BALOGH GÁBOR (független)

Full text search

BALOGH GÁBOR (független)
BALOGH GÁBOR (független) Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim!
A társadalombiztosítás költségvetéséről szóló vitában lényegében elmondtam a múlt alkalommal azokat a fontosabb kritériumokat, amelyeket mindenképpen szükségesnek tartottam a nyilvánosság előtt megjeleníteni. A mostani hozzászólásom inkább a téma második részére vonatkozna, maradva az általános vita szintjén.
Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy a társadalombiztosítás politikai súlya nem éri el azt a szintet, amelyet egy ilyen szociális biztonság-garantáló intézménynek el kellene érni. Ezért is örültem, amikor a szociális bizottság javaslatot tett, és szinte beszámolásra kötelezi a kormányt, hogy mi a terve a társadalombiztosítással. Ezzel bizonyos értelemben iránymutatást kaphatnánk, hogy valóban azt a pozíciót foglalja-e el a jövőben a társadalombiztosítás, amit el kell foglalnia. Valóban olyan struktúrát kívánnak-e a kormányzati szervek létrehozni a Parlament segítségével, amely a társadalombiztosítás működését optimálissá teszi? Mindannyiunk előtt ismerős, és a miniszterelnök úr többször is utalt rá, hogy hazánkban a gazdaságpolitika keretében a szociális piacgazdaság van megcélozva.
(12.40)
Ez feltételezi, hogy teljesen más struktúrájú szociális biztonsági hálót, rendszert építsen ki a Parlament, illetve a hivatalos politika.
A szociális piacgazdaság egyik legfontosabb követelménye az, hogy a humánökológiai és a szociálökonómiai feltételrendszernek megfeleljen. Ehhez idáig vajmi keveset nyújtottak. Hogyan vagy mint működhetne a társadalombiztosítás egy olyan rendszerben, amely a hangsúlyt a szociális biztonság garantáló képességére helyezné? Hogyan működhetne, amikor a kintlevőségei lassan már fedezhetetlenné válnak, amikor nem írják elő, hogy a társadalombiztosítás a keletkező hiányt miből és hogyan teremtse elő? Ezt nagyon fontosnak tartom, olyan kérdéseknek, amelyekre egyértelműen válaszolnia kell a Kormánynak, illetve nekünk is szembe kell néznünk ezekkel a problémákkal.
Az mindannyiunk előtt ismerős, hogy a társadalombiztosítás elmozdítása a legkülönbözőbb formákban történhet. Alapvetően lehet teljesen magánfinanszírozás is, de lehet közösségi finanszírozás is. A finanszírozási és az ellátási formának az összehangolása – úgy érzem – mind a mai napig nem történt meg, és erre feleletet adhatna az esetleges kormányzati beszámoló is.
Ugyancsak fontosnak tartanám, hogy a társadalombiztosítás funkcionalitását miben jelölik meg, tudniillik Nyugaton ismerős a legkülönbözőbb funkciójú társadalombiztosítási rendszerek működése. Így működhet akár költségvetésként is, akár kifizetőhelyként is, de működhet gazdálkodó, befektető intézményként is. A költségvetési működés elsődlegesen Hollandiára jellemző, a kifizetőhelyi jelleg Magyarországot jellemzi, a befektető intézményi jelleg viszont az USA-t jellemzi. De természetesen ebben is megvannak a különböző lehetőségek, akár a piaci részvételre, gazdasági pozíciójára vonatkozóan. Ezek mind olyan kérdések, amelyekkel szembe kell néznünk.
A társadalombiztosítás profiltisztítása is problémát okoz. Az országgyűlési határozat nem egyértelmű. Egyelőre két biztosítási ágat különít el, nem zárva ki, hogy továbbiak is legyenek. Ugyancsak problémát jelent a profiltisztítás keretében, hogy miket tekint pl. az egészségbiztosítás infrastruktúrájának a kormányzat, mert nagyon jól tudjuk, hogy a finanszírozhatóság érdekében nem teljesen mindegy.
Örömmel vettem, hogy 1991-ben már említettem, a terhességmegszakításokat miért a társadalombiztosítás finanszírozza, most a magzat védelméről szóló törvényjavaslatban – szerencsére – ez már ki lesz véve, és az állami költségvetéshez fog kerülni.
De ugyanígy problémát jelent az orvosi kártyapénzeknek a társadalombiztosítási finanszírozása, ha teljesítményfinanszírozásra térünk át. Tudniillik a teljesítményfinanszírozás nem feltétlenül azt jelenti, hogy a bázisról csak egy fejkvótarendszerre, tehát egy normatív rendszerre térünk át, hanem a teljesítményfinanszírozásban valóban azokat az eseteket kell a társadalombiztosításnak finanszírozni, amikor az orvos effektív, teljesítménnyel mérhető munkát is végez.
De ugyanígy az iskolaegészségügy, a védőnői tevékenység, azonkívül a mentésügyből a betegszállítás, a készenlét és sorolhatnám tovább az üzemegészségügyet, a szociális indikációjú kórházi benntartását a betegeknek, sőt, talán nem követek el káromlást, ha azt mondom, hogy a rokkantsági nyugdíj és a nyugellátások intézményét is fölül kell vizsgálni, és megvan a lehetőség arra, hogy akár Svédországban ismert módszert alkalmazzunk, vagyis a rokkantsági nyugdíjat keresetpótló ellátásnak tekintsük, és ezzel a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozzék.
Ugyancsak az alkohológiai és a rehabilitációs intézkedésekben is rejlenek olyan források, amelyeket inkább a költségvetésnek, semmint a társadalombiztosítás költségvetésének kellene finanszíroznia. Ugyanígy a közgyógyellátás, valamint a külföldi állampolgároknak – hogy úgy mondjam, nem biztosítottaknak – nyújtott orvosi szolgáltatásokban is rejlenek olyan összegek, amelyek a társadalombiztosítás belső egyensúlyát helyre tudják billenteni.
Valamint figyelembe kell venni – amint már említettem – a negatív járulék bevezethetőségének a kritériumait is, elsődlegesen azokkal indítva, akik kikerülnek a munkanélküli járadékosok sorából, és ezután segélyt fognak kapni, s hogy ezeket ki, hogy, mint fogja finanszírozni.
Ezek mind olyan égető kérdések, amelyekre meg kell még – hogy így mondjam – szeptember 30-a előtt, tehát az 1993. évi költségvetés véglegesítése előtt válaszolni mind a Kormánynak, és tisztában kell lennie ezekkel az intézkedésekkel a Parlamentnek is.
Röviden, tömören összefoglalva azt tudom mondani, hogy ötleteket vetettem föl, hogy melyek azok a kritériumok, amelyekre mindenképpen válaszolni kell. Természetesen nagyon sok mindenről nem beszéltem, így nem szóltam a társadalombiztosítás tulajdonosi pozíciójáról, nem szóltam a befektetéseiről, nem szóltam azokról a részvényeiről, amelyeket külön bankokban helyeznek el. Nem szóltam azokról a tevékenységekről, amelyek a társadalombiztosítás hozamát biztosítanák. Ezekre remélem, hogy a Kormány beszámolója kapcsán – nem most, majd a közeljövőben valamikor – választ fogunk kapni.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és a függetlenek padsoraiban.)

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir