CSÉFALVAY GYULA (KDNP)
CSÉFALVAY GYULA (KDNP)
CSÉFALVAY GYULA (KDNP) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Egyetértek Pap János képviselőtársam előterjesztésével, Szigetköz környezeti ártalmait valóban nemcsak a vízlépcsőrendszer építése okozta.
Közrejátszott abban a nagyüzemi gazdálkodás bevezetése. Az akkori szakemberek ugyanis nagyot és sokat akarván produkálni, azt gondolták, hogy a természeti körülményeket megváltoztatva modernizálják, gazdaságosabbá teszik a termelést. Azzal nem törődtek, hogy milyen károkat okoznak az általuk előidézett környezeti változásokkal, és egyáltalán azok megtérülnek-e?
Én, aki Szigetközben lakom, e téren is személyes tapasztalatokat szereztem. A határunkban elterülő Süli-szigetnek nevezett területet, amely korábban közbirtokossági legelő volt, a tsz – mivel nem tudta hasznosítani – átadta az erdőgazdaságnak, amely a természetes legelőt, a gyepet feltörte, és nyárfákkal telepítette be. Az ott élő vadak aztán szinte az egész állományt kipusztították. Ez a terület azóta is műveletlenül kallódik, semmilyen termést, hasznot nem hoz. Pedig amíg a közbirtokosság használatában volt, ott egész nyáron át a falu gazdáinak marhái, lovai és sertései legeltek, és ezáltal rengeteg takarmányt hasznosítottunk és takarítottunk meg.
A példaként felhozott – és hasonló – esetek komolyan károsították a környezetet. Érdekes, hogy a környezetvédelmi hatóság ilyen jelenségekre nem figyelt fel, pedig ott a környezet durva károsításáról van szó!
Nem egy esetben tapasztalhatunk olyat, hogy ki van tűzve a környezetvédelmi tábla, de az jóformán egy szemétlerakodó hely. A magánterületekre nem merik odahordani a szemetet, mert annak van gazdája.
A másik lényeges és a szigetközi környezetet károsító tényező az ottani vízgazdálkodás kérdése. Köztudott, hogy víz nélkül nem lehet intenzív mezőgazdálkodást, állattenyésztést folytatni, de a mezei vadak részére sincsenek meg a kedvező életfeltételek.
E téren értékes tájékoztatást kaptam a Győr-Sopron-Moson megyei Vízügyi Igazgatóság ásványrárói kirendeltségének vízügyi szakmérnökétől.
A Dunán, Ausztriában végzett építkezések miatt a Duna vízgyűjtő területén lehullott csapadék most gyorsabban jut a Duna főmedrébe, mint korábban. A Duna hullámterének, folyóágainak feltöltődése és benőttsége erőteljesen növekszik. Az árvíz- és a belvízbiztonság növelése érdekében bizonyos fejlesztéseket kell elvégezni. Már az 1991. évi augusztusi árvíz Dunaremeténél megkérdőjelezte a töltések altalaj-állékonyságát.
Az utóbbi két évtizedben a Duna főmedrének süllyedése és a kisvízszinteket meghatározó felszíngörbe süllyedése figyelhető meg. Az utóbbiak okai:
a) A Duna hordalékának csökkenése az osztrák vízlépcsők hordalékmegfogó képessége és a pozsonyi kavicskitermelések miatt.
b) A hajózás feltételeinek javítása érdekében végrehajtott beavatkozások.
A főmeder kisvízszintjének csökkenése a térségben is talajvízszint-csökkenéssel jár, ami egyre nehezebbé teszi a Mosoni-Duna, a holt ágak és csatornák vízpótlását.
A nemzetközi hajóút biztosítása érdekében végrehajtott beavatkozások fő célja a főmeder vízveszteségének csökkentése volt. Ez viszont napjainkra gyakorlatilag megszüntette a mellékágrendszerek vízellátását, kis- és középvízállások idején.
Az 1978-ban megkezdett vízlépcsőrendszer építésének fő célja a nemzetközi hajóút biztosítása, az árvíz- és a belvízbiztonság növelése volt. Ugyanekkor megtervezésre került a Mosoni-Duna biztonságos vízpótlása, majd 1986-ban a szigetközi mellékágak folyamatos vízellátása is.
A vízlépcsőrendszer építésének leállításával ezek a tervek dugába dőltek. Pedig ezek egyik eleme volt, hogy a dunakiliti tározóból történt volna a vízkivétel a mosoni és a szigetközi mellékágakba.
A C-változat építése igen nehéz feladatok elé állított bennünket. A Mosoni-Duna, a szigetközi Duna-ágak vízellátása érdekében valamilyen kompromiszszumos megoldást kellene találni a szlovák féllel, nem feledkezve el természetesen a Duna főmedrének élővízzel való ellátásáról.
Nem a létesítmények üzembe helyezését kellene tagadni, hanem mindkét fél számára a legjobb üzemeltetési módot kellene megtalálni. Kompromisszumos megoldással nekünk a sok rossz közül a legkisebb rosszat kellene választani. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
