ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A miniszter úr ígéretet tett a válaszra: Eörsi Mátyás képviselő úr a szeptember 15-i ülésnapon részletesen foglalkozott az állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésnek az Igazságügyi Minisztériumot érintő fejezetével: szerettem volna, ha itt lenne, mert a kételyek benne merültek fel, és így a válasz végeredményben neki szólna. Kifogásolta, hogy a miniszter úr kicsit elkésve érkezett az ülésre, még végighallgatta a felszólalását. De hát miután a képviselőházban, az Országgyűlés előtt hangzottak el a kételyei, így a miniszteri ígéretnek megfelelően ezek-re a kételyekre még az általános vita lezárása előtt illik választ adni azzal, hogy a részletes vitában bármikor hajlandók vagyunk visszatérni az egyes vitatott tételekre.
A miniszter úr ugyanis az adott pillanatban számokra nem tudott rögtön számokkal válaszolni. Először úgy gondoltuk, hogy írásban bocsátjuk ezeket az unalmas számokat a tisztelt Országgyűlés rendelkezésére, de most így el kell viselniük a késő esti órákban az unalmat, mert számokra csak számokkal lehet válaszolni, és így kénytelen leszek a jelentésnek néhány számadatát idézni. A számokkal ugyanis szándékosan vagy szándéktalanul el lehet játszani, és szembeállításukkal ki lehet alakítani egy torz képet. Ugyanakkor az elszámolás és a felhasználás rendjére vonatkozó pénzügyi jogszabályok megjelölése és a számadatok logikus csoportosítása alakíthatja ki a valóságos képet.
Eörsi Mátyás képviselő úr az ismételt felszólalásában már önmaga helyesbítette azt a téves feltételezését, minthogyha a büntetés-végrehajtás nem szerepelne az igazságügyi tárca költségvetésében. Elkülönített tételként szerepel, számtalan elkülönített tétel van az Igazságügyi Minisztérium költségvetésében, a büntetés-végrehajtás és a bíróságok ezek közül az elkülönített címek, amelyek a legnagyobb címek az elkülönítettségben.
A téves feltevést feltehetően az okozta, hogy a jelentés a büntetés-végrehajtást külön tárgyalja, s a táblákhoz adott szöveges indoklásból a számok valóban nehezen követhetők, tehát nagy erőfeszítés kell mindig a számok kihámozásához. A képviselő úr a központi igazgatási kiadások csökkentésével durván szembenállónak minősítette, hogy a bérköltségekre tervezett 119 milliós előirányzattal szemben a tényleges kiadások összege 128,7 millióra – az ő szóhasználatával – sikeredett, tehát 10 millió forinttal haladta meg a tényleges kiadások összege a tervezettet. Az egyértelmű kérdésre egyértelmű a válasz, sőt a kérdésben szereplő számot is helyesbíteni kényszerülök, mert a béralap előirányzata nem 10 millióval, hanem 20,3 millióval növekedett 139,2 millióra, bár a tényleges felhasználás valóban 128,7 millió volt.
A tényállás teljessége érdekében utalnom kell arra, hogy az Igazságügyi Minisztérium bérszínvonala jelenleg is közel 20%-kal marad el a minisztériumok átlagától, és a rangsorban az előkelő utolsó helyet foglaljuk el. A bérszínvonal-lemaradás még nagyobb lenne, ha többletbevételből, pontosan kamatbevételből nem tudtuk volna kiegészíteni a béralapot. Ezzel a bérkiegészítéssel lehetett megtartani ténylegesen azokat a szakembereket, akik a jogszabályok előkészítésében nem napi 8 órát, hanem annak általában a kétszeresét teljesítik. Azt hiszem, az Országgyűlés előtt közismert tény az egyes jogi szférák elszívó hatása. Kodifikátornak lenni anyagilag nem egy bölcs dolog, és a szükséges csekély mértékű bérkorrekció elmaradása esetén az egyre növekvő feladatok teljesítése tekintetében a minisztérium ellehetetlenült volna.
