TABAJDI CSABA (MSZP)
TABAJDI CSABA (MSZP)
TABAJDI CSABA (MSZP) Tisztelt Ház! Az Országgyűlés törvényhozási munkájával kapcsolatos kérdésben kértem szót napirend előtt.
Két olyan nemzetközi szerződés megerősítésére kívánom felhívni a tisztelt Ház figyelmét, amelyek egyaránt fontos összetevői egy most formálódó európai biztonsági rendszernek és kisebbségvédelmi rendszernek. Bár Magyarország ezt a két szerződést aláírta, megerősítésükre a mai napig nem került sor.
Nemrég egy nemzetközi konferencián Magyarország törekvéseivel őszintén rokonszenvező, jeles kisebbségi szakértő szegezte nekem azt a kérdést, hogy vajon miért nem került eddig sor e két fontos nemzetközi ratifikálásra, és, sajnos, nem tudtam rá választ adni.
Magyarország dicséretes módon az elsők között írta alá 1992. november 5-én — több mint egy évvel ezelőtt — a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. A Charta hatálybalépése esetén az első olyan nemzetközi szerződés, amely olyan előírásokat tartalmaz a nemzeti kisebbségek számára, amely közösségek jogainak szavatolását is tartalmazza.
A Charta végrehajtása vagy szankcionálása, sajnos, még nem jelent egy jogi eljárást, csupán politikai eszközrendszerrel kényszeríthető ki. A Chartában részes államok rendszeres időközönként jelentést nyújtanak be az Európa Tanács főtitkárának a Charta végrehajtásáról, amelyet szakértői bizottság véleményez. Nem akarom részletezni ezt az eljárást, hiszen most ez másodrangú jelentőségű.
Ami a Charta ajánlásait illeti, tudnunk kell, hogy a Charta étlapszerűen, menüszerűen, a puha vállalásoktól a kemény állami garanciákig rendelkező változatokat tartalmazza, s ezek közül választhatnak a Chartában részes államok. Ha összevetjük a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi törvénnyel, akkor szinte minden egyes esetben a jelentősebb állami garanciákat tartalmazó változatot tartalmazza a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi törvény.
Ezért érthetetlen némileg számomra, hogy miért késlekedik a magyar Külügyminisztérium és a Kormány, hogy a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját a magyar Országgyűlés elé terjessze megerősítés céljából.
Tisztelt Ház! Bármennyire is zsúfolt a törvényhozás munkája, nem valószínű, hogy akár a már említett Charta ratifikálása, akár a békéltetésről és a választott bíróságról szóló egyezmény parlamenti megerősítése időt húzó vitát váltana ki közöttünk, annál is kevésbé, mivel a Parlamentben helyet foglaló valamennyi politikai erő létfontosságúnak tartja egy európai kisebbségvédelmi rendszer, illetve biztonsági rendszer létrehozását.
Magyar részről ugyancsak aláírtuk 1992 decemberében Stockholmban az EBEÉ keretében született, a Békéltetésről és a Választott Bíróságról Szóló Egyezményt. Ennek hosszú előtörténete van, az ötlete Badinter francia alkotmánybírótól származik.
Sajnos, nemcsak a széles közvélemény nem ismeri kellőképpen ezt az egyezményt, de tapasztalataim szerint e tekintetben még a politikai közvélemény ismeretei is igen hiányosak. Pedig távlataiban ezen egyezménynek nagy jelentősége lehet Magyarország számára.
Az egyezményt 33 ország írta alá, és ami miatt ma szót kértem, Franciaország, amely nem különösebben jeleskedik a kisebbségvédelem terén, a francia parlament már ratifikálta is.
Az egyezmény a békéltetésről és a választott bíróságról abban az esetben lép hatályba, miután 12 állam megerősítette. Én azt hiszem, hogy egyetértünk abban, hogy Magyarországnak egyrészt a ratifikálással példát kell mutatnia, másrészt további diplomáciai érintkezéseiben elő kell segítenie az egyezmény hatálybalépését.
Röviden szeretném érzékeltetni, miért olyan fontos ez az egyezmény a magyar külpolitika és a kisebbségvédelem számára.
Az egyezmény békéltetési, valamint választott bírósági eljárást irányoz elő. A részes államok egy másik részes állammal fennálló, tárgyalások útján ésszerű időn belül nem rendezett bármely vitájukat békéltetőbizottság elé terjeszthetik. Közös megegyezés alapján mód van erre olyan EBEÉ állam esetében is, amely nem vesz részt az egyezményben.
Az eljárás eredményét, a békéltetőbizottság ajánlásait a felek nem kötelesek elfogadni, de ebben az esetben a vita az EBEÉ szervei elé kerül.
A választott bírósági eljárás előzetes alávetési nyilatkozat esetén egyoldalúan, ennek hiányában közös megegyezéssel indítható. Ez utóbbi esetben az egyezményben nem részes EBEÉ-állam is fordulhat a bírósághoz. A bíróság joghatósága teljes körű, kivéve az olyan vitákat: "…amelyek valamely állam területi integritására, a honvédelemre, az ország területe feletti szuverenitásra vagy más területek feletti joghatóság tekintetében egymással ellentétes igényekre vonatkozik."
A választott bíróság döntése a vitában részes felekre végleges és kötelező. Az egyezménynek nagyon fontos, a felek jogait védő rendelkezése az, hogy mind a békéltetőbizottság, mind a választott bíróság jogosult úgynevezett ideiglenes intézkedésekre, azaz felszólíthatja a feleket a vita végső rendezését esetleg hátráltató vagy azt meghiúsító bizonyos magatartásokról való tartózkodásra.
(9.10)
Tisztelt Ház! Ezúton tisztelettel kérem a Kormányt, hogy e két fontos nemzetközi szerződést megerősítés céljából mielőbb terjessze az Országgyűlés elé. A magyar külpolitika egyik legfontosabb eszköze az lehet, ha a nem túl számos lehetőség közül minden nemzetközi szerződést és fórumot kihasznál a kisebbségi problémák rendezésére, és nemzeti törekvéseit szakszerűen nemzetközi összefüggésrendszerben próbálja érvényesíteni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
