NYIKOS LÁSZLÓ, DR. az Állami Számvevőszék alelnöke:
NYIKOS LÁSZLÓ, DR. az Állami Számvevőszék alelnöke:
NYIKOS LÁSZLÓ, DR. az Állami Számvevőszék alelnöke: Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék alkotmányos és törvényes feladatának tesz eleget akkor, amikor a költségvetési törvényjavaslat, illetőleg pótköltségvetési törvényjavaslat megalapozottságát, törvényességét, szabályszerűségét vizsgálja.
(10.50)
Megállapításainkat véleményünk tartalmazza, ezeket nem kívánom megismételni. Csupán azt hangsúlyozom, hogy véleményünk alapvetően törvényességi szempontból készült, és ebből fakad az a vitakérdés, az a dilemma is, amire a miniszter úr is utalt, hogy tudniillik másként értelmezi az Állami Számvevőszék a pótköltségvetés fogalmát, és másként értelmezi a pénzügyi kormányzat.
A kérdés az, hogy milyen törvényes feltételeknek kell megfelelnie a pótköltségvetésről szóló törvényjavaslatnak. Egyszerűbben szólva: mi a pótköltségvetés? Mivel a magyar államháztartási gyakorlat erre nem ad semmiféle eligazítást, hiszen emberemlékezet óta nem volt arra példa, hogy az ország gazdálkodásának a kérdéseiről pótköltségvetésben kellett volna az Országgyűlésnek rendelkeznie, az Állami Számvevőszék számára az államháztartási törvény definíciója jelentette a kiindulópontot.
Az áht szerint a pótköltségvetési törvény a költségvetési törvényt módosító törvény, amelyben az Országgyűlés módosítja a költségvetési törvény előírásait. Nincs más kapaszkodónk, mint ez a definíció, és ezt értelmezi másként a pénzügyi kormányzat és másként az Állami Számvevőszék. Azt gondolom azonban, hogy itt nem puszta szemantikai vitáról van szó, hiszen többek között az ezévi, '92. évi kormányzati gazdálkodásról készítendő zárszámadás majdani – a Parlament általi, a számvevőszék általi – ellenőrzésekor jelenthet igen nagy szakmai gondot ennek a nem egyértelműen kidolgozott '92-es pótköltségvetési törvényjavaslat végrehajtásának az ellenőrzése.
Az Állami Számvevőszék számára ez az idézett definíció azt jelenti, hogy az 1991. évi XCI. törvény, amely az ezévi költségvetésről, és az államháztartás ez évi vitelének a szabályairól szól, módosítandó azokon a helyeken – és mindazokon a helyeken –, ahol a módosítást az új helyzet szükségessé teszi. A módosításnak a mi felfogásunk szerint teljes körűnek, szakmai szóval konzisztensnek kell lennie, vagyis az új előirányzatoknak teljes körűen meg kell jelenniük a bevételi és a kiadási főösszegeken és a részelőirányzatokon egyaránt.
Rögzíteni kell továbbá a pótköltségvetési törvénynek a hiányt, az új és hivatalos és érvényes hiánynak az összegét is, amit a most tárgyalt törvényjavaslat nem tartalmaz. Ezért említem meg, hogy a Kormány által júliusban beterjesztett, majd később visszavont törvényjavaslat ezt megtette, és jelezte a '92-es költségvetésről szóló törvény 3. §-ának a módosítását, amelyben meg is jelölte az akkor reálisnak látszó '92. évi hiánynak az összegét.
Tisztelt Országgyűlés! Hadd említsek meg egy nem törvényességi, hanem közgazdasági problémát is. A bevételeknek, a bevételek prognosztizálásának a problémáját, erről a miniszter úr részletesen szólt.
Ismeretes, hogy az Állami Számvevőszéknek ellenőriznie kell a költségvetési bevételek előirányzatainak a megalapozottságát is, és ezt most itt azért említem, mert hiszen a jövő héten napirendre kerül a Köztársaság 1993. évi költségvetésének a törvényjavaslata, és azt gondolom, hogy a miniszter úr által elmondottak is és az Állami Számvevőszék tapasztalatai is tanulságokat kínálnak a jövő évi költségvetési törvény vitájához.
Nem vitatjuk el a pénzügyi kormányzatnak a tévedéshez való jogát. Arra azonban a pótköltségvetés vitája során is felhívjuk a figyelmet, hogy a gazdasági környezetben beállt alapvető változásoknak a vállalkozásokra, a gazdálkodó szervezetekre, a pénzintézetekre gyakorolt hatását, ennek a megbecsülését, számszerűsítését igen nagy körültekintéssel lehet csak elvégezni. Én tudom, hogy ez nagyon nehéz. Azt gondolom azonban, hogy nem megoldhatatlan szakmai feladat.
Arról van szó, hogy az 1992. évi költségvetésnek a megalapozó számításai nem számoltak vagy nem számolhattak elég alapossággal a csődtörvénynek, a számviteli törvénynek, a pénzintézeti törvénynek és más gazdasági törvényeknek a hatásával a vállalkozó szféra jövedelemtermelő képességével kapcsolatban.
A legnagyobb meglepetést – mint azt a miniszter úr is említette –, a pénzintézetek nyereségének az alakulása jelenti. Arról van szó konkrétan, hogy 63 milliárdos prognosztizált bevétellel szemben a költségvetési forgóalapszámla szeptember végi egyenlege szerint mindössze 2 milliárd forint folyt be ezen a csatornán az állami költségvetésbe, és a Kormány a mai ismereteink szerint még további 6 milliárd forintra számít ezen a csatornán.
Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék a további részletes észrevételeit azokon a bizottsági vitákon kívánja majd kifejteni, amelyek előttünk állnak. Ugyanis az alkotmányügyi bizottság úgy döntött, hogy a pótköltségvetési törvényjavaslatnak az általunk is megjelölt hiányosságai módosító indítványokkal korrigálhatók.
További észrevételeinket tehát ott kívánjuk elmondani. Köszönöm a szót, elnök úr. (Szórványos taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
