SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Elnök Úr! Tisztelt Ház! A végéhez közeledik a költségvetési döntéshozatal — tulajdonképpen ma van az utolsó nap, amikor hozzászólhatunk a költségvetés ügyéhez. Kétségtelenül vannak pozitívumai annak, hogy a költségvetésről végre meglesz a döntéshozatal. Egyrészt az országnak nyilván kell rendelkeznie költségvetéssel, az nagyon fontos dolog. Másrészt, mondjuk, ilyen apróságok is vannak ehhez képest, hogy végre a parlamenti apparátus és a pénzügyminisztériumi apparátus, amely éjjel-nappal kellett hogy dolgozzon a költségvetésen, majd egy kis pihenőt kap. Valóban emberfeletti munkát kellett végezniük; a költségvetési bizottság munkatársai gyakran mentek haza hajnali három órakor, olyan sok munkájuk volt a módosító javaslatok körül.
Ami a költségvetést illeti, tulajdonképpen nagyon sok kritikai megjegyzést megtettünk már, én már csak röviden szeretném megemlíteni azt, hogy a költségvetés és az adótörvények a vállalkozások élénkítése követelményének nem tesznek eleget. Alá szeretném húzni, hogy rendkívül nagy a költségvetés hiánya, és ez súlyos dolog akkor, amikor az idén Magyarországnak a nemzetközi fizetési pozíciója is rendkívüli mértékben megromlott, és egy ilyen költségvetés nagyon kevéssé alkalmas, illetve hát legyünk pontosak, nem alkalmas ennek a helyzetnek az érdemi javítására.
Kis nemzetközi összehasonlítást végezve, Magyarország a folyó fizetési mérleg tekintetében, az idei adatokat összehasonlítva a külföldi '91-es adatokkal — mert arra vannak végleges adatok —, Svédország és Argentína között helyezkedik el.
(9.40)
Svédországnak 3,4 milliárd dollár volt a fizetési mérleghiánya 1991-ben, Argentínának 2,7 milliárd dollár. Gondolom, az államtitkár úr is egyetért velem, hogy a mi idei adatunk inkább a svéd, mint az argentin adathoz lesz közel. Argentína akkor a 18. legrosszabb pozíciót, Svédország pedig a 17. legrosszabb pozíciót foglalta el a világban. Tehát mi is valahol itt leszünk a 17—18. helyen az idén, ami igen kedvezőtlen dolog.
Még kedvezőtlenebb adatokat kapunk, hogyha a fizetési mérleg hiányát hozzámérjük a bruttó belföldi termeléshez. Svédország elég kis ország, a lakosságát tekintve — nem a területét, a lakosságát tekintve —, de a bruttó belföldi termelése, vagy nemzeti jövedelme, vagy mindegy, hogy nevezzük azt, amit röviden GDP-nek szoktak nevezni, az természetesen sokszorosa Magyarországénak, és így, tehát hogyha a bruttó belföldi termelés százalékában mérjük a folyó fizetési mérleg hiányát az idén, akkor — megint '91-es külföldi adatokkal tudom összehasonlítani, mert olyanok állnak rendelkezésre — hát Pápua Új-Guinea volt a 7. helyezett 1991-ben, és Honduras volt a 8. helyezett, ezeknél a bruttó belföldi termelés 10,7, illetve 10,6 százaléka volt a kérdéses mutató, tehát a fizetésimérleg-hiány a bruttó belföldi termelés százalékában. Sajnos, erre az elegáns helyre küzdjük föl most magunkat, aminek a következő generáció fogja a kárát látni, mert ezekre a hitelekre, amelyekkel nagyrészt fedeznünk kell a folyó fizetési mérleg hiányát, majd a kamatokat tisztességesen fizetni kell.
Tehát nagyon kellemetlenek ezek az adatok, nagyon rossz tendenciákat mutatnak, és azt kell mondani, hogy ez a költségvetés ezen sajnos érdemileg javítani nem fog. Ami a külföldi adósság abszolút összegét illeti, ebben 1991-ben a tizenkilencedikek voltunk a világban, azóta kétségtelen, hogy ezzel az adósságnövekedéssel, ami az idén bekövetkezik, itt is előkelőbb helyre fogunk kerülni. Ezek bizony nagyon rossz dolgok, és azt hiszem, hogy ezt az országot lehetne úgy kormányozni, hogy a teljesítményeknek ne ebben az igen kellemetlen szférájában találja magát.
Ami a költségvetés további módosítási lehetőségeit illeti, ezek a lehetőségek természetesen meglehetősen korlátozottak. Az előbb bizottsági elnökként már utaltam rá, hogy itt csak olyan javaslatok nyújthatók be, amelyek bizonyos főösszegeket nem érintenek.
