessen szedni. Tehát ez például szolgálhat az adóhivatalok – ide értve a helyi adóhivatalokat – működéséhez is. El kell mondanom, hogy éppen ma tüntettem ki a vámszervezet vezetőit, illetve munkatársait ezért a kitűnő munkáért.
A hiány drámai növekedésének fő felelősei az egyéb adóbevételek, melyek összességükben 134 milliárd forinttal maradtak el a tervezettől.
A társasági adónál a prognosztizáltnál kedvezőtlenebb jövedelemalakuláson túl a gazdaság tulajdonosi szerkezete átalakításának, gyorsításának szándékával megalkotott törvények olyan eljárási módokat tartalmaznak az adómentes vagyonfelértékeléstől a privatizációs lízingkonstrukción keresztül, az egyéb kedvezményeken keresztül, amelyek csökkentik az adóalapot és az adóbevételt.
A mezőgazdaság területén ismert, hogy miért maradtak el a befizetések – a mezőgazdaságot még az aszály is sújtotta.
Ezen okok miatt körülbelül 36 milliárd forint társasági adó esett ki, és ennél az adóalapnál az a megítélésünk, hogy a következő két-három évben, amíg a gazdaság át nem alakul, a tulajdonosi szerkezet át nem alakul, nem lehet számottevő adóbevételre számítani. Nem lehet tehát ezt a jövedelemadót csökkenteni, mert nincs belőle bevétel. Lehetne csökkenteni, nagyon elegáns lenne, de így sincs belőle bevétel.
A pénzintézetek nyereségadójánál a várható bevételkiesés 55 milliárd forintra prognosztizálható. Ennek fő oka az, hogy az 1991. év végén késve életbe léptetett pénzintézeti törvény alapján a kockázatosnak minősülő követeléseikre adómentes tartalékot képezhetnek. A pénzintézetek ezért idén – 1992-ben – alig fizetnek be nyereségadót, és alig fizetnek osztalékot.
Személyi jövedelemadóból várhatóan 24 milliárd forinttal lesz kevesebb a költségvetés bevétele. Ennek két oka van. Az egyik, hogy a munkanélküliség növekedésével, a személyijövedelemadó-alap csökken; a másik ennél sokkal súlyosabb, hogy az adómentes, adóelkerülő jövedelmek szédületesen növekszenek.
A fogyasztáshoz kapcsolt adóknál 9 milliárd forint a kiesés. Szeretném megjegyezni, hogy az élvezeti cikkek esetében az adókiesés elsősorban a fekete-, illegális, féllegális kereskedelem, a "KGST-piacok" miatt van – ahol a cigarettától az italféléig és az üzemanyagig mindent meg lehet kapni.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján azt hiszem, mindenki számára világos, hogy egy ilyen óriási mértékű bevételkiesést év közben takarékossági intézkedésekkel, zárolásokkal, elvonásokkal ellensúlyozni nem lehet. Ezért a Kormány a törvényjavaslat 4. §-a szerint a megnövekedett hiány pótlólagos finanszírozására kér parlamenti felhatalmazást. A finanszírozás államkötvény-kibocsátással a belföldi pénzpiacon megoldható, az ország külföldi eladósodását nem növeli.
Tisztelt Országgyűlés! Végül néhány gondolattal szeretnék reagálni az Állami Számvevőszék pótköltségvetéssel kapcsolatban készített véleményére. Az Állami Számvevőszék alapvetően azt kifogásolja, hogy a pótköltségvetés formailag nem felel meg az államháztartási törvény előírásainak, mivel az az előirányzat-változtatásokkal összhangban teljes körűen nem módosítja a költségvetési törvényt. Ez a megállapítás csak abból fakadhat, hogy az Állami Számvevőszék némileg másként értelmezi az államháztartási törvény ide vonatkozó rendelkezéseit. Az önök előtt lévő törvényjavaslat ugyanis minden olyan esetben, ahol azt a költségvetési törvény vagy az államháztartási törvény rendelkezései előírják, a jelenleg hatályos költségvetési törvény módosítására vagy kiegészítésére tesz javaslatot. A nézetkülönbségek alapvetően abból fakadhatnak, hogy a benyújtott törvényjavaslat a módosítási kötelezettségeken túl, az áttekinthetőség kedvéért azt is bemutatja, hogy a Kormány által saját hatáskörben megtett intézkedések, illetve a bevételi oldalon jelentkező elmaradások összességében hogyan befolyásolják a költségvetés várható pozícióját.
Ebből adódóan tehát mi arra törekedtünk, hogy teljes képet adjunk mind a költségvetés bevételi, mind pedig a költségvetés kiadás oldalain bekövetkezett változásokról – segítve ezzel valamennyiünk munkáját. Kérem ezért a tisztelt Házat – figyelemmel arra is, hogy a jövő évi költségvetés vitáját megalapozottabban folytathassuk le, hiszen a '93-as a '92-es módosított előirányzatokon nyugszik –, hogy a törvényjavaslatot szíveskedjék megvitatni, és fogadja el.
Tisztelt Ház! Végül szeretném elmondani, hogy nem öröm egy pénzügyminiszternek pótköltségvetést előterjeszteni. El kell ismerni, hogy a kalkulációk során nem számoltunk egy sor negatív tényezővel, ezért az előrejelzéseink optimistábbak a gazdaság folyamatait illetően, mint ami a valóságban bekövetkezett; a bevételeknél pedig nem – vagy nem kellő súllyal – számoltunk egy sor drámai hatással, mint például a pénzintézetek tartalékképzése vagy az adózást elkerülő jövedelmek nagyon erőteljes növekedése.
Sovány vigasz az, hogy ezzel a Kornai János által "fiskális csapdá"-nak leírt helyzettel valamennyi volt szocialista ország szembenéz – nagyobb mértékű problémákkal, mint Magyarország –, sovány vigasz azért, mert Magyarországnak meg kell tartani ezen a területen is azt az éllovasszerepét, amit az elmúlt években, évtizedekben játszott ebben a térségben, hiszen nálunk egy jobban működő adórendszer van, vállalkozó típusú gazdálkodás, a piacgazdaság feltételei megvannak.
Mindezt mérlegelve kérem a tisztelt Házat, hogy vitassa meg az előterjesztést, és szíveskedjék elfogadni.
Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
