CSÉPE BÉLA, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka:
CSÉPE BÉLA, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka:
CSÉPE BÉLA, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! A Kormány kétéves tevékenységét értékelve mindenekelőtt három olyan tényezőre szeretném felhívni a figyelmet, melyek a megítélésnél perdöntőek, illetve alapvető fontosságúak.
Az első: az új magyar demokrácia első kormánya olyan súlyos örökséget vett át, mely egész tevékenységét befolyásolja. Ezt az idő múlásával sokan elfelejtik, holott ez az egész ciklusra érvényes, és azt hiszem, még tovább is!
(11.00)
A másik ilyen tényező a kommunista rendszer ellen létrejött ellenzék széttörése. A változások elhúzódásának ez az egyik fő okozója. Amikor bajaink felelősét keressük, gondolnunk kell arra is, hogy a felelősségben bizonyos pontokon az ellenzéknek is osztoznia kell. Itt egy politikai tavasz fordulhat télbe, s ezért minden számottevő politikai erő felelős.
A harmadik ilyen tényező a demagógia. Itt olyan mértékben folyik a hangulatkeltés, a közvéleménynek a Kormány ellen hangolása, hogy ez nagyon megnehezíti a kormányzati munkát. Demagógia helyett inkább arra kellene rámutatni, hogy milyen veszedelmek hárultak el éppen a Kormány kétéves időszaka alatt.
Mi szeretnénk torzítás nélkül, tisztán értékelni, s ennek lényege: ezt a beszámolót kritizáljuk ugyan, mint rövidesen megteszem, de elfogadjuk. Ez a Kormány történelmi küldetését rendkívüli nehéz külső és belső körülmények között eddig is teljesítette, most is teljesíti, és a jövőben is megítélésünk szerint teljesíteni tudja.
Röviden az egyes részterületekről.
Külpolitikai eredményeink azt hiszem, kétségtelenek. Én itt most csak azt emelem ki, hogy a határainkon kívül élő magyar kisebbségek ügyével való törődés végre az állami politika szintjére emelkedett. Mi arra biztatjuk a Kormányt, hogy még határozottabban álljon ki nemzeti érdekeink mellett.
Belpolitikai téren értékeljük a Kormány elszántságát, hogy a lakosság részére biztosítsa a nyugodt, békés életkörülményeket, hiszen a rend és a demokrácia nem egymást kizáró, ellentétes fogalmak. A taxis blokád nagy erőpróba volt, az elhárult anarchia máig ható tanulsága, hogy a tömegek mégsem közömbösek, döntő pillanatban kiállnak a rend és a nyugalom, a politikai stabilitás mellett.
Ugyanakkor velük együtt kívánjuk a Kormánytól a következetesebb rendszerváltást. Hiányoljuk az igazságtétel elmaradását. Jogilag korrekt, alkotmányos úton eleget kell tenni az emberek jogos igényének, legalább a bűnösök és az elkövetett bűnök megnevezése erejéig. (Közbeszólás a jobb oldalon: Úgy van.) Ugyanígy keményebb fellépést sürgetünk az átalakulás vámszedői ellen. Mert bűncselekmények nemcsak 1990 előtt voltak, de jelenleg is vannak.
Bátrabban végre kell hajtani az állam hatáskörébe tartozó területeken a szükséges személycseréket. Igaz, hogy az erkölcsi megújulás csak a lelkek mélyéről jöhet, de az államnak is vannak e téren feladatai. Jobban elő kell segíteni a társadalom értékes erőinek színrelépését. Így a keresztény szellemű értelmiség kapjon a jelenleginél nagyobb szerepet.
Ugyanígy bekövetkezett ugyan a történelmi egyházak felszabadulása, de az egyetemes emberi értékek megvalósításában betölthető szerepük még nem tudott kiteljesedni. Ezért sürgetjük az egyházzal kapcsolatos jogi szabályozás mielőbbi megtörténtét, az egyházi ingatlanok visszakerülésének gyorsítását.
A részleges kárpótlás folyamatos megvalósítása – sajnos az ellenzék részvétele nélkül – komoly eredmény. Reméljük, hogy ennek levezénylése után történelmi tény lesz, hogy a magyar falvak népe újból földhöz jut.
A földtörvény késedelme ugyanakkor kétségtelenül hiba.
Ugyancsak késtek a szakszervezeti mozgalom megújítására megtehető kormányzati lépések. A munkásosztály 40 éves elárultatása után a munkások és alkalmazottak ügyét központibb kérdésként kellett volna kezelni.
Nem értünk egyet azokkal a bírálatokkal, melyek szerint ez a Kormány szociálisan érzéketlen. Természetes, hogy a szociális téren megtehető lépéseket mindig befolyásolják a körülmények, elsősorban a gazdaságiak. Mi ezzel nem vádoljuk a Kormányt, de az elesettek, idősek, munkanélküliek érdekében itt is szót emelünk a szociális törvény mielőbbi megalkotásáért.
A társadalombiztosítás, a költségvetésnek ez a nagy alrendszere rengeteg felhalmozott problémával küszködik. Ezeknek a megoldása lassan halad előre.
Ugyanez mondható el a nemzet jövője szempontjából legfontosabb terület, az oktatás problémáiról.
De úgy véljük, hogy ezek a felsoroltak valahogyan mindannyian a költségvetés és a gazdaság problémáira vezethetők vissza.
A magyar gazdaság problémáival foglalkozva különösen szembetűnő az öröklött jelleg. Aki a recesszióra és a munkanélküliség növekedésére kisarkítva értékel, az véleményünk szerint a paternalista állam szerepére gondol, és ebben gondolkodik, és ezt kéri számon a Kormánytól. Nem ez az út. Az egyetlen út a piacgazdaság megteremtése, a gazdaság felszabadítása.
A Kormány gazdaságpolitikájával kétségtelenül elérte, ez egyik sikere, hogy a magasabb inflációt elkerültük, azonban a monetáris hangsúly helyett most már elkerülhetetlen a hangsúlyváltás a vállalkozások, a reálszféra érdekében. Véleményünk szerint gazdasági téren minél hamarabb meg kell ezt tenni, elsősorban a beruházások előmozdítása területén. Úgy gondoljuk, hogy mind a nem termelő, mind a termelő beruházásokra ez egyaránt vonatkozik. Infrastrukturális, lakásépítéseket elősegítő beruházási politikát kell folytatni, ennek jelentős jótékony hatása lenne a munkanélküliséggel kapcsolatban is. Ugyanakkor a termelő beruházások előmozdítása – úgy véljük – a gazdaság fejlődésének legsarkalatosabb pontja. Meg kell találni a szabályozóban, a szabályozókban azokat a pontokat, ahol itt segíteni lehet, de végső soron egyetértünk azzal, hogy a szabályozók megfelelő alakítása után maga a gazdaság az, amely, ha felszabadul, tud előrelépni. De ebben megítélésünk szerint Magyarországon olyan nagy probléma nincs, a vállalkozói szellem megmaradt, él és működni akar. Engedjük működni!
A költségvetési hiánnyal kapcsolatban itt csak röviden azt szeretném megjegyezni, hogy nem értek egyet azokkal az értékelésekkel, melyek itt valamiféle drámai helyzetet sugallnak, mert a költségvetési hiánnyal szemben – mint kétségtelenül negatív jelenséggel szemben – a legfontosabbak azok a pozitív gazdasági mutatók, amelyek mégiscsak adnak bizonyos tápot arra, hogy bizakodjunk.
Szeretnék Áder János képviselőtársam egy-két megállapítására is reflektálni.
Elhangzott, hogy a mi pártunk programja mintegy közhelygyűjtemény lenne.
(11.10)
Nos, ezzel a közhelygyűjteménnyel mi úgy véljük, hogy mégis, ez alatt a két év alatt – és ez után is ezt szeretnénk – elősegítjük, amennyire szerény erőnktől telik a politikai rendszerváltást és a gazdasági rendszerváltást is. Ezzel szemben a FIDESZ-szel és parlamenti magatartásával kapcsolatban más probléma van, mert nagyon sok területen éppen ezt a rendszerváltást akadályozza. (Több közbeszólás: Így van! – Taps.)
Emlékeztetek az igazságtétellel kapcsolatban, a kárpótlással kapcsolatban, vagy akár a Világkiállítással kapcsolatos magatartásra, mert a Világkiállítást még mindig úgy értékelik sokan ebben az országban, mintha az lenne valamiféle óriási gazdasági probléma és teher, holott mi változatlanul úgy véljük, hogy mind a munkanélküliségre, mind a gazdaság fellendülésére ez komoly esélyt ad. Érdekes, hogy itt az ellenzék részéről az MSZP volt az, amely erre ráérzett és támogatta a Világkiállítást, de sem az SZDSZ, sem a FIDESZ, úgy tűnik, még ezt máig sem tudta megtenni.
Összegzésképpen: mi továbbra is megadjuk a bizalmat az új magyar demokrácia első kormányának, személy szerint kiemelkedően Antall József miniszterelnök úrnak. Ugyanakkor kérjük, hogy a szüksé- ges következtetéseket a Kormány vonja le, erre mi a magyar Kormányt képesnek tartjuk, és így bizonyos pályamódosításokkal bízunk abban, hogy a még mindig meglévő tavaszunk után nem tél, hanem valódi nyár következik. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
