VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
VARGA MIHÁLY (FIDESZ) Köszönöm, Elnök úr. Tisztelt Ház! Első pillantásra egyszerű üggyel van dolgunk. A Kormány az 1990. évi állami költségvetés végrehajtásakor szabálytalanságokat, hatásköri túllépéseket követett el, részben szándékosan, részben akaratán kívül a jogi háttér szabályozatlansága miatt.
Az Országgyűlés legfontosabb ellenőrző szerve az Állami Számvevőszék vizsgálata alapján összegezte a hibákat, szabálytalanságokat, majd javaslatokat készített a szükséges intézkedésekre. A javaslatokat a Kormány beépíti munkájába, intézkedések történnek, ezzel kiküszöbölhetővé válik, hogy jövőre ezek a hibák előforduljanak. Ezzel mindenki elégedetten hátra is dőlhetne, és úgy gondolhatnánk, hogy a 91-es, 92-es költségvetésben majd ezek a hibák nem fordulnak elő.
A dolog azonban sajnos nem ilyen egyszerű. Az első pillanatra sima ügy ott zökken először, amikor az Állami Számvevőszék elkészíti jelentését. Emlékezzenek csak vissza, tisztelt Képviselőtársaim, a Kormány milyen ádáz dühvel vitatta azt is, hogy egyáltalán hibákat követett el. Burkoltan elfogultsággal vádolták az Állami Számvevőszéket, a megszületett határozati javaslat pedig annyira semmitmondó volt, hogy csak 1992 májusában tudunk újra érdemben visszatérni az 1990-es költségvetéssel kapcsolatban történtekre. Pedig az Állami Számvevőszék jelentése nem feltételezésekre, bizonytalan állításokra épült. Nem tanulság nélküli felidézni, milyen megállapításokat tett, vagy tárt az Országgyűlés elé a Számvevőszék jelentése.
A Kormány gazdálkodásával kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy a Kormány éves gazdálkodásának folymata nem követhető nyomon. A zárszámadás nem tartalmaz tételes indoklást. A kiadási tételek módosításához a Kormánynak az Országgyűlés előzetes felhatalmazását kell kérni. A Kormány az előzetes felhatalmazás megkérését két tétel esetében elmulasztotta. A pénzügyminiszter a kiadási előirányzat összegének 1%-a erejéig engedélyezhette egyes költségvetési kiadási előirányzatok túllépését. A pénzügyminiszter ezt a hatáskörét közel 10 milliárd forinttal túllépte.
A számtalan hibát feltáró állami számvevőszéki jelentésből talán még egy elemet emelnék ki: az önkormányzatok 1990. évi támogatásának módosítására vonatkozó eljárás a hatályos törvényeknek nem felelt meg. A Kormány tehát nemcsak kisebb hibákat, túllépéseket követett el, hanem a zárszámadási törvényjavaslat tavalyi beterjesztésekor törvénysértést is. Az Állami Számvevőszék ekkor mintegy 15-20 pontban tett javaslatot a feltárt hiányosságok és hibák kiküszöbölésére. Az erről szóló országgyűlési határozat 51/1991. számmal előírta, hogy a Kormány tegye meg a szükséges intézkedéseket, és azokról az Állami Számvevőszékkel egyeztetett jelentést terjesszen az Országgyűlés elé. A határozat 1992. január 1-jei határidőt írt elő.
Amint azt a tisztelt Ház tapasztalhatta, a Kormány itt is leküzdhetetlen vágyat érzett arra, hogy a határidőket ne tartsa be. Január helyett márciusi dátummal kaphattunk egy jelentést, itt fekszik ötezervalahányas számmal előttünk. A költségvetés irányelveinél egy hónappal, a költségvetési törvénynél két héttel, a központi igazgatási kiadások csökkentésénél tíz nappal, a most tárgyalt jelentésnél három hónappal nézte el a Kormány a naptárt. Félve gondolok arra, milyen újabb meglepetéseket tartogat még az év hátralévő szakaszában a Kormány naptárreformja.
A Kormány azonban a határidőn túl az országgyűlési határozat azon részét is megsértette, miszerint az Állami Számvevőszékkel egyeztetett jelentést terjesszen elő. Nem az egyeztetés folyamata maradt el, sőt a Kormány, mint az Állami Számvevőszék észrevétele tartalmazza, indokolatlanul hosszúra nyújtotta azt.
A jelentés végső változatát nem egyeztetette a Kormány, vélhetően a Számvevőszék eltérő álláspontja, valamint az elcsúszott határidő miatt. Két ponton található komoly eltérés a javaslatokhoz képest. A 2914-es számú számvevőszéki jelentés 3/1. pontja a következő: Javasoljuk, hogy a belföldi államadósság hosszú távú menedzselésére a Kormány készítsen programot a számbavehető fedezet részletes kidolgozásával.
