SZABÓ IVÁN, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
SZABÓ IVÁN, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
SZABÓ IVÁN, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bár már hallottuk a költségvetési bizottságnak a most előterjesztésre kerülő témára is az állásfoglalását, nem erre válaszként – Mádi képviselő úr hozzászólására majd szeretnék válaszolni a szavazás előtt –, konkrétan a Dunaferr-rel kapcsolatban elmondandóm egy-két kérdésre talán választ is ad.
Az iparpolitikai és az ipari válsághelyzetek kezelésére hozott kormányhatározat végrehajtása kapcsán kerül önök elé a Dunaferr Rt. járadékfizetési kötelezettségének átalakításáról szóló Országgyűlési határozati javaslat.
A Dunai Vasmű állami vállalat 1992. július 1-jei hatállyal részvénytársasággá alakult át. Tulajdonosa – a kötelező önkormányzati hányadot leszámítva – 100%-ban az ÁV Rt.
A Dunaferr hazánk egyetlen acéllemez-előállító kohászati vertikuma és mint ilyen, stratégiai fontosságú és döntő súlyú a magyar feldolgozóipari termelésben és értékesítésben.
A vállalat – az 1990-es évektől kezdődő gazdasági visszaesés miatt – működési zavarokkal küzd, melyet az acélipari recesszió felerősödésével, az energiaárak növekedésével, a belföldi gépipari termelés csökkenésével, a keleti piacok összeomlásával magyarázhatunk.
Az 1992. év közepére a forrásellátottsága olyan mértékben csökkent, hogy a vállalatcsoport forgalomnövekedését, az ebből adódó járadéktípusú kötelezettségeit csak folyamatos és egyre súlyosbodó likviditási zavarokkal tudta teljesíteni.
Külön kiemelésre érdemes az a tény, hogy a Dunaferr vállalatcsoport a közvetlen termeléssel összefüggő fizetési és egyéb kötelezettségeit a likviditási zavarok mellett is folyamatosan teljesíti. Ez mintegy 100 milliárd forintos összforgalmat jelent, melyet közel 28 milliárd forint saját vagyonnal és 7 milliárd forint külső forrással hoz létre.
Ebben a nehéz helyzetben a vasmű számára elviselhetetlen terhet jelent a korábbi évek kormányzati politikája alapján megvalósított nagyberuházások után 2003-ig fizetendő, még meglévő, kereken 11,5 milliárd forint járadék.
A válság leküzdésére a részvénytársaság megfogalmazta stratégiai céljait, nevezetesen: folyamatos technológiai megújulás és termékszerkezet-váltás a működés racionalizálása mellett, a feldolgozottsági fok és a hozzáadott érték növelése, új, jövedelmezőbb üzletágak alapítása, a kapacitások csökkentése a korszerűtlen és gazdaságtalan berendezések leállítása révén. Mindezeket a célokat, amelyek piaci oldalról megalapozottak, a vasmű csak jelentős pótlólagos tőkebevonással érheti el.
Az előzőekben ismertetett stratégiai célrendszer és annak megvalósulása teszi lehetővé a Dunaferr-re vonatkozó kormányzati privatizációs határozatok végrehajtását.
Az előrejelzések szerint a vállalatcsoport termékei iránti belföldi kereslet, termékcsoportonként erősen differenciálódva, 3–5 éven belül elérheti az az 1989. évi felhasználás 80%-át.
Mindezek elengedhetetlen feltétele a kötelezettségek javasolt átalakítása. Ez lehetővé teszi, hogy a részvénytársaság gazdálkodását eredményesebb pályára állítsa, és így mód nyíljék a kapacitások csökkentésére, a műszaki és környezetvédelmi fejlesztésekre.
A javasolt adósságátrendezés a költségvetés 1992. évi bevételeit nem csökkenti, mert a Dunaferr fizetési kötelezettségének teljesítésével a költségvetés kidolgozása során az Állami Fejlesztési Intézet eleve nem számolt, az átütemezés pedig csak a bevételek időbeli eltolódását jelenti.
A vasmű helyzetének értékelése során természetesen a Kormány számot vetett azzal a lehetőséggel is, hogy a járadékfizetési kötelezettség változatlan megtartása milyen következménnyel járna a költségvetés számára. Egyértelműen megállapítható, hogy ebben az esetben az államháztartás bevételei nagyobb mértékben csökkennének és jelentős többletkiadások is terhelnék azt. Könnyen belátható ez, hiszen a fizetési kötelezettségének eleget tenni nem tudó részvénytársaság nem képes sikeres csődegyezséget kötni fő hitelezőjével, ezért a felszámolási eljárás elkerülhetetlen.
Ennek során az állami követelések megtérülésének az aránya jóval rosszabb képet mutat, mint amit a javasolt adósságátalakítási koncepció tartalmaz, és ehhez hozzá kellene számítanunk az elbocsátások morális következményeit, anyagi következményeit a végkielégítés és a munkanélküli-járadék formájában.
Fentiekre való tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a Dunaferr járadékfizetési kötelezettségének átalakításáról szóló országgyűlési határozati javaslatot szíveskedjék elfogadni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
