KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere:
KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamaival kötött megállapodás egyszer már napirendre került a tisztelt Házban. Az országgyűlés ez év június 1-jei ülésén hozott határozatával erősítette meg az EFTA—magyar szabadkereskedelmi megállapodást. Ezért most nem kívánok ismételten kitérni az egyezmény tartalmi kérdéseire.
A ratifikáció idején még azt vártuk, hogy a megállapodás az eredetileg tervezett időpontban, július 1-jével életbe léphet. Időközben kiderült, hogy a törvényhozási megerősítés egyes EFTA-államok, köztük legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Ausztria esetében elhúzódott, ezért az eredeti határidőt módosítani kellett. Az elmúlt időszakban újabb partnerországokban fejeződött be a ratifikációs eljárás, így a kölcsönös egyetértéssel kitűzött új időpont október 1-je, amikor öt EFTA-állammal kerülhet sor a megállapodás életbeléptetésére, illetve alkalmazására.
A megállapodás sajnálatos módon még október 1-jén sem léphet hatályba valamennyi EFTA-tagállamban, mivel Finnországban és Izlandon a ratifikációs eljárás befejezése csak a negyedik negyedévre várható.
Ennek ellenére az érdekelt országokkal egyetértésben úgy döntöttünk, hogy a megállapodás életbeléptetésére, illetve alkalmazására Ausztria, Norvégia, Svédország, továbbá Svájc és Liechtenstein esetében kerüljön már most sor. Ezek az országok képviselik az EFTA-val lebonyolított kereskedelmi forgalmunk több mint 90%-át, s a további késedelem egyik fél érdekeit sem szolgálná.
A megállapodás alapján döntő részben megszűnik egymás piacain a más szabadkereskedelmi partnerekkel szemben eddig fennálló hátrány, és ugyanolyan feltételekkel adhatjuk el termékeinket, mint a legkedvezőbb helyzetben lévő versenytársaink. Így a magyar ipari kivitel több mint 85%-a már október 1-jétől vámoktól és bármilyen egyéb korlátozásoktól mentesen kerülhet az EFTA-országokban piacra. Jelentős mértékben javulnak agrárexportunk feltételei is. Mezőgazdasági termékeinket az eddiginél nagyobb mennyiségben, jelentős piacrajutási kedvezményekkel adhatjuk el.
Remélhető, hogy a megállapodást Finnországban és Izlandon is mielőbb megerősítik. Így a szabadkereskedelem előnyei az EFTA-val lebonyolított teljes forgalmunkra kiterjedhetnek.
A további késedelem elkerülése érdekében a törvényjavaslat szerint a Kormány felhatalmazást kap, hogy a ratifikációt követően e két ország, valamint a megállapodást egyelőre ideiglenesen alkalmazó Svájc és Liechtenstein esetében a megállapodás hatálybalépésének időpontját közzétegye.
Tisztelt Országgyűlés! Az EFTA-val kötött megállapodás életbelépésével a magyar külkereskedelem több mint 70%-a bonyolódik már majd le szabadkereskedelmi megállapodások alapján. Remélem, hogy e megállapodás is hozzájárul az utóbbi időszakban kibontakozott kedvezőtlen tendenciák megállításához. A magyar külkereskedelmi forgalomban bekövetkezett jelentős visszaesés az EFTA-országokkal lebonyolított kereskedelmünket se kerülte el. Ez év első hét hónapjában az ezekbe az országokba irányuló kivitelünk az átlagosnál is nagyobb mértékben, több mint 30%-kal esett vissza.
A szabadkereskedelmi megállapodás életbelépése a piaci feltételek oldaláról elősegíti a forgalom eddiginél kedvezőbb és kiegyensúlyozottabb fejlődését. Az EFTA-országok aránya jelentős Magyarország külgazdasági kapcsolataiban, miután e partnerekkel bonyolítjuk le kereskedelmünk egyhatodát. Legalább ilyen fontos azonban, hogy a megállapodás egyúttal kapcsolatainkat minőségileg új alapokra helyezi ezekkel az országokkal, és újabb lépéssel járul hozzá az európai integrációs folyamatok kiteljesedéséhez. A fentiek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy fogadja el az előterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.)