A dolog kapcsán szeretném megemlíteni, hogy az Országgyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi bizottsága kapott egy levelet a Magyar Nemzeti Bank elnökétől. Ez a levél a költségvetés hiányának a finanszírozásáról szól. Szól egyfelől a törvény eredeti szövegéről, másfelől pedig egy olyan módosító javaslatról — éspedig Becker Pál és Siklós Csaba 13558-as javaslatáról —, amelyiknek a döntéshozatala ebbe a második fázisba tartozik, és az elnök úr azt kifogásolja, hogy itt a hiány jegybanki finanszírozását úgy határozza meg mind a törvény eredeti szövege, mind pedig a Becker—Siklós-féle említett módosító javaslat, hogy az sérti a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása egyébként — amelyet a pénzügyminiszter úr nyújtott be — a tisztelt Ház előtt van, az kivételes eljárásban kerül majd tárgyalásra, és meglepő módon ott a pénzügyminiszter úr nem is javasolja, hogy az a törvény módosuljon. Egyébként én nem örülnék neki, ha javasolná, hogy módosuljon, de én annak se örülök, hogyha azt a törvényt sértő módon javasolja a költségvetés meghozatalát. Ugyanis ezt nem lehet csinálni, és a Magyar Nemzeti Bank elnöke nagyon helyesen mutat rá a kérdéses levelében, hogy a két törvény együttes létezése az 1994. év során várhatóan folyamatos vitákhoz vezethetne a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium között. Ellentmondó törvényi szabályok lesznek tehát, ha a Ház így fogadja el ezt a költségvetést, arra nézve, hogy a Magyar Nemzeti Bank mennyit finanszírozhat a hiányból — tolvajnyelven szólva, hogy mennyi állampapírt tarthat a portfóliójában —, mert a törvényből az következnék, hogy csak — mármint a Nemzeti Bankról szóló törvényből — 51-52 milliárd forintnyit, bár ez most valamivel emelkedik, mert emelkedik a költségvetés bevételi főöszszege, de semmi esetre se emelkedik 80 milliárd forintra, amennyiről a törvényjavaslat és a Becker—Siklós-féle javaslat szól.
Én egyébként lélektanilag meg tudom érteni azt, hogyha magyar nemzeti banki finanszírozásból próbáljuk megteremteni a hiány fedezetét, mert az annyira egyszerűnek látszik, hogy szinte a semmiből lehet pénzt teremteni, és mennyire szép dolog is az, amikor egy problémát a semmiből meg lehet oldani. De kérem, legyünk tisztában azzal, hogy ezt mind a nyugdíjasok fogják megfizetni, mind a gyerekek fogják megfizetni, ennek mindnek inflációs hatása van, mindenfajta ilyen finanszírozásnak elkerülhetetlenül inflációs hatása van, ha csak nem az van, hogy ez is a külföldi fizetési mérleget rontja, amelyik aztán később jelent majd ugyancsak inflációs hatást. Tehát ez a dolog így azt hiszem, nem kezelhető, és megfontolandó lenne, hogy itt egy olyan megoldást alkalmazzunk, amelyik a másik törvénnyel is összhangban van, vagy ha a Pénzügyminisztérium mégsem így gondolja, akkor — gondolom — indokolt lett volna olyan törvényjavaslatot benyújtania a Magyar Nemzeti Bankra, amelyik összhangban van az ugyancsak őáltala benyújtott költségvetési törvényjavaslattal, mert nem lehet különböző törvények ellentmondásosságával zűrzavart teremteni.
Szeretnék még szólni néhány olyan módosító javaslatunkról — az SZDSZ-frakció néhány olyan módosító javaslatáról —, amelyet fenntartunk, illetve újra benyújtunk. Az előbb említett okból a módosító javaslataink nagy része — már azok, amelyeket a Ház nem szavazott meg — elesett, mert nem fejezeteken belüli átcsoportosítást tartalmazott.
Az egyik dr. Török Ferenc 13568-as számon benyújtott módosító javaslata, amely arról szól, hogy központi költségvetési szerv használatában, illetve kezelésében lévő ingatlan ingyenes elidegenítéséhez, vagy használatának bármilyen más címen való átengedéséhez az Országgyűlés jóváhagyása szükséges. Én azt hiszem, hogyha önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim el akarják kerülni azt, hogy ilyenfajta ügyekből botrányok legyenek, vagy akár még olyan ügyekből is, amelyek tulajdonképpen nem is kifogásolhatók, mert azért ilyenek is vannak, mindenféle szóbeszéd és ilyesmi legyen, akkor a legegyszerűbb megoldás az, ha ezt a javaslatot elfogadják, az Országgyűlés meg fogja vitatni, az érvek és az ellenérvek el fognak hangzani, nem lesz a dolog titkos, és akkor jobban megvédhetők ezek az akciók. Azt hiszem, hogy — legalább a választások előtt — jobb az ilyen ügyekben egyszerűen a tisztaságra törekedni. A javaslat csak erre irányul, és én igazán remélem, hogy a tisztelt Ház ezt a javaslatot méltányolni fogja és meg fogja szavazni.
