KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A magyar mezőgazdaság jelenlegi legnagyobb problémája még mindig, immáron harmadik éve a földtulajdonviszonyok rendezetlensége. Ehhez némiképpen hozzájárult áldásos tevékenységünk is; és az ellentmondásos törvények tömkelege, amely e tárgykörben megszületett, nemhogy segítette volna, hanem egyre nehezítette annak a rendszernek a kialakulását, amely nyilvánvalóan megmutatná és tisztába tenné azokat a körülményeket, amelyek a földtulajdonnak egyszer s mindenkorra történő megnyugtató rendezését célozták. Azzal, hogy a kárpótlásra jogosultak és a földrészarány-tulajdonosok egyaránt várják, hogy mikor tudnak már ingatlan-nyilvántartásilag is a földjükhöz jutni, mikor tudnak már pénzintézetekkel úgy tárgyalni, hogy az ellentételezésül és jelzálogként nyújtható földbirtokkal tulajdonjogilag is rendelkeznek.
Számos kérdés felvetődött annak idején, amikor tárgyaltuk ezeket a törvényeket: hogyan lehetne ezt technikailag meggyorsítani, hogyan lehetne olyan segédeszközöket biztosítani azoknak a földmérőknek, térképészeti szakembereknek, akik ezt a munkát hivatottak elvégezni. Úgy számítottunk, hogy talán ez egy-két éven belül megvalósítható, és ennek költségvonzata nem lesz több, mint 2, esetleg 3 milliárd forint. Sajnos, ebben az évben tavasszal a Földművelésügyi Minisztérium egy olyan útmutatót adott ki, amelynek száma 12035/2., amely tételesen előírja, hogy a földkimérések milyen szempontok alapján kell hogy elbírálásra kerüljenek. Az eddig bevált grafikus módszerrel szakít, és egy újabb, úgynevezett EOV-rendszert hoz be, amelynek pontossága természetesen nem vitatható. Költségvonzata, technikai kiépítettsége azonban igen vitatható, kérem szépen, mintegy 10 milliárd forintba kerül, és a műholdas térképek elkészítése és az ezek alapján történő adaptáció mintegy öt-hat évre teheti az esetleges földkimérések megtörténtét.
Egyik oldalon tehát szigorít, és a jó szándékot itt nem is vitatjuk, természetesen szükség van egy pontosított térképészeti rendszerre, amely ugyan a jelenlegi magyar gyakorlatban nem alkalmazható, a másik oldalon viszont megengedő, hisz azt mondja, hogy a korábban szinte szabadkézzel kialakított földosztályokat, földkategóriákat meghagyja, és erre rendeli ráépíteni az új térképészeti rendszert. Mint tudjuk, a földminőségi osztályok soha nem tükrözték a valóságos helyzetet.
Az már csak egy kisebb probléma, hogy ez az útmutató több hatályos, magasabb szintű jogszabállyal is ellentétes, mint ahogy ezt már a szakértők jelezték.
Mindezek előrebocsátása után kérdezem a tisztelt miniszter urat — éppen el van foglalva most —, szándékozik-e a kiadott útmutatót felülvizsgálni annak érdekében, hogy a mérések, kitűzések a helyszíni nyilvántartási térképnek megfelelő módszerrel, gyorsan, költségkímélő módszerrel megvalósíthatók legyenek, valamint az útmutatóban foglalt előírások megfelelnek-e a magasabb szintű jogszabályok jelenlegi előírásainak? — Várom válaszát. (Taps a bal oldalon.)