BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Pontosan tudom, hogy merőben szokatlan dolog egy költségvetési zárszámadáshoz módosító indítványt benyújtani, hiszen hogyha a zárszámadás rossz, korrekcióra szorul, akkor a Parlament elfogadásával vagy el nem fogadásával dönt arról. Ha pedig számszaki hibák vannak benne, akkor azt gondolom, hogy azokat egy ilyen novemberi vagy október végi tárgyalás esetén illik kiküszöbölni.
Normális körülmények között, átlagos körülmények között tehát nem nagyon lenne helye a zárszámadáshoz benyújtani módosító indítványt. De miután azt tapasztaljuk, és az előző évek gyakorlata is azt bizonyította, hogy egy zárszámadás ügyét nem tekinthetjük átlagos, normális körülmények között zajló vitának, sokkal inkább afféle rutinszerű, "hagyjuk jóvá, úgyis túl vagyunk rajta" alapú tárgyalásnak, ezért éreztem szükségesnek, hogy két ponton módosító indítványt nyújtsak be.
Az egyik: az Állami Számvevőszék jelentése jó néhány ponton hiányosságokat tár fel, sőt törvénytelenségeket. Ráadásul 12 pontban összefoglalja azokat a javaslatokat, amelyeket ajánl a Kormány számára, hogy ezeket a számvevőszéki ellenőrzések megállapításai nyomán hajtsa végre.
Nincs a zárszámadásban és az Állami Számvevőszék által benyújtott jelentésben semmiféle döntés, határozati javaslat, indítvány arra nézve, hogy mi történjék az Állami Számvevőszék határozataival. Elvileg ugyan — miként a költségvetési bizottság vitájában kiderült — az Állami Számvevőszékről szóló törvény és az államháztartásról szóló törvény előírja, hogy a Kormánynak kötelessége az Állami Számvevőszék által tett megállapításokat és ajánlásokat mindennapi munkájában figyelembe venni. Ezek a törvények azonban az előző években sem hatályosultak, az Állami Számvevőszék megállapításaival — sajnos — eddig sem történt semmi.
Éppen ezért úgy gondolom, célszerű a zárszámadási törvényben helyet adni annak, amit a 13253-as számú módosító indítványban javasolok, hogy az Országgyűlés egyrészt tudomásul veszi az Állami Számvevőszék jelentését, másrészt felkéri a Kormányt, hogy az abban foglalt javaslatokat munkájában hasznosítsa.
Volt a bizottság szakmai vitájában egy, azt gondolom, a realitásokat jól ismerő, kicsit cinikusnak tűnő képviselői vélemény, amely úgy szólt, hogy: na, és édes istenem, mi fog történni? Hát legfeljebb ezek után a Kormány nem két, hanem most már három törvényt fog megsérteni, mert kettőt már eddig is megsértett, ha ezt most jóváhagyjuk, akkor a harmadikat fogja megsérteni, de érdemben az égvilágon semmi nem fog történni.
Én változatlanul naiv vagyok, és azt gondolom, hogyha egy ilyen újabb törvényi megerősítés bekövetkezik, akkor ez talán arra ösztönzi a kormányzati cselekvést, hogy vegye komolyabban a Számvevőszék megítélését.
Egyébiránt ez a módosító indítvány egy ponton a számvevőszéki bizottság csatlakozó módosítósító indítványával is találkozik, amely az Állami Számvevőszék jelentésének tudomásulvételére vonatkozik, de nem tartalmazza a Kormány kötelezését a számvevőszéki javaslatok végrehajtására.
Kérem a tisztelt Házat, fontolja meg ezeket a szempontokat, és ha megfontolta, akkor a megfontolás, és ne a rutin vagy a presztízsszempontok alapján döntsön róla.
A 13243-as számon beadott második módosító indítvány valóban különleges és egyedi jellegű. Azért különleges és egyedi jellegű, mert hasonló szituáció a magyar alkotmányosság keretei között négyévente fordulhat elő, azaz hogy négyévente vannak választások.
