KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP)
KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP)
KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! A szakképzési törvénytervezet alapvető kérdéseiről alkotott véleményünket a szocialista frakció vezérszónokaként már az általános vitában elmondtam. Akkor is jeleztem, hogy megfelelő módosító indítványokkal számunkra elfogadhatóvá lehet tenni ezt a törvénytervezetet. Ezért most a benyújtott módosító indítványok közül azokról kívánok részletesen szólni, melyek a szocialista frakció számára különösen fontosak.
Ezek a következők: először a középiskola utáni felsőfokú, úgynevezett posztszekunderi szakképzés; másodszor a munkavállalói érdek-képviseleti szerv szerepe a szakképzésben; és végül a tanulói jogok, a szülők jogai. Nézzük ezeket sorban.
Az első téma. Az első: a középiskola utáni, felsőoktatásnak nem minősülő szakképzés, az úgynevezett posztszekunderi szakképzés kérdése. E képzési mód a fejlett ipari országokban igen elterjedt. Néhány magyarországi főiskolán is megindult már ez a fajta képzés, elsősorban a pénzügy, a számvitel, a kereskedelem, a vendéglátás, az egészségügy, a számítástechnika és a menedzserképzés területén. Ez a gyakran nappali jellegű, iskolai rendszerű és különböző ideig tartó szakképzés szakképesítést nyújt meghatározott irányban, és ugyanakkor automatikusan átmenetet biztosít a felsőoktatás irányába. Fontosságát a nemrég hazánkban járt felsőoktatási nemzetközi szakértői csoport különösen hangsúlyozta, figyelembe véve azt a körülményt, hogy e képzési formák szélesítik a középiskolát végzettek továbbtanulási lehetőségeit, elősegítik a munkaerő-piaci igényekhez igazodva későbbi foglalkoztatásukat, és az iskolarendszerű oktatás esetén a rövidebb tanulmányi időből következően az egyetemi, főiskolai képzésnél kevésbé költségesek.
Mivel az effajta szakképzésről nincs szó a szakképzési törvénytervezetben, és az ilyen főiskolai képzésre jelenleg nincs semmiféle állami támogatás, az kizárólag önköltséges rendszerű, a képzés teljes költségeit a fiatalok kénytelenek kifizetni, ezért módosító indítványaim e kérdést rendezni kívánják. Egyrészt törvényben javaslom rögzíteni, hogy a felsőoktatási intézmények egyes szakterületeken nem felsőoktatási jellegű, középiskola utáni szakképzést folytathatnak, s e képzés a szakképzési törvény hatálya alá tartozik. Másrészt az általam elmondott indokok alapján javaslom, hogy az ilyen módon megszervezett szakképzés költségei ne csak a szakképzésben részt vevőket terheljék, hanem a képzés finanszírozása kapjon állami támogatást is.
Teljesen érthetetlen számomra, hogy bár ez a fajta képzés az érettségizett fiatalok szakképzettséghez jutását segíti elő, s mint ilyen, a fiatal munkanélküliek számát csökkentené, a munkaügyi tárca nem támogatta ide vonatkozó módosító indítványaimat. Annál is inkább elfogadhatatlan ez számomra, mert a foglalkoztatáspolitikai vitanapon a munkaügyi tárca vezetője és az egyik kormánypárt vezérszónoka egyaránt nem ilyen szellemben nyilatkozott a fiatalok pályakezdési esélyeinek a fontosságáról.
A művelődési tárca oktatási bizottságban jelen lévő képviselője azt javasolta, hogy a felsőoktatási intézményekben folyó szakképzést a felsőoktatási törvénybe javasoljuk beiktatni. Ezt meg is tettük módosító indítványokkal. Ezek után nagy felháborodással értesültem arról, hogy a kulturális bizottság ülésén a művelődési tárca a felsőoktatási törvény módosító indítványainál mégsem támogatta e képzési mód felsőoktatási törvénybe történő iktatását, és ott meg azt javasolta, hogy ez a szakképzési törvénybe kerüljön. Ezt a labdázgatást, tisztelt képviselőtársaim, rendkívül inkorrektnek tartom.
Módosító indítványaim egy másik csoportja a munkavállalók érdek-képviseleti szerveinek, a szakszervezeteknek a szakképzésben való szerepéről szól. A szakképzési törvénytervezet szerint a munkavállalók érdek-képviseleti szervezetei jelen lennének ugyan az Országos Képzési Tanácsban, de e tanács a szakképzés országos érdekegyeztetési kérdéseinek az ellátására jön létre. Hatáskörébe tehát országos jellegű kérdések vizsgálata és véleményezése tartozna. Nem vennénk részt viszont a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek sem a tanuló és a munkáltató által kötött tanulószerződésben foglaltak folyamatos ellenőrzésében, sem a szakmunkás vizsgabizottságokban, sőt még a taunlószerződést kötött tanuló ellen folytatott fegyelmi eljárásban sem.
