PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy az előttünk lévő országgyűlési határozati javaslathoz néhány gondolatot én is hozzáfűzzek. Bár úgy kívántam kezdeni a beszédet, hogy ott folytatom, ahol Tóth Sándor és Hatvani Zoltán abbahagyta, de én nem tudok ennyire köszönetet mondani.
Természetesen nagyon jó dolog, hogy a Kormány letesz egy ilyen programot, de majd remélem, a beszédem végéig kiderül, hogy én akkor leszek elégedett, ha ezt az egész problémát, mint egy kört egyben kezeljük, és amíg ebből a körből csak egy-egy cikk valósul meg és az sem összefüggésben, addig azt gondolom, az örömöm nem lehet felhőtlen ebben az ügyben. Mindemellett elismerve, hogy amit a Kormány tesz, az egy nagyon helyes dolog, de azt gondolom, ez csak a menet első lépése, és ezt folytatni kell.
Az anyag megállapítja, hogy sajnálatos módon a szennyvízelvezetés, csatornázás nincs benne az önkormányzati törvényben. Tisztelt képviselőtársaim, ez két problémát vet föl, de egyébként orvosolható ez a probléma.
Az első: emlékszem arra, hogy amikor az önkormányzati törvényt hoztuk, nagyon sokan küzdöttünk azért, hogy a szennyvízelvezetés, csatornázás legyen benn az önkormányzati törvényben. Nos, ez akkor a Kormány véleménye szerint nem került be. De itt még nem lenne probléma, hiszen menet közben értékekké válhatnak azok a dolgok, amelyek a törvény alkotásakor még nem voltak értékek, módosítani lehet.
A kérdésem az, hogy vajon miért nem kezdeményezi a Kormány, hogy bekerüljön az önkormányzati törvénybe, mint önkormányzati feladat a csatornázás, szennyvízelvezetés, szennyvízkezelés, szennyvíziszap kérdése is. Természetesen ehhez hozzárendelve az állami támogatást, mint ahogy látjuk egyébként, hogy erre szükség van. Amennyiben a Kormány egy ilyen önkormányzati törvény módosítással lép elő, én ígérni tudom, hogy a FIDESZ-frakció támogatni fogja ezt a tevékenységet.
Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, másról van itt szó. Mondjuk ki kereken, nincs pénz! Innentől kezdve sopánkodhatunk, hivatkozhatunk törvényhiányra, egyébre, amíg nincs pénz, addig ezt a problémát nem lehet megoldani. Márpedig, ha ez a probléma évtizedekre finanszírozás nélkül marad, akkor súlyos problémák jelentkezhetnek.
Mint említettem, a vízellátás, vízbázisvédelem, csatornázás, szennyvíztisztítás, szennyvíziszap kérdése terén egy ördögi kör alakult ki. Ez azért ördögi kör, mert nem létezik a kör. Körnek kellene lenni, azonban ez nincs, és ezért egy önmagába visszatérő, felerősödő folyamat játszódik le. Most röviden erre kívánok rámutatni.
Mint tudjuk a Kormány beszámolójából is, illetve az országgyűlési határozati javaslatból, várhatóan '94-re megoldódik az egészséges ivóvízellátás, jelentős állami és állampolgári tehervállalással. Idáig a kör egyik szelete megvalósul, és ez nagyon szerencsés dolog, ha az egészséges ivóvízellátás megvalósul az országban.
A teljes vagy mondhatnánk közel 100%-os vízellátás viszont generálja a következő problémát, most már nagyságrenddel nagyobb problémát felvetve. Ez pedig a csatornázás hiánya, ami a vízbázisok potenciális szennyezője lehet. és ezzel veszélyezteti magát az egészséges ivóvízellátást is, tehát amiért küzdöttünk évekig. Mint ahogy az ismertető, illetve az országgyűlési határozati javaslat is rámutat, a csatornázás terén 67%-ot el tudnánk érni, mely esetben a szennyvízolló a 100%-os vízellátást feltételezve még mindig 34%-os lesz a mai 41%-ossal szemben; akkor a csatornázási költség '90-es árszinten 520 milliárd forintot tesz ki. A mai támogatást és tehervállalást ismerve, a csatornázás ezen alacsony szintjének eléréséhez is 100 évre lenne szükség. Tudjuk, hogy jelenleg egy évben 6,6 milliárd forintot fordítunk csatornázásra, ebből felét vállalja a költségvetés, felét pedig az állampolgár. És ebben az esetben még nem számoltunk az inflációval. Meg kell jegyezni azt is, hogy e rövid idő alatt elsősorban a veszélyeztetett ivóvízbázisok védelme érdekében történjenek a megoldások.
