TABAJDI CSABA (MSZP)
TABAJDI CSABA (MSZP)
TABAJDI CSABA (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt években a civil társadalom szervezeteinek fejlődése elmaradt a parlamenti demokrácia, a helyi demokrácia, a nyilvánosság kialakításától. A civil társadalmi szervezetek megerősödése nélkül azonban egész demokráciánk féloldalas marad. A rendszerváltozás során visszaesett a civil társadalmi mozgalom, hiszen a pártosodás mintegy lecsapolta ezeket a szervezeteket. Számos képviselőtársam éppen ezen szervezetekben kifejtett tevékenységével járult hozzá az új rendszer létrehozásához.
Mi, a Parlamentbe bekerült pártok éppen ezért nem tehetünk úgy, hogy intézményesülésünkkel, birtokon belülre kerülésünkkel mellékesnek, másodlagosnak ítéljük meg még a nem vetélytárs, nem politizáló társadalmi szervezeteket is. A mai magyarországi civil társadalmi szervezetek az állampolgárok önkéntes szerveződései, olyan civil közösségei, amelyek tevékenységüket nem hivatásszerűen, nem ellenszolgáltatásért, hanem hivatástudatból, meggyőződésből vagy pusztán hobbiból végzik.
1992-ben körülbelül tízezer társadalmi szervezet, egyesület tevékenykedett hazánkban, közel hárommilliós taglétszámmal. Ezek a szervezetek – néhány periférikus hobbitól eltekintve – a társadalom egésze vagy egyes csoportjai számára nélkülözhetetlenek, anyagilag is mérhető hasznot hajtanak. A civil társadalmi szervezetek tevékenysége az állampolgári aktivitás terepe, a demokratikus képességek kifejlesztésének eszköze, az államigazgatásból hiányzó vagy abba nehezen illeszthető tevékenységek kerete, a korábbi gondoskodó államtól elvárt és megszokott funkciókat sokszor jóval hatékonyabban, demokratikusabban, ezért igazságosabban megvalósító fóruma, az államnak, az országos és helyi hatalomnak, közte a magyar Országgyűlésnek is a napi gyakorlaton, a praxison keresztül történő ellenőrzése, s végül a szabad idő civilizált eltöltésének helyszíne.
A civil szerveződések társadalmi jelentőségét tükrözi bizonyos mértékig az a tény, hogy a költségvetés immár folyamatosan néhány száz milliós tételt tartalmaz a társadalmi szervezetek közvetlen támogatása címén. A mostani 420 millió messze nem tükrözi az igényeket, a szükségleteket, az elvárásokat. Meghatározására változatlanul az előző rendszertől örökölt maradékelv alapján került sor. Elgondolkodtató, hogy ezen összeg elfogadásakor az országgyűlési képviselők közül senkinek nem állt módjában mérlegelni, hogy ez a szféra a költségvetési támogatás ellentételezéseként mit tesz le az ország asztalára. Az Országgyűlés, sajnos, nem egyedi esetként, egzakt ismeretek hiányában volt kénytelen dönteni a keretösszegről.
Azt a sajátos és sok esetben visszás helyzetet is látnunk kell, hogy az Országgyűlés bizonyos tárcáknak további kereteket adott hasonló célra, a Népjóléti Minisztériumnak 64 milliót, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak 86 milliót, ifjúsági célokra 250 milliót, ezek elosztásába a Parlament azonban már nem szólhat bele. A Kormány továbbá sorra hozza létre azokat az alapítványokat, alapokat egy-egy tárca vagy más kormányzati szerv mellett, amelyeknek az elosztása sokkal kevésbé ellenőrizhető. Ezzel a módszerrel a most tárgyalt 420 milliónál jóval nagyobb összegek kerülnek felosztásra, a mostani költségvetési elosztási javaslat szempontjaival senki által nem egyeztetett elvek és normák alapján más odaítélési mechanizmussal.
További aggodalomra ad okot az is, ha a mostani gyakorlat tovább erősödik, ha az állam mind fokozottabban avatkozik be a civil társadalmi szférába. Az elosztás elmúlt évekbeli ellentmondásos, sőt negatív tapasztalatai vezettek ahhoz a felismeréshez, hogy az Országgyűlés törvényben rögzíti a civil társadalmi szervezetek támogatásának elvi és gyakorlati szabályait.
