GLATTFELDER BÉLA, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének előadója:
GLATTFELDER BÉLA, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének előadója: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! A gazdasági bizottságnak nem szokása, hogy gyakorta állítson kisebbségi előadót, azonban ez esetben mindenképpen szükségesnek látták a kisebbségben maradottak, hogy ezt megtegyék. Méghozzá azért, mert a gazdasági bizottság az elmúlt ülésén negyedszerre változtatta meg a véleményét.
Először az érintett üggyel kapcsolatban a gazdasági bizottság azt a döntést hozta, még valamikor a törvényjavaslat elfogadása előtt – amikor még Szabó Iván volt a bizottság elnöke –, hogy a Kormány eredeti módosító javaslatával szemben, amelyik 50%-os mértékben kívánta a szövetkezeti vagyont nevesíteni a tagsági évek alapján, úgy döntött, hogy ezt nem támogatja, és csak olyan megoldást tart elfogadhatónak, amelyik a vagyon nevesítésére vonatkozóan semmiféle százalékos előírást nem tartalmaz.
Másodszorra a bizottság úgy döntött a most tárgyalt törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy azt általános vitára alkalmasnak találja.
Harmadszorra azt mondta, pontosabban azt kérte a három előterjesztőtől, hogy a törvényjavaslat rendkívül sok hiányossága miatt ezt a törvényjavaslatot vonják vissza, majd a legutóbbi ülésén negyedszerre azt az álláspontot foglalta el, hogy támogatja azt a módosító javaslatot, amelyet Szűcs István képviselő nyújtott be a bizottság ülésén, kérve a bizottság támogatását.
Azt hiszem, ennek a törvényjavaslatnak a vitája rendkívül jól szemlélteti azt, hogy egy törvény egyetlenegy paragrafusának a megváltoztatása hogyan változtathatja meg egy törvény egész koncepcióját.
A bizottsági ülésen a kisebbség részéről felmerült véleményeket – a vélemények szószólóinak ismertetése nélkül – összefoglalóan szeretném röviden ismertetni.
Az egyik legfontosabb ellenvélemény a most tárgyalt törvényjavaslattal szemben az volt, hogy a törvényjavaslatot azért, mert egy elfogadott törvényt a kihirdetése után rendkívül rövid időn belül kíván módosítani, nem támogatja, ugyanis az ilyen jellegű módosítások a jogalkalmazók körében jogbizonytalanságot eredményeznek.
Ennek a törvénynek, a szövetkezetek átmenetéről szóló törvények több hibája is van. Azt hisszük, rendkívül szerencsétlen lenne, ha ezeket a hiányosságokat egyenként, részenként kívánnánk módosítani. Ez nyilvánvalóan nem segítené a törvény végrehajthatóságát.
A másik probléma a törvény alkotmányjogi megítélésével kapcsolatban volt. A kisebbség véleménye szerint a törvényjavaslat a szövetkezetek rendelkezési jogát és így a tulajdonukhoz való jogát csorbítja. Ez a törvény tulajdonképpen a kárpótlási törvény folytatása.
A harmadik fontos ellenvéleményünk az volt, hogy ez a törvényjavaslat a 6. §-sal összefüggésben vizsgálva rendkívül káros gazdasági és társadalmi hatású, hiszen a 6. § kitágította a vagyonnevesítésre jogosultak körét, ami a szövetkezeti vagyon elaprózásához vezetett. A szövetkezeti vagyon elaprózódása pedig oda vezet, hogy az egyes részjegytulajdonosok alkupozíciója a szövetkezetek átalakulásánál nagymértékben csökken, néhol olyan mértékben is csökkenhet, hogy szinte lehetetlenné teheti a szövetkezeti tagok szövetkezetből való kiválását.
Végül pedig, ezt többször elmondtuk a plenáris ülésen is, hogy ez a törvényjavaslat jogtechnikai szempontból hiányos, nem alkalmas a törvényjavaslatban megfogalmazott cél elérésére. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)