VASTAGH PÁL, DR. (MSZP) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat általános vitájában elmondtam és kifejtettem a szakmai és politikai álláspontunkat. Tulajdonképpen erre csak annyiban szeretnék visszatérni, hogy miután az alkotmányügyi bizottság elutasította a módosító indítványomat, ezért feltétlenül szólni kell arról, hogy a törvény módosítása milyen következményekkel jár, és mit vált ki.
Szeretném hozzátenni azt is, hogy a frakció levélben fordult a Ház elnökéhez és kérte azt, hogy a Parlament minél hamarabb tűzze napirendjére az Állami Számvevőszék jelentését, és így minél hamarabb kerüljön pont az elszámolás ügyére.
A beterjesztett törvényjavaslat megítélésében véleményünk nem változott: változatlanul ellentétesnek tartjuk az Alkotmánybíróságnak e tárgyban hozott állásfoglalásával, és emellett ellentétesnek tartjuk az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatával is. Olyan jelentőségű alapjog-korlátozásról van szó ebben a törvényjavaslatban, amelynek korlátozása csak akkor tartható fenn, ha az nem elkerülhetetlen, és csak arányos mértékben lehet fenntartani.
A továbbiakban ennek a korlátozásnak igazodnia kell az elszámolás folyamatához és az elszámolás idejéhez. A törvényjavaslat, illetőleg az alaptörvény utolsó paragrafusai – a 7. és 8. § – egymással tartalmi ellentmondásban vannak, ezért is szükség lenne arra, hogy az Országgyűlés vagy haladéktalanul tűzze napirendjére az Állami Számvevőszék jelentésének megtárgyalását, vagy pedig – ez felelne meg az alkotmányosság követelményeinek egyrészről, vagy pedig – másrészről – szüntesse meg a korlátozásokat, hiszen azok az Állami Számvevőszék minősítése szerint hitelesen elszámolt szervezetek esetében már semmiféle funkcióval nem rendelkeznek. Ez felelne meg az alkotmányosság követelményének.
Úgy véljük, hogy a törvényjavaslatban megjelölt határidő – különösen ahhoz viszonyítottan, hogy ez az elidegenítési és terhelési tilalom már 1991. január 15-e óta fennáll – rendkívül hosszú határidőt jelöl meg végső időpontjában, 1992. december 31-ét, és ez gyakorlatilag tartósan és jelentősen korlátozza egy legitim és törvényesen működő parlamenti párt szabad tevékenységét a gazdálkodásban.
Mindez, tehát ami az elidegenítési és terhelési tilalom fenntartásában megnyilvánul, egyre kevésbé kapcsolható az elszámolás kötelezettségéhez, amelynek nemcsak a Szocialista Párt, hanem a nevezett szervezetek is eleget tettek, és ezek közül ötnek a pótlólagos kiegészítő jelentését az Állami Számvevőszék hitelesnek ismerte el; tehát egyre kevésbé az elszámolási kötelezettséggel függ össze. Egyre határozottabb meggyőződésünk, hogy ez politikai diszkriminációt jelent ebben a formában.
Éppen ezért terjesztettük be módosító indítványunkat, és az alkotmányügyi bizottság álláspontjával ellentétesen is kérem a képviselő hölgyeket és urakat, hogy azt szíveskedjenek támogtni. (Taps a bal oldalon.)