Tisztelt Ház! Az elmúlt években, az idén is a leglehetetlenebb helyzetben a támogatás elosztását előkészítő bizottság volt. Az előzőekben vázolt átmenetiség, fogalmi tisztázatlanság szinte minden problémája felbukkant a feladat elvégzése során.
Néhány ilyen kulcsfontosságú probléma.
Először. A különböző területek a kiírásban preferált három terület, az egészségügyi és a szociális, az ifjúsági és gyermek- a környezetvédelmi szervezetek egymáshoz viszonyított aránya. Itt végül is fennmaradtak az elmúlt évi arányok.
Másodszor. Az elbírálás során problémát okoztak a fogalmi tisztázatlanságok. A pályázati kiírás az alapítványokat ebben az évben már nem zárta ki, mégsem volt következetes és egyértelmű az alapítványok pályázatainak elbírálása. További vitás kérdés, megfelelő kritérium-e a regionalitásra az, hogy legalább három megyét magába kell foglalnia a nem országos szervezeteknek. Tisztázatlan továbbá a társadalmi szervezetek viszonya az állami feladatokat ellátó szociális rendszerekhez.
Harmadszor. Az erősen szűkített felhívásra közel ezer pályázat érkezett több milliárd forint értékben. Ha ezeket az igényeket csak részben tekintjük reálisnak és megalapozottnak, akkor is érzékelhető a szétosztás nehézsége. Ezt tovább fokozta, hogy néhány olyan, nagy hagyományokkal, országos hálózattal rendelkező, széles körű és nemzetközileg is elismert tevékenységet folytató szervezet, mint például a TIT, a MTESZ, a Magyarok Világszövetsége igényeit is ebből a keretből kell kielégíteni. A pályázat ily módon majdnem értelmetlenné, sőt abszurddá válik.
Negyedszer. Gyakorta felmerülő kétely, hogy nem kapnak-e fantomszervezetek is támogatást. Ezt a bizottság úgy igyekezett elkerülni, hogy több irányban tájékozódott. Ezt szolgálták az úgynevezett meghallgatások, beszélgetések. Erről a jelentős újításról részletesen szólt Rózsa Edit képviselőtársam. Jelenleg teljesen megoldatlan az odaítélt pénzek felhasználásának megfelelő ellenőrzése. Az Állami Számvevőszék nem képes, nem lehet képes ilyen nagyszámú szervezett ellenőrzésére. Bár végzett ilyen jellegű munkálatokat, de azÁllami Számvevőszék csak a számszaki, alaki követelményeket ellenőrzi, és jelenleg senki nem ellenőrzi tartalmi szempontból a civil társadalmi szervezeteket, hogy mire fordítják a költségvetési támogatást.
Ötödször. A bizottság számára az egyik legnagyobb nehézséget, politikai és szakmai szempontból a legigényesebb munkát az új és egyes régi szerveződések viszonya jelentette. A bizottság abból az alaptételből indult ki, amely a készülő törvénytervezet egyik kulcseleme lehet, hogy a civil társadalmi szervezetek egyenrangúak és egyenértékűek egymással.
A bizottság különös figyelemmel ellenőrizte, hogy az elszámolásra kötelezett szervezetek hitelesen elszámoltak-e vagyonukkal. További vizsgálódási szempont volt, hogy ezek a szervezetek – Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, Úttörőszövetség, TESZ – mennyire szakított múltjával, jelképeivel, mennyire illeszkedett be a mai pluralista demokrácia keretei közé.
További fontos vizsgálódási szempontunk az volt, hogy az adott szervezet ma milyen hasznos tevékenységet végez. A bizottság nem előítéletekből, nem múltbeli tapasztalatokból indult ki akkor, amikor megtette javaslatát. Nagyon fontosnak ítélte meg, hogy egy-egy kérdéses szervezetről, például a Magyar Úttörők Szövetségéről mi a véleménye, mi az értékítélete a többi hasonló profilú gyermekszervezetnek, például a különböző cserkészszervezeteknek. A Magyar Úttörők Szövetségének keretében, a javasolt 10 millió 700 ezer forintban a bizottság támogatásra érdemesnek ítélte meg a 4 millió forintos összeggel a csillebérci tábort, amely évente körülbelül 15 ezer vidéki általános és középiskolás számára fővárosi osztálykirándulásoknak, továbbá hosszabb jellegű úttörő-, cserkész-, nyelvi, számítástechnikai táborozásoknak ad helyet.
(17.50)
Csillebérc jelenleg a felnőtt idegenforgalmi tevékenységből tudja elérhető áron tartani a gyermekférőhelyeket, de a tábor egésze így sem nyereséges. A legfőbb megrendelők az általános és középiskolák, a gyermek- és ifjúsági szervezetek, alapítványok, egyházak, különböző nonprofit szervezetek.
A Magyar Úttörők Szövetsége jelenleg a legnagyob taglétszámmal bíró gyermekszervezet, 80 ezer tagja van. Tavaly költségvetési támogatásban nem részesült. Az idén azonban, mivel 1992-ben hitelesen elszámolt a vagyonával, a bizottság besorolta a pályázók közé. A bizottságunk a pályázat során különös figyelmet fordított arra, hogy az Úttörőszövetség miként szakított tartalmi és formai szempontból az előző évtizedek úttörőszövetségi gyakorlatával. A bizottság döntésében meghatározó fontosságúnak ítélte meg, hogy az Úttörőszövetség nem ideológiai szervezet többé, párthoz nem kötődik, jelképeiben, külsőségeiben alapvetően megváltozott. A szervezet alapértéke a szolidaritás a gyengébbek, az elesettek iránt, mások segítése. A bizottság tagjai – kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt – javaslatukkal azt az alapelvet erősítették meg, hogy a gyermekszervezetekben dolgozó gyermekek támogatását alapvetően pedagógiai és szakmai szempontok alapján kell és lehet mérlegelni. A demokratikus jogállamiságnak megfelelően 80 ezer, múltját tekintve bizonyosan bűntelen gyermeket a bizottság nem kívánt megfosztani a tanórán kívüli szabadidős tevékenység lehetőségétől csak azért, mert választása okán az úttörőmozgalom keretei között szeretne sportolni, túrázni vagy táborozni. A mai szociálisan feszült helyzetben, amikor gyerekek tömegei maradnak program és cél nélkül, és sodródnak értelmes lehetőség hiányában deviáns magatartási formák felé, különösen fontos valamennyi alkotmányos alapon álló, értelmes munkát végző gyermekszervezet támogatása.
Befejezésül: A bizottság többhónapos megfeszített munkával, számos belső vitával, alapos mérlegeléssel hozta meg javaslatait. Az is nyilvánvaló, hogy a képviselőknek joguk van módosító indítvány megtételére. Ennek során – részben a kiírás eredményeként – pozitív kívánságaikat összekapcsolták elvonási javaslatokkal. A végeredmény az lett, hogy néhány szervezet anélkül vált az újraosztás pofozóbábujává, hogy a javaslattevő a szervezet tényleges tevékenységéről, társadalmi hasznosságáról akár a pályázat alapján meggyőződött volna. A mostani döntéssel így a pontosan mérlegelt együttesbe szubjektív vagy közvetlen egyéni érdekek, torzító esetlegességek kerülhetnek.
A Szocialista Párt parlamenti csoportja nem tett módosító indítványokat; a szavazás során minden egyes esetben a bizottság javaslatait fogja támogatni. Véleményünk szerint a hiba nem abban van, hogy egy, az Országgyűlés által felhatalmazott bizottság javaslatait felülvizsgálják, s hogy keresztülment a másik bizottság, a költségvetési bizottság kontrollján. A baj az, hogy ezáltal a civil szférának ez a része a politika játékszerévé, a pártküzdelmek terepévé válhat.
Kérem képviselőtársaimat az esetlegességek, a szubjektív vonatkozások minél erőteljesebb elkerülése érdekében, hogy a bizottság eredeti javaslatait támogassák.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
