ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP)
ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP)
ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP) Igen Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A pótköltségvetés vitájában elkerülhetetlen, hogy ne utaljunk vissza az 1992. évi költségvetési vitára, pontosan és dátumszerűen 1991. december 11-ének szerdájára. A Kereszténydemokrata Néppártnak akkor az volt a véleménye, hogy a költségvetés és az alapjául szolgáló kormányprogram túl optimista. Jól emlékszem, mivel a KDNP-nek én voltam akkor a vezérszónoka, hogy 1991. december 11-én azt mondtuk: túl optimista az a feltételezés, hogy a termeléscsökkenés – akár a GDP-ben, akár más társadalmi termelés összmutatójában mérjük – csak meg fog állni.
Az állítottuk, hogy elkerülhetetlen lesz a termelés csökkenése, következésképp a jövedelmek össztömege is csökkenni fog, és – sajnos – a munkanélküliség növekedése is várható.
Arra is rámutattunk, hogy e tekintetben a költségvetés nem konzisztens, mivel a jövedelemcsökkenések az adóbevételeket kétségessé, illuzórikussá teszik, a növekvő munkanélküliség pedig feltétlenül nagyobb kiadásokkal fog járni. Sajnos, a tények a KDNP véleményét és az én prognózisomat igazolták. A költségvetés módosításának kényszere, pótköltségvetés benyújtásának a szükségessége elkerülhető lett volna, ha véleményünket figyelembe vették volna.
Ugyancsak még 1991-ben kifejtettük aggályunkat a költségvetés áttekinthetetlenségével kapcsolatban. Elnézést kérek, hogy magamat idézem, de azt mondtuk: a költségvetés szerkezetében rejlő hiányosságok rendkívül megnehezítik a költségvetés kritikai elemzését. Ma pedig éppen a benyújtott pótköltségvetés alapján megállapítható, hogy ez az aggályunk más oldalról, de most is igazolódik, ugyanis a pótköltségvetéssel szemben felhozható egyik legsúlyosabb kritikai észrevétel az, hogy a többletkiadások, illetve a bevételkiesések nem azonosíthatók be az eredeti költségvetési előirányzatokkal. Ezt állapította meg egyébként lényegében az Állami Számvevőszék is.
Rendkívül veszélyes tendencia jelentkezik ebben. Gaál Gyula igen tisztelt képviselőtársam azt mondotta, hogy ez formai észrevétel és formai ellenvélemény. Megítélésem szerint nem az! A görög filozófiának volt egy olyan terminus technicusa, hogy lényegadó forma! A költségvetésnek olyannak kell lennie, hogy tételesen, teljesen világosan bármikor revideálható legyen, és a módosításoknak olyanoknak kell lenniök, hogy tételesen beazonosíthatók legyenek.
Végső soron a kettős könyvvitel klasszikus szabályainak érvényeseknek kell lenniök a költségvetésre is. Erre az Országgyűlésre rendkívül súlyos feladat hárul, nevezetesen az, hogy a következő demokratikus korszaknak a hagyományait nekünk kell megteremtenünk, és ha most nem teszünk meg mindent, hogy a költségvetések és a pótköltségvetések igenis megfeleljenek az áttekinthetőség, a beazonosíthatóság, az ellenőrizhetőség követelményének, akkor hosszú időre olyan példát statuálunk, amely összeegyeztethetetlen egy nyugat-európai vagy akár észak-amerikai stílusú parlamentáris demokrácia módszereivel, technikájával, működésével.
Egy másik észrevétel, amelyre már történt az előzőkben utalás: az, hogy olyan bevételkieséseket jelzett a Kormány, személy szerint a miniszter úr, amelyekkel előre számolni lehetett és kellett volna! Ilyen volt mindenekelőtt a banktörvény. Hát a banktörvényt ugyanez a Kormány nyújtotta be, személy szerint ugyan nem a jelenlegi pénzügyminiszter, dehát abban a banktörvényben olyan kötelezettségek hárultak a bankokra, amelyekből nyilvánvaló volt, hogy tartalékot kell képezniök, következésképp a bankok nyeresége össze fog menni erre az évre. Tehát ezt a költségvetési bevételkiesést roppant világosan lehetett látni a banktörvény elfogadásakor és az ez évi költségvetés benyújtásakor. Ez előre kalkulálható veszteség volt, és – sajnos – a költségvetésben ennek a figyelembevétele elmulasztódott.
Az is kétségtelen, hogy ennek a jelentkező költségvetési hiánynak a ténye már az év nyarán felismerhetővé vált. Következésképp a költségvetés módosítási javaslatát nem most kellene tárgyalnunk októberben, hanem júniusban vagy sokkal korábban, tehát legrosszabb esetben is szeptemberben, a nyári szünet után kellett volna.
(11.20)
Tehát időben is megkésett ennek a pótköltségvetésnek a benyújtása. Nagyon fontosnak tartom, és teljesen osztom pénzügyminiszter úrnak azt a megállapítását, hogy ennek a hiánynak a keletkezésében a már említett és előre látható banki bevételkiesések mellett az adóbevételeknek egy adómorál miatti csökkenése az egyik fontos tényező. Korábban is és most is hangoztattuk ennek a pártnak a soraiból, hogy ez nem kizárólag morális kérdés, hanem ez igenis kényszerintézkedéseket tesz szükségessé. És rendkívül fontos lenne, hogy aki adót csal, azt először büntessék meg nagyon erős, nagyon nagy összegű pénzbüntetéssel, és ha ismételten adót csal, vagy akár első ízben nagyon nagy mértékű adócsalást követ el, akkor igenis tessék lecsukni. Nem lehet az, hogy a becsületes adófizetők fizessék meg azok helyett az állami kiadásokat, akik ennek a kötelezettségüknek nem tesznek eleget.
Én nagyon remélem, hogy az állam adóügyi szervei mindent meg fognak tenni ennek az adószigornak az érvényesítése érdekében. A kisnyugdíjastól – már aki beleesik azért mégis az adósávba –, meg a bérből, fizetésből élőktől levonják az adót. Tehát adócsalást úgyszólván nem tudnak elkövetni. Bizonyos jövedelmi kategóriákban meg úgy látszik, hogy ez a divat, meg ez a sikk, hogy csalják az adót.
Befejezésképp azt szeretném még mondani, hogy bár súlyos kifogásaink merülnek föl a benyújtott pótköltségvetéssel kapcsolatban, egyetértek azzal, amit Csépe Béla igen tisztelt képviselőtársam mondott: ezek a hiányosságai a pótköltségvetés törvényjavaslatának orvosolhatók. Meg kell mondanom, hogy nem könnyen. Nagyon súlyosan, nagyon nehezen, sok munkával, de elfogadhatóvá tehető ez a törvényjavaslat, és ezért a törvényjavaslatot a módosítások után támogatni fogjuk. (Taps a KDNP padsoraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
