TABAJDI CSABA (MSZP)
TABAJDI CSABA (MSZP)
TABAJDI CSABA (MSZP) Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek 1992. évi költségvetési támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat tervezete alapos mérlegelés, több alkalommal folytatott vita után született meg.
A Szocialista Párt parlamenti képviselőcsoportja támogatásáról biztosítja ezt a javaslatot.
A javaslat körül már most viták vannak, de várhatóan lesznek a közeljövőben is, hiszen ahol pénzosztás van, ott mindig akad elégedetlenkedő. Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság lelkiismeretét ezek az indulatok azonban nem terhelhetik. Egyrészt az elosztás során a bizottság messzemenően figyelembe vette a szakértők véleményét, az e kérdésben leginkább hivatott Nemzeti és Etnikai, Kisebbségi Hivatal javaslatait, észrevételeit. Másrészt az egyes népcsoportokon belül a szervezetek közti elosztás kérdésében a bizottság törekedett arra, hogy minden egyes esetben az érintettekkel, a különböző szervezetek képviselőivel egyeztessen. Néhány esetben a legjobb közvetítői, egyeztetői szándék ellenére sem alakult ki egyetértés.
A magyarországi népcsoportok költségvetési támogatásával kapcsolatosan néhány problémát szeretnék felvetni. Az egyik a késedelem, az eljárás elhúzódása, a másik az odaítélés jogszabályi hátterének tisztázatlansága, a harmadik a pénz felhasználásának ellenőrzése és a negyedik a tárcaközi koordináció elégtelensége.
Először: nem igényel hosszass fejtegetést, hogy milyen gondot jelent a kisebbségi szervezetek jelentős része számára, hogy a költségvetési támogatáshoz május végén jutnak. Ezt még az alapos egyeztetés elhúzódása sem indokolhatja. A jövőben célszerű lenne ezen eljárás lehetőségek szerinti felgyorsítása, és ez csak egy módon lehetséges, ha kidolgozza az Országgyűlés az elosztás elveit, kidolgozza az elosztás mechanizmusának törvényi szabályait.
Másodszor: a legfőbb gondot éppen az előbb említett hiány okozza, az, hogy a kisebbségi népcsoportok költségvetési támogatási elveinek, mechanizmusainak jogi háttere rendezetlen. A szokásjog alapján többé-kevésbé egyértelműen látszanak bizonyos elvek, amelyek alapján az odaítélés történik. Ilyenek:
1. Az adott népcsoport lélekszáma. Hozzáteszem, hogy Magyarországon nagyon különböző becslések vannak, hogy milyen lélekszámúak a különböző népcsoportok.
2. A területi szórtsága a kisebbségeknek, vagyis a település szerkezete.
3. A szervezetek tényleges tevékenységének hatékonysága, amely kvalitatív eszközökkel nem mérhető.
4. Az intézményi, infrastrukturális helyzete, alapellátottsága e népcsoportoknak.
5. A kisebb népcsoportok pozitív megkülönböztetése, amiről Horváth Vilmos képviselőtársam is szólt, hogy az elemi működési feltételeket a legkisebb népcsoportok esetében is megteremthessük.
6. Az adott népcsoportok szervezetének taglétszáma.
7. Az egy népcsoporthoz tartozó különböző szervezetek száma.
Itt tulajdonképpen egy bonyolult, többváltozós függvénnyel állunk szemben, ahol minőségi és mennyiségi paraméterek között kell súlyozni, olyan paramétereket is számításba kell venni, amelyek nem számszerűsíthetők.
Az is vita tárgyát képezi, hogy milyen jellegű tevékenységeket kell a magyar Országgyűlésnek előnyben részesíteni. A politikai érdekvédelmi tevékenységet, vagy legalább ilyen súllyal kell jutalmazni a szociális, illetőleg a kulturális és hagyományőrző tevékenységet? Én azt hiszem, hogy a bizottság helyesen járt el akkor, amikor e háromféle funkciónak egyenlő súlyt adott.
Nem kell hosszasabban bizonygatnom, hogy a kisebbségek kulturális hagyományőrző tevékenysége a kisebbségi önazonosság fennmaradása szempontjából létfontosságú, és amennyiben ezek a szervezetek nem kapnának pénzügyi támogatást, ellehetetlenülnének, és olyan kulturális tevékenységektől fosztanák meg a kisebbségi népcsoportokat, amelyeket állami, önkormányzati szinten semmi sem pótol.
Bonyolultabb kérdés a szociális tevékenység. A szociális szerepet vállaló kisebbségi szervezetek támogatása - megítélésünk szerint - nem jelenti, nem jelentheti az önkormányzati és részben az állami tevékenységek, kötelezettségek elhárítását, de nagyon fontosnak tartjuk - különösen a cigányság esetében -, hogy bizonyos kisebbségi szervezetek vállalnak szociális funkciókat, például e többszörösen hátrányos helyzetű népcsoport tagjai munkavállalása, átképzése, szociális gondozása és más jellegű igényeinek kielégítése terén.
A bizottságban nagy vita folyt arról, hogy lehet-e a jelenlegi jogi tisztázatlanság, rendezetlenség körülményei közepette támogatni olyan kisebbségi szervezetet, amelynek viszonya a többségi lakossághoz, a magyarsághoz nem baráti, sőt - enyhén szólva - kétes. Ennek tisztázására is szükség van, hogy ilyen szervezetek megfelelnek-e vagy sem az Alkotmány bizonyos rendelkezéseinek, s ezáltal jogosultak-e vagy sem költségvetési támogatásra.
(11.30)
Harmadszor: az ellenőrzésről. Felmerült némelyekben, hogy nem kapnak-e fantomszervezetek is támogatást. Ezt a bizottság úgy törekedett elkerülni, hogy igyekezett sokirányban tájékozódni - mint említettem volt - főként a Nemzeti és Etnikai, Kisebbségi Hivatal szakembereinek véleményére támaszkodott. Jelenleg gondot okoz az odaítélt pénzek felhasználásának megfelelő ellenőrzése. Az Állami Számvevőszék nem képes, nem lehet képes ilyen nagyszámú szervezet ellenőrzésére. Bár végzett ilyen jellegű munkálatokat, de az Állami Számvevőszék csupán a számszaki, alaki követelményeket ellenőrzi és nem azt tudja ellenőrizni tartalmi szempontból, hogy vajon a pénzeket olyan tevékenységekre fordította-e a kisebbségi szervezet, amely az adott népcsoport fennmaradása, továbbfejlődése szempontjából jelentősek. Ezt a kérdést is jó lenne rendezni valamiféle jogszabályban.
Negyedszer: a tárcaközi koordinációt említettem - a bizottság megpróbál tájékozódni különösen a művelődési tárcánál, de más tárcáknál is -, a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatalnál -, hogy az adott népcsoportok szervezetei kapnak-e más költségvetési forrásból támogatást. Ezt a javaslatnál már figyelembe vettük, de tisztában vagyunk azzal, hogy a tárcaközi koordináció ma még nem kellő, nem eléggé megalapozott.
A fentiek alapján a Szocialista Párt parlamenti képviselőcsoportja javasolja - és ebben teljesen egyetértek Horváth Vilmos képviselőtársammal -, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásának elveit, mechanizmusát törvényben kell rendezni.
Erre két lehetőséget látunk. Egyrészt szabályozni lehet a kérdést a készülő - sajnos késlekedő -, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben, másrészt erre külön törvényt lehetne hozni - hasonlóan a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló, ez évben készülő, és remélhetőleg elfogadásra kerülő törvénytervezethez.
Az utóbbi mellett szól, tehát a külön törvény elkészítése mellett szól az, hogy a nemzeti és kisebbségi törvénytervezet eddigi, általam ismert körülbelül most már több mint 20 változata közül egyetlenegy sem foglalkozott ennek a kérdésnek a rendezésével, tehát vagy ebben a törvénytervezetben kell ezt rendezni, vagy pedig a készülő kisebbségi törvénytervezettel párhuzamosan, annak alapelveivel összhangban kell készíteni egy külön törvénytervezetet.
Kérem Képviselőtársaimat, hogy a bizottság által elkészített javaslatot támogassák. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
(A jegyzői széket Juhász Péter foglalja el.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