Az indítványnak az a lényege, hogy az államháztartási törvényben megszabott határidőtől eltérően, kivételesen 1994-ben ne augusztus végéig legyen a Kormány számára kötelező az 1993-as költségvetési zárszámadást benyújtani a Parlamentnek, hanem a választásokra tekintettel hozzuk előre ezt a határidőt, és április 30-áig, illetve ennek a Parlamentnek a mandátuma lejáratáig nyújtsa be a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a Kormány az Országgyűlésnek.
Talán nem kell részletesen indokolnom, hogy milyen jelentősége van annak, hogy a választások előtt akár a kormánypártok, akár az ellenzéki pártok vagy akár az ország pontosan legyen tisztában azzal, hogy a gazdaság milyen állapotban van, milyen eredményekkel zárt az 1993-as esztendő, és mire lehet építeni az elkövetkezendő periódusnak a gazdaságpolitikai programjait.
Az ellenérvek kétfélék voltak.
Az egyik ellenérv arra vonatkozott, vagy ellenérvcsomag arra vonatkozott, hogy jó, jó, egy ilyen javaslat akár még jó is lenne, ha nem kizárólag egyetlen esztendőre, hanem általános kötelezettséget írna elő, tehát az államháztartási törvény módosítását tartalmazná.
Meg vagyok róla győződve, hogy előbb-utóbb persze az államháztartási törvényben is hozzá kell nyúlni ehhez a határidőhöz, hiszen addig, amíg átmeneti periódusban van a gazdaság, amikor mély válsággal küzd, amikor válságmenedzselés folyik, amikor hallatlan mértékben kiszámíthatatlanok éppen az átmenet természete miatt a gazdasági folyamatok, akkor komoly érdek fűződik ahhoz, hogy az előző évi elszámolás a lehető leghamarabb következzék be, és a Parlamentnek, Kormánynak legyen alkalma még az az évi gazdasági cselekvésben levonni az előző év tapasztalataiból a szükséges következtetéseket. Ennek azonban egyelőre — ezt be kell látni — nincsenek meg a technikai feltételei. Ezért nem ajánlottam az államháztartási törvény módosítását.
A második kifogáscsoport a technikai feltételekre vonatkozott, és el kell ismernem, hogy normális menetrendben a jelenleg működő, elfogadott, begyakorolt határidők alapján az április 30-a teljesíthetetlen. Elvileg természetesen végre lehet hajtani ezt a határidőt abban az esetben, ha a Kormány akarja, hiszen február 15-ig a mérlegek — a gazdálkodószervezetek mérlegei — elkészülnek, a banki, pénzintézeti információk február 28-ig rendelkezésre állnak, a költségvetési szervek zárszámadásukat február 28-ig elkészítik.
(17.30)
Egyedül a Statisztikai Hivatal van abban a helyzetben, hogy feldolgozásai nem április 30-ig, hanem csak május 15-ig állnak rendelkezésre. Ez valóban igaz. Nem is gondoltam azt, hogy a Parlament hagyja jóvá a zárszámadást, csak nyújtsa be. A kormányzatnak talán egy ilyen kivételes esetben lenne módja arra, hogy két héttel a feldolgozási határidőket — ha akarja — lerövidítse.
Miután azonban ebben nem volt még megközelítőleg sem azonosság a szándékokban, a technikai — úgymond — akadályok miatt a bizottság nem ajánlotta elfogadásra ezt a módosító indítványt sem. Tévednek, ha azt hiszik persze, hogy meg lehet úszni ezt az ügyet. Mert hát előbb-utóbb választások lesznek, előbb-utóbb el kell számolni azzal, hogy valójában milyen állapotban van, meddig jutott el a gazdaság. Ha ezt nem teszi meg a Kormány április 30-ig, a választások után azzal a veszéllyel kell számolnia, hogy bármilyen összetételű koalíció fog is kormányozni, saját maga fogja bemutatni, hogy milyen a gazdaság állapota, és az nem biztos, hogy kedvezőbb lesz annál, mint amit egy objektív zárszámadás tudna tenni.
Ezért tehát itt is megfontolást, mérlegelést kérek, bár természetesen pontosan tudom, hogy erre nem sok esély van. Talán a józan ész azért képes ezeket az érveket befogadni. Mindenesetre, bár nem kapott megfelelő szavazatot, az ügy jelentősége miatt kérni fogjuk, hogy ennek ellenére szavazzon a módosító indítványról a Parlament. Köszönöm szépen. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