Képviselőtársaim megnyugtatására rögzíteni kényszerülök azonban, hogy az eredeti előirányzattól történt elmozdulás nem egy szabálytalan pénzügyi manőver eredménye, mert korábban az 1991. évi állami költségvetésről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvény 8. §-ának (1) bekezdése lehetőséget adott a nem tervezett bevételekből előirányzat-módosításra, és a jelenleg hatályos szabályozás, az államháztartásról szóló törvény 93. §-ának (2) bekezdése is hasonló módon rendelkezik. Tehát ez a bizonyos 10 millió nem egy szabálytalan pénzügyi manőver eredményeként került, hogy ezt az érthető szót használjam, átcsoportosításra.
A dologi kiadások előirányzatának módosulásával kapcsolatban ugyancsak pontosítani kell a kérdésben elhangzott számot, mert itt is a 102,1 millió előirányzattal szemben a módosított összeg 315,9 millió.
(18.10)
A tényleges felhasználás összege a képviselői felszólalásban említett 297,8 millió. Most a különbözetként jelentkező 213,8 millióból 147 millió forintot azonnal továbbutalunk a Cégközlöny kiadójának. Tehát ehhez csupán annyi köze volt az Igazgatási címnek, hogy – mintegy postáson – átfutott rajta.
A fejezeti kezelésű előirányzatokból társadalmi szervezetek támogatására – tudom, hogy nagyon unalmas vagyok, elnézésüket kell ismételten kérnem, de számok hangzottak el a felszólalásban egy csoportosításban, a számokat csak egy valóságos csoportosításban számokkal lehet cáfolni, ami a jelentés mellékletéből ellenőrizhető, hogyha valaki veszi a fáradságot és ellenőrizni kívánja, tehát a társadalmi szervezetek támogatására – jogi képviseleti osztály beindítására és felújítására 6,7 milliót csoportosítottunk erre a címre.
A tervezéskor is nyilvánvalóan hiányzó előirányzatokra, nevezetesen lapokra, folyóiratokra, szakkönyvekre, posta- és távbeszélőkiadásokra 22,3 millióval többet kellett fordítanunk. Irodai anyagok, fogyóeszközök előirányzatából 7,9, a számítástechnika és irodatechnika előirányzatából 9,6 millió hiányzott. Ezt szintén pótolni kellett.
Hogy csak ilyen kis összegekről emlékezzek meg, hogy a tervezés időszakában a munkatársak étkezési hozzájárulásának egészére sem volt meg a fedezet, s így a ma már minimálisnak számító, személyenkénti 800 forintot is saját hatáskörben biztosítottuk az esetenkénti segélyekkel együtt.
A terven felüli beszerzések és szolgáltatások ÁFA-ja, valamint a bankköltségek az előzőekkel együtt 20,3 millió előirányzat-módosítást jelentettek.
Amennyiben valaki szintén veszi a fáradságot, és majd a jegyzőkönyvből összeadja a tételeket, akkor kiderül, hogy ennek az összege teljesen azonos a 213,8 millió kiadáselőirányzat-növekedéssel.
Ennek a fedezete – ezzel a növekedéssel kapcsolatban is hangsúlyozni kell, hogy – megoszlott – ez a fedezet – az előző év maradvány és bevétel, köztük a tárgyévi kamatbevétel között, s az ilyen értelmű előirányzat-módosításra a már említett jogszabályok törvényes lehetőséget biztosítottak. Tehát itt sem pénzügyi manőver eredménye volt ez, a tételeknek ilyen mértékű átcsoportosítása. Tehát az adott esetben nem a Kormány találta úgy, hogy nem tud jobb helyre elkölteni – hogy idézzem a felszólalást –, mert ezek a saját hatáskörben megemelt és törvényileg engedélyezett előirányzatok a zavartalan működés elengedhetetlen feltételét biztosították.
A képviselő úr a felszólalásban nehezményezte, hogy az előirányzatot a tárca saját magának is megemelte az év során, mégpedig a 10 milliárd forintot 12 milliárd forintra emelte. Hát 2 milliárd már nem kis pénz.
A szembeállítás ebben az esetben is kétségtelenül látványos, csak éppen a tényektől függetlenedik. A valóságban ugyanis a 10 070,6 milliárd eredeti előirányzatot az Országgyűlés a költségvetési törvény módosításával 1 milliárd 287,6 millió forinttal emelte.