A jelen szakképzési törvénytervezet mintájául szolgáló német szakképzési rendszerben, tisztelt képviselőtársak, ez egész másképp működik. Németországban egy 1969-ben hozott törvény alapján a szakképzés szakmai ellenőrzése a kamarák és a szakszervezetek együttes ellenőrzése útján történik. A német duális rendszer jellegzetessége, hogy a munkaadók, a szakszervezetek, a tartományok és a szövetségi kormány képviselői egyenrangú félként működnek együtt. Tartományi szinten állandó bizottságok működnek, amelyek a munkaadók, a szakszervezetek és a tartományi minisztériumok képviselőiből tevődnek össze. Körzeti, városi, kerületi szinten a kamarák létrehoznak olyan bizottságokat, melyek hatáskörébe tartozik a tanulószerződések regisztrálása és a szakképzés ellenőrzése. E bizottságokban egyaránt megtalálhatók a munkaadók szövetsége, az üzemeket, iskolákat képviselő szakemberek és a szakszervezet. Üzemi szinten a kiképző üzemekben a munkavállalók választotta üzemi tanácsnak ugyancsak beleszólási joga van a szakmai képzés tervezését és keresztülvitelét, valamint a kiképzendők felvételeit illető kérdésekbe.
Ezért az általam benyújtott módosító indítványokkal azt kívánom megvalósítani, hogy tanulószerződés esetén a képzési feltételek meglétét és folyamatos ellenőrzését egy olyan, a gazdasági kamara által létrehozott állandó bizottság végezze, amelyikben megtalálható a munkavállalói érdek-képviseleti szervezet és a szakképző iskola képviselője is. Ugyanígy a szakmai vizsgabizottságban is javaslom a munkavállalók érdek-képviseleti szervezetének a részvételét.
A tanulószerződést kötött tanuló ellen folytatott fegyelmi eljárásról kissé különös módon nem a szakképzési, hanem a közoktatási törvény rendelkezik, ezért azt a módosító indítványomat, mely ilyen esetekben a munkavállalók érdek-képviseleti szervezeteinek a részvételét is szükségesnek tartja, a közoktatási törvénytervezethez nyújtottam be. Erről délelőtt már szóltam önöknek.
Tisztelt képviselőtársak! Szeretném nyomatékosan hangsúlyozni, hogy a tanulószerződést kötött tanulók esetében - akik kikerülnek a szakképző iskola látóköréből - valódi tanulói érdekvédelem csak úgy valósítható meg, ha a gyakorlati képzés helyi ellenőrzésében, a fegyelmi eljárásokban és a szakmai vizsgabizottságokban egyaránt jogosultak lennének részt venni a munkavállalók érdek-képviseleti szervezetei, a szakszervezetek is. Erre annál is inkább szükség lenne, mert köztudott, hogy a szakmunkástanulók a gyakorlati képzés során sajnos gyakran ki vannak szolgáltatva a munkáltatók gazdasági érdekeinek.
(15.50)
Ha kihagynánk az ellenőrzés lehetőségéből a szakszervezeteket, ezzel a szakmunkástanulók kiszolgáltatottságát segítenénk elő. Úgy látszik, hogy a munkaügyi tárca vagy nem tartja lényeges kérdésnek e kiszolgáltatottság megakadályozását, vagy pedig nem tartja kívánatosnak a szakszervezetek jelenlétét a szakképzés ellenőrzésében, mert az e témában tett módosító indítványaimat nem támogatta.
Tisztelt Ház! Módosító indítványaim harmadik csoportjába végül azok a javaslatok tartoznak, amelyek a tanulói jogokról és a szülők jogairól szólnak. E javaslatokat azért is különösen fontosnak tartom, mert a törvénytervezet nem rendezi megnyugtató módon a szakképzésben részt vevő tanulók jogvédelmét.
A törvénytervezet 34. § (2) bekezdése szerint, ha a tanulószerződés a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg, akkor a gazdasági kamara és a szakképző iskola lenne köteles elősegíteni a tanuló további gyakorlati képzését. Mivel ebben az esetben nem a tanuló tehet arról, hogy megszűnt a gyakorlati képzése, így nem kerülhet hátrányba. Nem elegendő tehát csak a tanuló további képzésének az elősegítését garantálni a törvényben, mert ez semmilyen biztonságot nem nyújt a tanuló számára.