Egy másik módosító javaslatunk a településüzemeltetési hozzájárulás normatíváját kívánja felemelni. Ezt már az előző határozathozatali menetben is javasoltuk, de az akkori forrást a Ház nem szavazta meg.
(9.50)
Most már ez a belügyminisztériumi fejezeten belüli normatíva, illetve a pénz fedezete ezen a fejezeten belül van. 1,5 milliárd forint értékű a javaslatunk. Ezt most már csak a belügyminisztériumi fejezeten belül javasolhatjuk.
Mi a magunk részéről mindig kifogásoltuk az úgynevezett határőr akciószázadok létrehozatalát. A határőrség feladatát nagyon fontosnak tartja a Szabad Demokraták Szövetsége. Nagyon fontos, hogy a határokon ne lehessen összevissza ki-be járni. Ez fontos a bűnözés elleni föllépés szempontjából, fontos annak a szempontjából, hogy illegális munkavállalás ne történhessen olyan külföldiek részéről, akiknek nincs engedélyük Magyarországon. Fontos a csempészet akadályozása szempontjából, fontos a fegyvercsempészet akadályozása szempontjából stb. Tehát a Szabad Demokraták Szövetsége nagyon határozottan támogatja a határőrség normális működését.
Ezzel szemben kezdettől fogva úgy véltük, hogy ezek az úgynevezett határőr akciószázadok olyan feladatokat látnak el, amelyeket az Alkotmány értelmében a honvédségnek kell ellátnia. Ennek a fedezetét tehát a honvédségnél kell megteremteni. Ennek megfelelően, ahogy tavaly javasoltuk, úgy idén is javasoljuk a határőr akciószázadok működtetésére fordított kiadások elvonását a határőrségtől. De hangsúlyozom, csak ezeknek az elvonását, és nem a normális határőrizet gyöngítését. És ennek a terhére javasoljuk a településüzemeltetési normatíva fölemelését arra a szintre, amelyiken az idén is volt, és amelyhez képest a jövő évre a Kormány által javasolt csökkentést mi nem tartjuk indokoltnak. Még akkor sem, ha ezt valamelyest már emelte az előző határozathozatali menetben a Parlament.
Úgy gondoljuk, hogy semmi sem indokolja azt, hogy akkor, amikor infláció van, ez az üzemeltetési hozzájárulás csökkenjen. Meg szeretném jegyezni, hogy ennek a településüzemeltetési hozzájárulásnak jelentősége főleg a kistelepüléseknél van. Kisvárosok és még inkább nagyvárosok esetében ez az egyéb bevételekhez képest nem olyan fontos. Viszont falvaknál ez egy nagyon jelentős forrás arra, hogy ott a legelemibb működési funkciók teljesülhessenek.
Egy másik javaslatunk a nemzeti kulturális alap támogatásának a növelése. Az előző határozathozatali menetben ennek a támogatását nagyon nagy mértékben, 100 millió forint körüli összegről több mint 4 milliárd forintra javasoltuk emelni. Itt a kulturális értékek teremtésének a támogatásáról van szó, egy — hadd mondjam úgy, hogy — állami mecenatúráról. Erre szükség van. Minden országban van ilyen támogatás. New Yorkban is, pedig az egy elég liberális ország, a Metropolitan operát támogatja a költségvetés. Természetszerűleg ilyenre nálunk is szükség van, és ezért a nemzeti kulturális alapot fontosnak tartjuk.
Sajnos, a Ház nem fogadta el ezt a javaslatunkat az előző határozathozatali menetben. Ez az előirányzat az oktatási minisztérium fejezetben található, és most már csak abból a fejezetből lehet oda átcsoportosítást javasolni. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy mégis valamelyest növeljük ennek az alapnak a támogatását.
Itt azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az alap saját bevételei, amelyek büntetőadókból származnának, lényegesen kisebbek, mint amikre számított az Országgyűlés, amikor ezt az alapot megteremtette, a várt 700 millió forint helyett 100 millió forint jön be, és a Kormány által javasolt támogatással mindössze 132 millió forint lenne. Mi az adott fejezet igazgatási előirányzatai terhére most egy 200 millió forintos növelését javasoljuk ennek az alapnak.
Az igazi megoldás az lenne, amit az előző határozathozatali menetben tudtunk még javasolni, hogy egy nagyon jelentős pénzösszeget kell odatenni, amelyikből ott tőke keletkezik, és annak a kamataiból azután elég jelentős kultúratámogatásra nyílik mód. Ebben a határozathozatali menetben ennél sokkal szerényebb javaslat ez a 200 millió forintos emelés. De én nagyon remélem, hogy ezt a Ház el fogja fogadni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