Még módosulás volt, a táblákból követhető 65,8 millió minusz, 62 millió forintos plusz előjelű módosítás történt, tehát 703,4 milliós, intézményi hatáskörben végrehajtott előirányzat-növekedés történt, amelyből az Igazságügyi Minisztérium 231,1 millióval, a bíróságok 448,4 millióval, a szakértői intézetek pedig 21 millióval részesedtek, míg az állam által előlegezett gyermektartásdíjaknál a módosítás 2,9 millió forint volt. Ahogy látják, a legnagyobb tételt a bíróságok 448,4 milliója jelentette.
Az alkotmányügyi bizottságban szintén vita alá került az Igazságügyi Minisztériumnak a költségvetése, ott forintra számoltunk el a cégközlemények közzétételi díjából kifizetett 240,3 millió forintról, az előző évi maradvány terhére 101,1 millió forintot fizettünk ki, a működési bevételi többletből pedig 107 millió forintot.
Most én bízom abban, hogy ezek az unalmas számok remélhetőleg választ adnak a kérdésre, hogy – megint csak idézet – hogyan képzelhető el, hogy az Országgyűlés által jóváhagyott költségvetéshez képest a tárca saját hatáskörében 700 millió forinttal megemeli a költségvetési előirányzatát oly módon, hogy arról a Parlamentnek tudomása sincs. Tehát ezek az előirányzat-módosítások számszerűleg az általam elmondottak szerint történtek.
A bevételi oldallal kapcsolatban a miniszter úr már nyilatkozott, mert állítólag még riasztóbb képet mutatott a tényleges számokban tükröződő valóság, valójában megnyugvást okozhatna.
Az igazgatási bevételek 31,5 millió és 262,6 millió közötti különbsége ugyanis a következőkből adódik:
Amint a kiadások között szerepelt, úgy számszakilag a bevételek között is szerepelnie kell a továbbutalt 147 millió forintnak. Most az előző évi maradvány – ígérem, hogy már nem sok számot fogok mondani, az előző évi maradvány – 15 millió, a kamatból történt előirányzat-módosítás 49,6 millió, a vállalkozásból 5 millió, egyéb tételből 14,5 millió forint volt a bevétel.
Egyéb bevételek között szerepel például a Fővárosi Bírósággal közösen igénybe vett szolgáltatásokra kapott térítés, amit az Igazságügyi Minisztérium fizetett ki egy összegben.
Tehát a számok birtokában így érthetetlen az állítólag eltűnt 750 millió forint keresése, mert az előzőek számokkal igazolt választ adnak úgy a bevételi, mint a kiadási előirányzat-növekedésre és annak felhasználására.
Hack Péter képviselő úr az Eörsi Mátyás képviselő úr felszólalását követően utalt arra, hogy a bíróságoknál állóeszköz-felújításra a költségvetési előirányzat 654 millió forint volt, és a tényleges elköltés 147 millió, tehát csak a negyede került elköltésre, semmiféle magyarázat nincs arra, hogy miből ered ez a különbség.
Oldalszámokat mondok, itt már nem mondok forintszámokat. A harmadik kötet állóeszköz-felújítási részének 12–22. oldalán található, hogy az Igaz-ságügyi Minisztérium a bíróság és a szakértői intézetek címen teljes forintpontossággal részletezi a felhasználásokat. Ugyanezek az utalások a 12–18. és a 12–19. oldalon megtalálhatók a jelentés harmadik kötetében. A 147 millió forint pedig a büntetés-végrehajtásnál került felhasználásra.
Befejezésül ismételten elnézésüket kérve, hogy ezekkel a számokkal kellett a tisztelt Országgyűlést a késői órában untatnom, de valahogy a miniszteri ígéretnek is megfelelően igyekeztem eloszlatni az alaptalan kételyeket, és a lehetőségek korlátai között igyekeztem minden számszerű részletre kiterjedni. Feltételezem, hogy a részletes vitában vissza lehet térni még az Igazságügyi Minisztérium költségvetési tételeire. Minden egyes kérdésre – részben a jelentés harmadik kötete, részben a rendelkezésre álló adatok alapján – választ tudunk adni és kívánunk adni.
Tehát köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.)
(18.20)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