Úgy vélem, a Számvevőszék itt olyan problémára hívta fel a figyelmet, amely időzített bombaként ketyeg az államháztartás alatt. ha csak azt vesszük figyelembe, hogy az adósságszolgálati teher 1992-ben az összes bevétel 13%-át köti le, a helyzet már ma kritikusnak nevezhető. Ha 1996-tól a jelentés által is elismerten ugrásszerűen emelkednek a költségvetés adósságterhei, akkor azt mondhatjuk, hogy a Kormány a számvevőszéki javaslat figyelmen kívül hagyásával nemhogy az időzített bombákat nem hatástalanítja, hanem újabb aknákat telepít az államháztartásba.
1992 májusára sikerült teljesíteni az egész évre tervezett hiányt, és nullával egyenlő az esélye annak, hogy 1993-ra költségvetési többletet, szufficitet sikerül elérni. A fedezetlenné vált lakásalapkötvények, vagy a refinanszírozási hitelállomány felülvizsgálata tovább növelik a hiányt, ugyanakkor a Kormány folytatja a vagyonfelélést, a privatizációs bevételek eltűnnek a költségvetés feneketlen zsákjában.
Az elmondottak alapján úgy vélem, a Kormány ez ügyben tanúsított magatartása több mint felelőtlen, amely magatartásnak hű tükre e jelenlegi költségvetési káosz.
Tisztelt Ház! Az Állami Számvevőszék 2914-es jelentésében javasolja, hogy a közpénzek célszerű és hatékony felhasználása érdekében elengedhetetlen az állami feladatvállalás teljes rendszerének felülvizsgálata, a feladatok ellátásához szükséges létszám-, bérkategóriák meghatározása, ezzel együtt a bérgazdálkodás új alapokra helyezése, a szervezeti változásokkal együtt járó feladat, hatáskör, felelősség, valamint a költségvonzatok pontos dokumentálásának előírása.
(12.00)
Sajnos az erre adott kormányzati válasz annyira tömör és rövid, hogy az Országgyűlés számára érdemi információkat nem tartalmaz, így gyakorlatilag az használhatatlan.
Az Országgyűlés a jelentésben leírt szöveggel olyan tájékoztatást kapott, mint amilyen ajándékot Mátyás király az egyszeri lánytól: van is meg nincs is.
Nem véletlenül észrevételezi ezzel kapcsolatban a Számvevőszék, idézem: "Nincsenek látható jelei annak, hogy a törvényalkotási folyamatban államinak minősített feladatok és a pénzügyi források összhangját megalapozott és részletes számításokkal kívánják megteremteni. A komplex áttekintés hiánya azzal a veszéllyel jár, hogy az egymástól elszigetelten készülő szakmai törvények aránytalan támogatási igényt fognak teremteni a központi költségvetéssel szemben." Eddig a Számvevőszék.
Tehát nemhogy konkrét lépéseket nem tett vagy tett volna a Kormány ezzel összefüggésben az elmúlt két év során, hanem még látható jelei sincsenek ennek a szándéknak.
Az elmúlt két évben nem került sor az állami feladatok felülvizsgálatára, mi a garancia arra, hogy ez a munka 1994-ig legalább megkezdődik?
A Kormány cselekvési reakcióját ismerve, nyugodtan kijelenthetjük: semmi. Folytatódik a fejetlen tűzoltás, a rogyadozó államháztartás épületének alkalmi aládúcolása, továbbra is egyszerre lesz jelen a mértéktelen állami pazarlás és a hiány.
Összegezve az elmondottakat: a Kormány jelentésében felsorolt ígéretekhez nincs megadva a határidő, így az idők végezetéig tarthat megvalósításuk, másrészt a felelősség rendje nincs jelezve, ezért számonkérhetetlen.
Az Országgyűlés számára ez a jelentés nem több 13 gépelt oldalnál, amely talán felhasználható lesz a pénzügyminiszter visszaemlékezéseinek irodalomjegyzékében.
Javaslom, az Országgyűlés ne fogadja el ezt a csatolt határozati javaslatot, a Kormány pedig vonja vissza jelentését és azt átdolgozva, az Állami Számvevőszékkel egyeztetve, határidőkkel és felelősségi renddel kiegészítve fél éven belül újra terjessze az Országgyűlés elé. Csak ebben az esetben remélhetjük vagy beszélhetünk egyáltalán arról, hogy a Parlamentnek felelős Kormány nyújtott be egy jelentést. Köszönöm a figyelmüket. (Nagy taps az ellenzék padsoraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
