KOCSENDA ANTAL (FKgP)
KOCSENDA ANTAL (FKgP)
KOCSENDA ANTAL (FKgP) Köszönöm, Elnök Úr. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim!
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt képviselőcsoportja a Kormány külpolitikai lépéseihez a következőket kívánja hozzáfűzni – lerövidítve és érintőlegesen.
Napjainkban Közép-, Kelet- és Dél-Európa térségeiben hangos robajjal omlik össze a békeszerződés rangjára emelt békediktátum, melyet az első és második világháború győztes hatalmai e térség számos népére, meglehetős egyoldalúsággal, ráerőszakoltak. E térség népei joggal várták el, hogy e torz politikai képződmények alkotói, felelősségüket átérezve, megteszik azokat a lépéseket, melyek megelőzhették vagy kezdeti stádiumában megállíthatták volna azt a – súlyos áldozatokat eredményező – belháborút, melyet a szerb agresszió következtében kialakítottak. E súlyos helyzet most lehetőséget kínál a nyugati hatalmaknak arra, hogy az e térség népeivel szemben fennálló adósságokból törlesszenek.
Mára már világossá vált, hogy e térség átalakulása és etnikai problémái – melyek gyökerei az első világháborúig, sőt, az elé vezethetők vissza – sem emberi jogi, sem nemzeti, sem gazdasági vonatkozásban nem oldhatók meg a Nyugat segítsége nélkül.
A magyar és más nemzeti kisebbségek e térségben veszélyhelyzetbe kerültek. Erre mutatnak Erdélyben az erőszakos román asszimilációs törekvések, Szlovákiában pedig az egyre erősödő nacionalista tendenciák és a szerb törekvések is, ahol – lakóhelyükről elüldözött vagy háborús események elől elmenekült kisebbségi lakosok helyére szerbeket telepítve – az etnikai, nemzetiségi arányokat kívánják a szerbek javára megváltoztatni. E célt szolgálja a menekültek hazatelepítésének napjainkban érzékelhető adminisztratív akadályozása is.
A magyar diplomácia konkrét eredményének tekinthetjük e vonatkozásban, hogy sikerült elérnie az európai fórumokon, hogy a kisebbségi kérdést nem belügynek, hanem biztonságpolitikai – és az egyik legfontosabb – kérdésnek tekintik. Ez azonban ma már kevés, mert nem akadályoz meg agresszív erőket abban, hogy népcsoportokat – akár fegyveresen is – kiirtsanak egyes területekről a nemzetiségi összetétel megváltoztatása érdekében.
A nyugati államoknak rendelkezésére állt az az eszközrendszer, melynek alkalmazásával stabilizálni tudta volna e térségben, sőt, elérhette volna, hogy a biztonsági zóna határa keletebbre tolódjék.
E gondolatkörhöz tartozik a magyar külpolitikának az a pozitívuma is, hogy – nem reagálva a provokációkra – nem hagyta az országot belesodródni a déli határaink közelében dúló háborúba. Meggyőződésünk, hogy Európa népeinek békéje, a jelenlegi feszültségek feloldása csak határok nélküli Európában testesül meg, de addig is meg kell óvni a saját békénket bölcs külpolitikával Közép-Európában, és bölcs belpolitikával határainkon belül.
Egypár gondolatot még el kell mondanom a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban, mely északi szomszédunkkal fennálló kapcsolatunkat mérgezi. Mindenki előtt ismeretes a magyar és szlovák kormányfők között a közelmúltban lezajlott tárgyalások eredménye. Mindenki előtt ismertek a szlovákiai álláspontot motiváló, meghatározó bel- és külpolitikai körülmények. E tényekből kiindulva úgy ítéljük meg: nem biztos, hogy elkerülhetjük a vízlépcsőrendszer törvénytervezetének újratárgyalását. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk ebben a kérdésben, olyan törvényt kell alkotnunk, amely megfelelő garanciákat nyújt arra, hogy a Szigetköz vízháztartása ne szenvedjen károsodást. E vonatkozásban fontosnak tartjuk Pap János képviselő úr önálló képviselői indítványát a Szigetköz védelmének tárgyában, valamint a Győr-Sopron megyei ad hoc bizottság tanulmányában foglaltakat, ajánlva a tisztelt Ház szíves figyelmébe álláspontjának kialakításánál.
Gazdasági átalakulásunk egyik fontos tétele a nyugati tőke, technika, technológia beáramlásának megkönnyítése. Figyelembe véve a magyar történelmi múlt tapasztalatait, törekednünk kell arra, hogy túlzottan egyoldalú függőségi viszony a tőkebehozatal tekintetében se alakuljon ki, és egy ilyen helyzet kialakulásának ellensúlyozására nagyobb nyitottságot kell biztosítanunk a távol-keleti tőkeerős államok befektetési törekvéseinek.
A konvertibilis importból származó áruszerkezeten belül túlzott – mondhatjuk: torz – arányokban jelenik meg a fogyasztási cikkek, ezen belül különösen a luxuscikkek behozatala. Meg kellene vizsgálnia a Kormánynak, hogy a gazdaság fellendítése érdekében mezőgazdasági, ipari kisgépek, berendezések importja esetén az eddiginél is nagyobb vámkedvezményeket, egyes területekre vonatkozóan vámmentességet adjon.
Záró gondolatként még néhány szót az Európai Közösséghez való csatlakozásunkról:
Tisztában vagyunk azzal, hogy a Közösség teljes jogú tagságához vezető út gyötrelmekkel terhes – erre utal a maastrichti szerződéstervezet is –, és az Európába jutás feltételei között nemcsak jogrendszerünk korszerűsítése, szabványainknak a nyugati szabványokhoz való formálása, infrastruktúránk nyugati szintre emelése szerepel – Európába jutásunk alapja külső és belső békénk megőrzése.
(15.30)
Belső békénk megőrzése kérdésében súlyos felelősség terhel valamennyiünket: a Kormányt, a Parlamentet, minden rendű és rangú közhivatalt, szervezetet és nem utolsósorban a médiákat.
A magyar társadalmat az átalakulási és környezeti feszültségek súlyos megpróbáltatásokkal terhelik, ennek ellenére bízzunk abban, hogy az önmagunk által szított indulatok mederben tartásával a magyar társadalom meg fog felelni napjaink történelmi kihívásának. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
