BOROS LÁSZLÓ (MSZP)
BOROS LÁSZLÓ (MSZP)
BOROS LÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat általános vitájában részemről is elhangzott, a Szocialista Párt képviselőcsoportja fontosnak tartja, hogy a szakképzésről szülessen egy törvény, és azt is, hogy egy jó törvény szülessék.
Elmondtam akkor, hogy megítélésem szerint a korábban közreadott változatok ismeretében ez a törvény az eredeti elképzelésektől visszalépést jelent, de úgy gondoltam - és ennek kifejezést is adtam -, hogy a módosító javaslatokkal ez a törvény majd jóvátehető.
Nos, ezek a módosító javaslatok benyújtásra kerültek, azonban támogatottságuk alapján már most merem mondani, hogy ebből a törvényből jó szakképzési törvény nem lesz. Egyébként az oktatási törvénycsomaggal kapcsolatban szeretnék visszautalni Jánosi György képviselőtársam korábbi napirend előtti felszólalására, amely, mint tudják, arról szólt, hogy az egész oktatási csomagra nagyon rövid idő áll rendelkezésre, nem kiérlelt a dolog, nem megfelelőképpen előkészített, igaz, ezt az államtitkár úr ezt követően cáfolta, de azért hadd mondjak ezzel kapcsolatban valamit.
A szünet előtt az akkor elnöklő Szűrös Mátyás alelnök úr elmondta, hogy a törvény milyen számon szerepel, és azt is elmondta, hogy a 12344-es számú együttes jelentés szól a bizottságok véleményéről.
Nos, ha jól vagyok informálva, ez az együttes jelentés jelenleg még nincs a képviselők előtt. Úgy tudom, elnök úr, hogy a Házszabály 42. §-ának (2) bekezdése, amely az általános és részletes vita feltételrendszerét fogalmazza meg, ha én jól értelmezem, akkor az együttes jelentés meglétét vagy kiosztását szükségessé teszi.
(17.00)
Ez pillanatnyilag még nincs a képviselők birtokában - ezt szeretném nehezményezni.
A módosító javaslatok fogadtatásáról:
Százhuszonegy módosító javaslat volt - ebből 80 a bizottságok jelen lévő tagjai egyharmadának támogatását sem nyerte el, és mindössze 13 olyan van, amelyet elfogadásra javasolnak. Ezek az arányok mindenképpen elgondolkodtatók.
Alapvetően két eset lehetséges - nyilván van több is. Az egyik az, hogy nagyon jó a tervezet, nem illenek bele a módosítások - de én ezt nem merném kijelenteni. A másik, hogy megmakacsolta magát az előterjesztő, és következetesen, tendenciózusan, a bizottságokban meglévő kormánypárti többséggel - mint ahogy Fazekas Zoltán képviselőtársam a közoktatási törvénynél elmondta - leszavaztatta a javaslatokat.
Konkrétan rátérek a részletes javaslatokra:
A 2. § (3) bekezdésénél tettem egy módosító javaslatot. Ez, tisztelt képviselőtársaim, arról szól, hogy az iskolarendszeren kívüli szakképzésnél hogyan fogalmazódjanak meg a feltételek. Az én megjegyzésem arra irányult, hogy ezek a feltételek legyenek azonosak az iskolarendszeren belüli szakképzés feltételeivel. Nos, ez sem a bizottságok, sem az előterjesztő támogatását nem nyerte el, amit - megmondom őszintén - nem teljesen értek.
Egyetértek azzal, hogy előbb-utóbb piacgazdaság lesz, meg működni is fog, de úgy gondolom, hogyha ezt a kérdést szabadjára engedjük, akkor addig, amíg egyfelől az iskolarendszeren belüli szakképzés komoly feltételekhez, előírásokhoz kötődik, másfelől az ezen kívüli szakképzést - bár külön jogszabályra is hivatkozik a törvény - gyakorlatilag bárki, bármilyen módon művelheti. Nem hiszem, hogy ezt szabályozás nélkül meg szabadna tenni.
A 16. § (2) bekezdésénél is van egy módosító javaslatom. Ez - mármint az említett bekezdés - arról szól, hogy a gyakorlati oktatásban részt vevő munkaadó ezért a képzésért semmiféle ellenszolgáltatást nem kérhet és nem fogadhat el. Ez így van rendjén, ezzel messzemenően egyetértek. Az én problémám mindössze annyi, hogy ezt így kimondja a törvény, ám arról nem szól, hogy mi van akkor, ha ez mégis megtörténik - márpedig én ezt így nem tudom elfogadni.
Az én javaslatom arról szól, hogy az ez ellen vétőket öt év tilalom terhelje, hogy a szakképzésben ne vehessenek részt. Hadd mondjak gyakorlati példát! Tudok olyanról, hogy a fodrász szakmában a fodrászmester tanévenként százezer forintot gombol le a kedves szülőről. Azt hiszem, hogy ez több, mint felháborító. Ez ellen valamit tenni kellene - de ha itt szankcionálás nem lesz, azt nem tudom, hogy akkor ez hogyan lesz érvényesítve.
Azt elfogadom, hogy előbb-utóbb ezek a dolgok valahol majd a helyükre kerülnek, és a szakoktatásban lesz annak becsülete, hogy valaki a kamara - a különböző kamarák - javaslata alapján tanulót foglalkoztathat. De ma még nem ez az időszak van. Akkor, amikor tulajdonképpen a - hogy így mondjam - mesterek számára az adótörvények olyan nevetséges "honoráriumot" adnak mindezért - amit az adójukból leírhatnak -, hogyha emberileg nem is lehet megérteni, de valahol mégis.
Én tehát azt mondom, arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a módosító javaslatot; meggyőződésem, hogy ebben a dologban szankcionálni kell.
Egyébként még valamit hadd tegyek hozzá: meggyőződésem, hogyha ezt nem tesszük, ugyanúgy fogunk járni, mint a Munka Törvénykönyvnél, amikor az egyik módosító javaslatomat a tisztelt Ház 29 igen mellett - a többi nem és tartózkodás - elvetette. Ez a módosító javaslatom akkor arról szólt, hogy minden munkaszerződést írásba kell foglalni. Megmaradt az eredeti szöveg, miszerint öt napon túl kell. Azóta egyfolytában megy a sírás-rívás, hogy a feketemunka, a feketemunka, nem lehet megfogni a feketemunkát. Akkor elmondtam, kérem tisztelettel: ez a javaslatom azért van, hogy ezt meg lehessen fogni. Nem. Elvetették - az eredmény közismert. Meg lehet nézni. Én ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, gondolkodjanak ezen a dolgon.
A 44. § (2) bekezdése szól arról, hogy a szakmunkástanulót milyen juttatás, milyen pénzbeni juttatás illeti meg. A tervezet azt mondja, hogy 10% - mármint a mindenkori minimálbér 10%-a. Az én módosító indítványom ezt 20%-ra javasolja emelni. Ha jól emlékszem Győriványi Sándor képviselőtársam ugyanebben a kérdéskörben 25%-ot fogalmazott meg. Meg kell mondanom: azt sem tartom soknak.
Tessék végiggondolni a jelenlegi minimálbért, annak a 10%-át - hogy ezt a pénzt akarjuk a szakmunkástanulónak adni.
Egyetértek Kovács Gábor kereszténydemokrata képviselőtársamnak a közoktatási törvény részletes vitájában kifejtett gondolatával: azt mondta, hogy a tanuló ne tárgya, hanem alanya legyen az oktatásnak.
Azt hiszem, itt is érvényes lehet ez, mert nekem meggyőződésem, hogy ez a 10%-os dolog a tanulót a törvény, a szakoktatás tárgyának, nem pedig alanyának tekinti.
Egyébként az általános vitában elmondtam, hogy a kártérítéssel való összefüggéssel kell összevetni a dolgot, mert a kártérítésnél a törvény előírja, hogy mit lehet a tanulón behajtani, ugyanakkor - nagyon helyesen - azt is megmondja, hogy ez milyen mértékig követelhető rajta. Teljesen nyilvánvaló, hogy egy ilyen alacsony pénzbeni juttatás esetén az annak 50%-os mértékéig követelhető összegnél mit fog tenni a munkáltató. Nem fog bírósághoz fordulni - hát illetékbélyegre többet róna le -, hanem meg fogja találni azokat a módszereket és eszközöket, amikkel a szakmunkástanulót újra inassá fogják tenni. Újra inassá fogják tenni. (Közbeszólás középről: Ha hagyja!) Egyik képviselőtársam megjegyzi, hogy "Ha hagyja". Hadd mondjam el: egy csomó olyan dolog van, és elhangzott itt, a vitában, hogy a szakszervezetek beleszólási joga minimálisra van csökkentve - ebben tudatosság van! Hagyja. Kénytelen lesz! Kiszolgáltatott lesz!
Még két dologról szólnék. Az egyik: az általános vitában szóltam arról, hogy nem tudok egyetérteni azzal a megkülönböztetéssel, ami szakoktató és szakoktató között fennállhat, attól függően, hogy hol dolgozik, nevezetesen egy szakmunkásképző intézet szakoktatója vagy pedig egy gazdálkodószervezetnél, netán önálló kisiparos. Mert ugye, amíg az egyiknél az öt év szakmai gyakorlat, a büntetlen előélet elegendő, addig a másiknál felsőfokú végzettség van előírva, azzal együtt, hogy a közoktatási törvény lehetőséget ad a kivételre.
(17.10)
Mindezt csak azért hozom szóba - nagyon örülök, hogy két órával a részletes vita megkezdése után megkaptuk a jelentést is; ezt csak közbevetőleg jegyeztem meg és elnézést kérek érte -, szóval mindezt csak azért szeretném megjegyezni, mert a megyei lapban, a Kisalföld című lapban bár névtelenül, de megtisztelt egy olvasó, megszólított. Vélhetően szakoktató lehet az illető, méghozzá felsőfokú végzettséggel rendelkező szakoktató, aki megrótt azért, hogy alacsony szinten akarom tartani úgymond a szakoktatókat, és megelégszem ilyen alacsony színvonallal. Én azt hiszem, hogy félreértett engem. Nem erről van szó. Itt csak arról van szó, hogy ez a különbségtétel indokolatlan. Én ezt el tudom fogadni, de akkor ki kell mondani, hogy az iskolarendszeren kívül nem tudunk érvényt szerezni az iskolai végzettségnek, és akkor tudomásul kell venni.
Befejezésül egyetlen gondolatot. Elmondtam már az általános vitában is: ahhoz, hogy a törvényt a Szocialista Párt támogassa, ahhoz többek között kértük, hogy a korábbi elhangzott ígéreteknek megfelelően az országos képzési jegyzéket a miniszter úr szíveskedjék bemutatni. Nos, ez mind a mai napig nem történt meg, vélhetően a jövő hétre sem történik meg. Az, hogy ennek a hiánya mit jelent, arról Béki Gabriella is, Sasvári Szilárd is szemléletesen szólt, én ebbe nem akarok belemenni.
De én úgy gondolom, hogy mindezek alapján, és arra való tekintettel, hogy a módosító javaslatok nagyon kis töredékét támogatták csak a bizottságok és az előterjesztő, a Szocialista Párt frakciója a törvényt támogatni nem tudja. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