Indokolatlan a szakképző iskola bevonása is a további gyakorlati képzés elősegítésébe, mert a szakképző iskola nem felelős a tanulószerződés alapján történő gyakorlati képzésért, abba semmilyen beleszólása nem lenne. Tanulószerződés esetén minden felügyeleti ellenőrzési jog a gazdasági kamarát illetné meg. Ezért módosító indítványomban azt kívánom kimondani, hogy ilyen esetekben a gazdasági kamara köteles biztosítani - s nem csak elősegíteni - a tanuló további gyakorlati képzését.
További problémát jelent, hogy míg a tanulószerződést kötött tanulók a törvénytervezet szerint pénzbeli juttatásban részesülnének, melynek alsó határa a mindenkori minimálbér 10%-a lenne, addig azok a tanulók, akik az iskolában kapják a gyakorlati képzést, egy fillért sem kaphatnának, hisz a jelenlegi ösztöndíjrendszer megszűnne.
Ez pedagógiailag elfogadhatatlan, és igazságtalan helyeztet eredményezhet, hiszen előfordulhat, hogy az iskolai elméleti oktatáson egymás mellett ülő két azonos szakmájú tanuló közül éppen a lustább, a tehetségtelenebb kap minimum havi 900 forintot, mert tanulószerződést kötött, míg a jobb képességű, szorgalmasabb semmit - csak azért, mert az iskolában történik a gyakorlati oktatása.
E feszültségen enyhíthet az a módosító indítványom, mely szerint, ha a gyakorlati képzésre nem tanulószerződés alapján kerül sor, úgy a gyakorlati oktatást szervező a tanulók munkájából keletkező bevételeinek meghatározott részét a tanulók rendszeres vagy esetenkénti díjazására használhatja fel.
A díjazás feltételeit és mértékét javaslatom szerint a szakmai képzést folytató intézmény működési szabályzatában, illetve a gazdálkodó szervezettel kötött megállapodásban kellene meghatározni.
A gyakorlati képzésben kétféle módon részt vevő tanulók közötti megkülönböztetést kívánja csökkenteni az a módosító indítványom is, mely szerint a szakmunkásvizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljára biztosított minimum tíz nap felkészülési idő illesse meg azt a tanulót is, akinek a gyakorlati képzése nem tanulószerződés alapján történik. Teljesen indokolatlan és értelmetlen a törvénytervezetben szereplő diszkriminatív megkülönböztetés.
Végül néhány módosító indítványom a szülők szerepét és jogait kívánja a törvényben rögzíteni. Tekintettel arra, hogy a szakmunkástanulók többsége a tanulószerződés megkötésekor csak 16 éves lenne, így még nem lenne nagykorú. Tanulmányainak első két évében tehát a szülői felelősség kérdése még nem kerülhető meg. Ezért módosító indítványaimban azt javaslom, hogy kiskorú tanuló esetében a tanulószerződés megkötése is, és felbontása is egyaránt csak a szülő vagy a törvényes képviselő jelenlétében, s írásbeli jóváhagyása mellett történhessék meg. Ellentétben a törvénytervezettel, ahol a tanuló saját maga végezheti ezt el.
Úgy látszik, hogy a szülők gyermekük iránti felelőssége és a szülői jogok törvényi biztosítása nem igazán fontos a törvénytervezet készítői számára, mert módosító indítványaim nem kaptak támogatást. Így aztán majd a kiskorú gyermek olyan tanulószerződést fog aláírni, amit a szülő még csak nem is látott, s fogalma sem lesz róla, hogy az mit tartalmaz. És a tanulószerződést úgy bonthatja majd fel a kiskorú tanuló, akár pillanatnyi szeszély miatt, vagy akár anyagi csábításnak engedve, hogy a szülőnek tudomása sem lesz róla.
Előfordulhat az is, hogy a kiskorú tanuló - felbontva a tanulószerződést - munkahely helyett heteken át az utcán fog csavarogni, miközben a szülő azt hiszi, hogy gyermeke a szakmát tanulja, hiszen a tanulószerződés felbontásáról nem lesz tudomása. S mindezek, kedves képviselőtársaim, törvényi segédlettel történhetnek majd meg.
Tisztelt képviselőtársak! Mindezeket szíveskedjenek majd végiggondolni akkor, amikor módosító indítványaim szavazásánál megnyomják a gombot. Tisztelt Ház! Tisztelt képviselőtársak! Azt hiszem, hogyha figyelmesen végighallgatták módosító indítványaim indoklását, meggyőződhettek azok szakmai és pedagógiai szükségességéről. Annak érdekében, hogy olyan szakképzési törvény szülessék, amely minden szempontból megfelel egy korszerű piacgazdaság követelményeinek, ugyanakkor figyelembe veszi nemcsak a gazdaság, hanem a szakképzésben részt vevő fiatalok érdekeit is, kérem önöket, támogassák módosító indítványainkat. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
