CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP)
CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP)
CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miután jelentős számú módosító indítványt fogalmaztunk meg mi is, nekem egyetlen kérésem volt, az idő előrehaladtának ellenére hallgassák meg türelemmel mondanivalómat, amit legszívesebben írásban adnék át miniszter úrnak, de mégis szeretném a nyilvánosság előtt is kifejteni módosító javaslatainkat, indokló érveinket.
Az eddigi vitában érthetően a köztestülettel kapcsolatban hangzott el a legtöbb szó. Nem árt ezért talán összefoglalni a legfontosabb fogalmi elemeket, legalábbis azokat, amelyeket mi a legfontosabbaknak tartunk.
A köztestület, ha jól értettük, olyan feladatok ellátására szerveződik, amelyeket egyébként az államnak kellene ellátni, törvény hozza létre, vagy törvény felhatalmazása alapján maguk az érdekeltek. Az adott tevékenységet végzők teljes körét átfogja, az önigazgatási tevékenységhez igénybe vehet meghatározott közhatalmi jogosítványokat, saját tulajdonnal rendelkezhet, tevékenysége felett az állam csak törvényességi felügyeletet gyakorol, és további fogalmi elem, hogy a tevékenység, illetve azok folytatóinak köre megfelelő társadalmi súllyal rendelkezzenek.
Napjainkban két olyan kamara működik, amely véleményem szerint szinte minden tekintetben megfelel a köztestület előzőekben felsorolt ismérveinek. Az egyik az ügyvédi, a másik a közjegyzői kamara. Ki kell emelnem, hogy mindkét kamara a kötelező tagság elvén működik, és hatályos szabályozásuk lényegében 1990 után alakult ki. Van tehát precedens a jelenlegi Parlament döntései között is arra, hogy a köztestületnek megfelelő szakmai kamarákat hozzon létre.
Fontos továbbá, és erről nem esett szó, hogy a köztestület nemcsak önigazgatással és közhatalmi jellegű jogosítványok gyakorlásával látja el feladatát, hanem azzal is, hogy tagjai számára bizonyos szolgáltatásokat nyújt.
Az önigazgatási és a szolgáltatási feladatokat ellátó köztestület önállóságának kulcskérdése, hogy milyen anyagi forrásokra támaszkodhat, illetve tagjaitól ilyen címen igénybe vett anyagi javak tekintetében az állam milyen magatartást tanúsít.
Az egyik lehetséges bevételi forrás éppen az állami feladatokra való tekintettel és a közérdekre való hivatkozással az állami költségvetésben évente megállapított állami támogatás. A bevétel másik fő forrása a tagoktól beszedett hozzájárulás, tagdíj vagy járulék.
A fejlett európai demokráciákban általános gyakorlat, hogy az állam csak kisebb részben nyújt támogatást az egyes köztestületeknek közvetlenül, támogatásának jelentősebb formája, hogy a beszedett tagdíjakat mentesíti az adófizetés alól, egyrészt a tagok, másrészt a kamara oldalán. Tehát a köztestületbe befizetett tagdíj kétszeres adómentességet élvez.
A most létrehozandó kamarák gazdasági stabilitása rendkívül kétséges. Nemcsak arra szorulnak, hogy az állam az első időszakban költségvetési támogatást nyújtson számukra, illetve biztosítsa részükre az említett kettős adómentességet, hanem bizonyos tárgyi feltételek megteremtésében is szerepet kell véleményünk szerint vállalnia.
Mindezeket elsőrebocsátva a javaslathoz a következő általános észrevételeket fűzöm a legfontosabbnak tartott két kérdéskörben.
Egyik: a kamara jogállását meghatározó rendelkezésekről.
A javaslat preambuluma és az 1. § ad eligazítást a tekintetben, hogy ténylegesen milyen jogállást kíván biztosítani a kamarának. Az általa használt fogalmak központi eleme a szakmai önkormányzat és az érdekképviselet. Két terminológia hiányzik: az egyik az önigazgatás, a másik pedig a köztestület. Ahhoz tehát, hogy a javaslat szerinti kamara megfeleljen a felsorolt ismérveknek, szükségesnek látszik egy pontosabb definíció.
Másodszor: a kamara feladatairól.
Magam is érdeklődéssel vártam, hogy milyen kompromisszum alakul ki a kamara és a népjóléti tárca között. A javaslat 2. §-ában felsorolt feladatkörök áttekintése alapján határozott véleményem, hogy az etikai, fegyelmi hatásköröktől eltekintve állami feladat átadása ténylegesen nem történt meg.
(19.50)
A felsorolt feladatok többsége egy opponensi szervezetet körvonalaz. A kamara az egyes állami feladatoknál véleményezési jogot, másoknál egyetértési jogot gyakorolna. Önállóan, saját kompetenciával ellátható feladatot az említetten kívül alig-alig tartalmaz.
Külön figyelemre méltó, hogy egyetértési jogot olyan kérdésben kapott, amely harmadik szervezetet, nevezetesen az egészségbiztosítást érinti. Véleményem szerint az egészségbiztosítás önkormányzatával szerződést, megállapodást kell kötnie a kamarának, és ezt nem lehet egyetértési jogként értelmezni.
A javaslat konkrét állami feladatok átadására még nem vállalkozott, helyette legtöbb esetben továbbra is a Kormány vagy a miniszter dönthet.
A kamara szervezetéről és működési elveiről - harmadszor. A javaslat helyi kamarákra épülő területi kamarákat és mindezeket összefogó országos kamarát kíván létrehozni. A helyi kamaráknál rendezőelv, hogy azokon a településeken és fővárosi kerületekben lehet ilyet létrehozni, ahol legalább 50 kamarai tag végzi a tevékenységét. Ezt az elfogadható elvet azonban súlyosan letöri a javaslat, mert az intézetekben is lehetőséget kíván biztosítani helyi kamara létrehozására. Az intézeti keretben létrehozandó helyi kamara szerintem fogalmilag kizárt. Súlyosan összekeveredhetnek ugyanis a kamarai tagsággal és a kamara jogosítványaival a közalkalmazotti jogviszony elemei.
A szervezeti konstrukciót illetően határozott álláspontom, hogy a javaslat túlzottan részletező. Helyesebb lenne, ha valóban csak a legfőbb jogintézményekre koncentrálna, az egyes szervezettípusok legfontosabb feladataira adna szabályozást, amellyel eldől a különböző szintű kamarák közötti munkamegosztás.
A szervezeti felépítés legkritikusabb pontja az országos szervek kérdése. Előttem nem ismeretes, hogy az országos szervek összetétele, létrehozásának feltételei milyen kényszerpályák mentén alakultak. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a javaslat szerinti megoldás részben az orvostársadalom érdektagoltságát, részben a kamara és a népjólét közötti tárgyalások kompromisszumait tükrözi.
A megoldás óhatatlanul felveti azt a kérdést: milyen kamarát akarnak az orvosok, és milyet az egészségügyi kormányzat? Teljességgel elhibázottnak tartom az országos küldöttközgyűlés, az elnökség és a képviselő-testület közötti feladatmegosztást, illetve létrehozásuk közötti feladatmegosztást és létrehozásuk feltételeit. Oly mértékben ellenpontozottak az egyes szervezetek, hogy szinte garantált a működésképtelenség.
A kamara tagságával kapcsolatban azt jegyezném meg, hogy a köztestület kötelező tagság intézménye alkotmányjogi alapon nem támadható. Természetesen ez a feltétel csak akkor érvényes teljes egészében, ha lesz olyan jogszabály, amely megmondja, hogy mely tevékenység folytatása kötődik orvosi diplomához. Mellőzni kell a szubjektív megítélés lehetőségét, vagyis a kamarai tagsághoz kötött orvosi munkakörök felsorolásának jogszabályi alapokon kell nyugodnia.
Negyedszer: a kamara szerepe milyen lehet a tagság etikai, fegyelmi ügyeinek intézésében? Biztosra vehető, hogy a kamara tevékenységének egyik súlypontja a kamarai tag orvosok számára az etikai, fegyelmi kódex kiadása, illetve az abban foglaltak megsértőivel szembeni eljárás.
Sajnálatosnak tartom, hogy a rendkívül fontos feladatkörben a javaslat olyan kompromisszumot tartalmaz, amely szinte csonkolja a kamara jogosítványait. A javaslat szerinti megoldás lényegében csak azoknál az orvosoknál engedi át a kamarának a fegyelmi jogkör gyakorlását, akik magánpraxist folytatnak, illetve nem tartoznak semmilyen nagyobb intézményhez. Súlyosan összekeveri a közalkalmazotti jogviszonyban álló orvosnak a munkáltatóval szemben fennálló egyéb kötelezettségei megszegésének lehetőségeit az orvosi tevékenységgel összefüggő etikai és fegyelmi vétséggel.
A leghatározottabban állíthatom, a javaslat teljesen feleslegesen keveri a közalkalmazotti jogviszonyban álló orvosok felelősségre vonásának kérdését a kötelező kamarai tagságból fakadó kamarai jogosítványokkal.
Ötödször: a kamara állami felügyeletéről az a véleményünk, hogy a jogállás meghatározásánál tapasztalt gyengeségek a kamara és az állami szervek közötti kapcsolatok nem kellő mélységben történő meghatározásánál is visszaköszönnek.
Nem tesz említést a javaslat a kamara gazdálkodásának felügyeletéről, és nem rendezi továbbá a kamara és a tisztifőorvosi szervezet közötti kapcsolatot sem. E kapcsolatban szó sem lehet arról, hogy a tisztifőorvosi intézmény valamilyen ellenőrzési jogot kapjon a kamara felett, de a hatásköre a jelenlegi megfogalmazásban magában rejti ugyanazokat a szakmai ellenőrzési jogosítványokat, amelyeket a kamara részére is biztosítani kíván a törvénytervezet.
Hatodszor: a kamara gazdálkodásáról már szóltam ugyan, de a javaslatnak tartalmaznia kell az állam számára a kötelezettségeket a kamara gazdasági forrásainak a biztosítása terén.
Hetedszer: a törvény szerinti kamara létrejöttének átmeneti szabályai, az egyesületként működő kamara átalakítása köztestületté valóban körültekintést igénylő folyamat. Úgy vélem azonban, hogy a javaslat ezt szinte fontosabb kérdésnek ítélte, mint a kamara egészét, hiszen a tervezetnek durván a fele ezekkel az átmeneti rendelkezésekkel telítődik. Lelkiismeret-furdalás nélkül kijelenthető, hogy a javaslat választási szabályai mint átmeneti rendelkezések szinte teljes egészében feleslegesek. Feleslegesek azért, mert jelenleg működik egy kamara, amelynek vannak országos és területi szervei. Nagyobb bizalommal lehetne iránta a törvényhozó, rábízhatná az átalakulás szervezését. A javaslatnak csak a választásokkal kapcsolatos garanciális, nem pedig alapszabályszintű rendelkezéseket kell tartalmaznia. Még egyszer köszönöm - udvariaskodás nélkül - kitüntető figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