De kérdem én: néhány évtized után nem lesz-e veszélyeztetett az a vízbázis is, amelynek környéke nincs csatornázva? Bizton állíthatom, hogy igen, veszélyeztetett lesz az is. Már ma is tudjuk ebből az anyagból, hogy a vízbázisoknak 78%-a már sérülékeny. Ha figyelembe vesszük, hogy 67%-os csatornázást célszerű elérni, akkor látjuk, hogy már itt van egy olyan rész, hogy már a sérülékeny vízbázisokat sem tudjuk megvédeni a 90-es árszinten lévő 520 milliárd forinttal.
Hozzá kell tenni azt is, hogy a 34%-os szennyvízollót is szűkíteni kell, és erre - azt gondolom - újabb százmilliárd forintokra van szükség. Annak örülnék, ha a Kormány megmondaná, honnan lehet előteremteni ezt a pénzt, hogy ezeket a problémákat megoldjuk.
Nos, csatornázott területeken - mint már említettem - súlyos probléma a szennyvíz tisztítása. Tudni kell azt is, hogy ahol most már súlyos milliárdokért odavittük a tiszta, egészséges ivóvizet, súlyos milliárdokért csatornázunk, ezeken a területeken a szennyvíznek több mint 50%-a tisztítatlanul folyik az élővizekbe, vagy egyéb, ártalmatlannak nevezett elhelyezés történik, ami, tudjuk, hogy nem igaz. Tehát súlyos milliárdokat adtunk ki, és a problémát csak áthelyeztük egy másik szintre, globálisan ugyanúgy jelentkezik a probléma, szennyezve az élővizeket, vízfolyásokat. Tehát ez a második olyan terület, ahol sürgős megoldást kell találni.
Csatornázott területeken jelentkező másik súlyosnak nevezett gond, hogy most, amikor már a vizet odavezettük, megvan a csatornázás, megvan a szennyvíztisztítás, mikor bezárulna ez a kör, hogy teljes legyen - ez jelentené egyébként az ivóvízbázis védelmét -, akkor nem tudunk mit kezdeni a szennyvíziszappal, a tisztítás után visszamaradt iszapokkal. Ezeket vagy legális, vagy illegális lerakókban lerakjuk, megintcsak kitéve a potenciális vízbázisszennyezésnek.
Tehát azt mondom, az igazi megoldás az, amikor ezt a minimálisan 4 elemet lehetőség szerint egyszerre kezeljük, mert ha ebből bármelyik valósul meg - és természetesen nem a szennyvíziszap elhelyezése -, akkor nem oldottuk meg megnyugtatóan a vízbázisvédelmet. Tehát nekem igazából azért lyukas egy kicsit ez az előterjesztés, mert nem ad feleletet arra, hogy vajon hogy fogjuk ezt megoldani, honnan lesz erre pénz. Van-e értelme úgy ivóvízbázis-védelemről beszélni, hogy igazából tudjuk, hogy ilyen lépésekkel, ilyen tehervállalással 100 év alatt sem tudjuk az ivóvízbázist megvédeni, a szennyezés megmarad. Azt gondolom, ezekre a kérdésekre az anyag igazából nem ad választ.
Azt hiszem, a késői órára tekintettel erről a témáról többet nem kívánok szólni. Azt gondolom, így is van annyi kérdés, amire ha a Kormány meg tud válaszolni, az nagyon jó; ha nem, akkor pedig nekünk kell gondolkodni rajta.
(19.40)
Még egy dolgot hadd vessek föl, és ez azért ilyen szembetűnő nekem, mert Szigetköz esetében két várost bemutat. Ezt csak a statisztika miatt mondom: Győrt és Mosonmagyaróvárt, és azt mondja, hogy a két városban a csatornázottság 80%. Ez azért érdekes, mert Mosonmagyaróvárott a csatornázottság nem éri el az 50%-ot. A statisztikával azért kell vigyázni, mert míg Győr esetében 87%-os a csatornázottság, addig Mosonmagyaróvár esetében 50% alatt van; Mosonmagyaróvár esetében szükséges a csatornázás, mert a vízbázisvédelem miatt fontos, ugyanakkor Győr esetében lehet várni. Tehát ha két várost, egy kisebb várost meg egy nagyobb várost egymás mellé teszünk, és statisztikával mutatjuk ki, esetleg úgy tűnik, hogy itt nincs semmi probléma, a szigetközi vízbázisvédelemben nincs gond. Ugyanakkor gond van, mert Győrnek is más a vízbázisa, Mosonmagyaróvárnak is más; a győri csatornázottság estén nem kell vízbázisvédelemben gondolkodni, míg Mosonmagyaróvár esetében igen.
Itt csak arra hívtam fel a figyelmet - egyébként nagyon gyorsan és korrektül tájékoztatott ez ügyben a Közlekedési Minisztérium illetékese -, hogy ilyen probléma lehet az anyagban, tehát mielőtt azt gondoljuk, hogy a probléma esetleg nem olyan nagy, érdemes a számok mögé nézni. Köszönöm szépen. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
