SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke:
SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottságunk külön előadót nem állít. A tegnapi nap folyamán megtárgyalta a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat. Meg kell jegyeznem — nyilván erre szó fog kerülni —, nemcsak mi, hanem más bizottságok is megtették ezt már a mi munkánkat megelőzően.
Ennél a törvényjavaslatnál rá kell mutatnom egy sajátos eljárási körülményre. A Tarnóczky—Rudics-féle törvényjavaslat a közalkalmazotti törvény egy meghatározott passzusát és problémáját kívánta előtérbe helyezni és az ott jelentkező problémát kívánta orvosolni. Ugyanakkor e törvény kapcsán számos olyan módosító javaslat érkezett, amely sem tartalmi, sem a törvényhelyet tekintve alaki, formai összefüggésben nincs, sőt semmiféle összefüggésben nincs az előterjesztett eredeti törvényjavaslattal. Pusztán az tette lehetővé e nagyszámú módosító javaslatnak az előterjesztését, hogy azonos törvényt kívánt módosítani a Tarnóczky—Rudics-féle törvényjavaslat, illetve a hozzá benyújtott módosító javaslatok köre.
Az alkotmányügyi bizottság — követve valamenynyi, az ügyben eljárt más országgyűlési bizottság eljárását — ezeket a javaslatokat eljárási okból eleve nem támogatta.
Tehát az volt az álláspontja — a Kormány képviselőjével és az előterjesztőkkel: Tarnóczky Attilával és Rudics Róberttel egybehangzóan —, hogy a törvényjavaslathoz nem kapcsolódó módosító indítványok megfontolásának és tulajdonképpen ilyen számos, szerteágazó irányban a közalkalmazotti törvény felülvizsgálatának nem ez a megfelelő helye és ideje vagy — hogy pontosabb legyek — alkalma. Erre tekintettel, miután egyetlenegy bizottság sem foglalt úgy állást — a szociális bizottság néhány állásfoglalását kivéve — ezekben a módosító javaslatokban, hogy amögött valóságos érdemi vizsgálat legyen, hanem ezek mögött olyan állásfoglalás állott, hogy eljárásilag indokolatlan a mostani rendezés, és ebből a kiindulásból valamennyi bizottság ellenezte, nem támogatta ezeket a javaslatokat, egyharmados támogatást sem megadva számukra, az alkotmányügyi bizottság sem kívánt a maga részéről ettől a gyakorlattól eltérni, és hasonlóképpen járt el.
Ez mindenképpen hozzátartozik a beszámolóhoz, hiszen így világos az a kép, hogy gyakorlatilag azok a javaslatok, amelyek nem az eredeti törvényjavaslathoz csatlakoztak tartalmilag, teljesen egységesen és egyöntetűen, egyik bizottságtól sem kaptak egyharmados támogatást sem.
Ezek mögött tehát nem feltétlenül tartalmi okok húzódnak — erre a pontos, tárgyilagos kép érdekében rá kellett mutatnom.
Egyébként az alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslatot, a bizottság által támogatott módosító javaslatokkal együtt, az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja.