GREZSA FERENC, DR. (MDF)

Full text search

GREZSA FERENC, DR. (MDF)
GREZSA FERENC, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 6928-as számon jegyzett módosítóindítvány-csomagom kapcsán szeretnék hozzászólni. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat általános vitájában időkímélés miatt nem szóltam hozzá, engedtessék meg, hogy néhány általánosabb megjegyzéssel vezessem be mondandómat.
A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat azon részéről szólok, amely a kábítószerekkel való visszaélés eseteivel foglalkozik. Ennek kapcsán nem mulaszthatom el, hogy kegyelettel ne emlékezzem meg dr. Farkasinszky Teréz főorvos aszszonyról, aki Magyarországon az elmúlt évtizedekben mindenki másnál többet tett a kábítószer-függőségben szenvedő fiatalok gyógyítása, a drogproblémák megelőzése érdekében, s akit épp a most tárgyalt javaslat napirendbe iktatásának idején temettünk Szegeden.
A sors furcsa és kegyetlen fintora, hogy a drogosok gyógyításának körülményeit alapjaiban megváltoztató jelen törvénymódosítást már nem élhette meg az az orvos, akinek törvénytisztelő alapállása kényszerűen oly gyakran ütközött a saját betegeit óvó belső erkölcsi meggyőződéssel. Mert a jelenleg még hatályos Büntető Törvénykönyv a büntethetőség tekintetében nem tesz különbséget a kábítószert forgalmazó bűnözők és a kábítószerektől függővé vált betegek, tehát az áldozatok között. Hiszen nem válhatott beteggé, nem lehetett beteg úgy valaki, hogy ne jeleníthette volna meg a Btk. 282. §-ában jelzett elkövetési magatartásmódok valamelyikét, mert a betegnek is meg kellett szereznie, legalább rövid ideig magánál kellett tartania a kábítószert, mielőtt használta volna. Így pusztán ezekkel a - betegségével egyébként szükségszerűen velejáró - cselekvésekkel egyúttal büntethetővé vált.
(16.40)
E cinikus, a betegszerep sajátosságait teljességgel figyelmen kívül hagyó szabályozás a múltban megakadályozta a drogosokat gyógyító szakemberek és a bűnüldöző igazságszolgáltató szervek közötti, egyébként fontos együttműködést.
A fenti ellentmondásból eredő konfliktusokat és lelki terheket a terapeuták legjobbjai vállalták, és mintegy - idézőjelben - "bűnpártolókként" betegeikre vonatkozó terhelő információikat nem osztották meg a hatóságokkal. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a rendőrség és az igazságszolgáltatás több képviselője tisztában volt a Btk.-ban rejlő eme ellentmondással, ők a problémát, az elébük kerülő eseteket az erkölcsi kategóriák szempontjából is megfelelő toleranciával kezelték. Igazolja ezt, hogy sok esetben még a meglévő adatok birtokában sem indítottak büntetőeljárást, pedig pro forma ezt megtehették volna. A Magyar Kriminológiai Társaság pedig orvosok részvételével már '88-ban szimpóziumot rendezett a problémáról, hangsúlyozva a kielégítőbb megoldás szükségességét. Igen jóleső tapasztalni most, hogy a '88-ban a szakemberek által felvetett problémák többsége mint megoldási javaslat a törvénymódosító javaslatban szerepel.
Az előttünk lévő javaslat nagy érdeme tehát, hogy különbséget tesz a kábítószerekkel kereskedők és a kábítószereket fogyasztó, azoktól függővé vált betegek között. A csekély mennyiségű szerrel visszaélők, továbbá az egyébként két évnél rövidebb időre büntethetők büntetlenek maradhatnak, ha rendszeres gyógykezelést vállalnak. Szakmai probléma marad persze így is. Nevezetesen, hogy az indirekt kényszer, tehát a börtön és a terápiás intézet közötti választás kényszere elégséges lesz-e, hogy ténylegesen kialakuljon a gyógyuláshoz feltétlenül szükséges motiváció. E kérdésre is adható optimista válasz. Elég utalnunk a hozzánk talán e vonatkozásban legközelebb állónak minősíthető Lengyelország példájára.
A javaslat tehát egy valós probléma megoldására kínál a kiszolgáltatott beteg személyiségére, individuális jogaira is tekintettel lévő, európai léptékű választ, s ezért az igazságügyi tárcát feltétlen köszönet illeti. Ám e kiváló megoldás rávilágít egy jelentős, nem a tárcát érintő problémára is. Sajnos, hiányzik még az a terápiás intézményrendszer, amelyben a beteg által választott kezelés lefolytatható lenne. Ilyen terápiás intézetei pillanatnyilag csupán egyes vallásfelekezeteknek, illetve magánalapítványoknak vannak, kevés férőhellyel; az érdemi gyógyulás esélyét kínáló, hosszú távú pszicho- és szocioterápiát biztosító intézménye a népjóléti szolgálatnak ma sincs. E helyzet nemcsak a most napirenden lévő Btk.-módosítás, hanem az ifjúsági kábítószer-problémák tényleges társadalmi súlya, de az Európai Közösséghez való csatlakozás szempontjából is tarthatatlan. Talán szimbolikus, hogy épp az előzőkben tárgyalt törvénymódosító javaslatot közvetlenül követően tárgyalunk erről a kérdésről.
Némi szomorúsággal emlékeztetek arra, hogy e lemaradást többször is szóba hoztam már a Parlamentben, eddig részeredményeket értünk el e tekintetben. A terápiás intézményrendszer kiépítésére e napirenden lévő Btk.-módosítás, ha úgy tetszik, törvényi előírást is tartalmaz. A népjóléti tárcának ebből az inspirációból is merítenie kell a megoldás érdekében. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nemcsak erőteljesen ösztönzi, de támogatni is kívánja ezt a munkát.
Tisztelt Országgyűlés! Most pedig a 6928-as számon benyújtott módosítóindítvány-csomag néhány elemét szeretném röviden ismertetni, és kérni hozzá szíves támogatásukat.
A 60. § felsorolja azokat az úgynevezett elkövetési magatartásokat, amelyeket a Btk. szankcionálni kíván. Ezt illető javaslatom az, hogy kerüljön az elkövetési magatartásmódok sorába a termesztés, a kábítószerek termesztése, kínálása, átadása, illetve az azzal való kereskedés is, mint az eredeti javaslatban nem szereplő elkövetési módok. Ezek közül elsősorban a termesztésre vonatkozóan szeretnék érvet állítani; a többi, azt hiszem, magától értetődő, nem szorul különösebb alátámasztásra. A kábítószerek, illetve az olyan, kábítószert tartalmazó anyagok számos fajtája termesztéssel állítható elő. Tehát a puszta előállítás kategóriáján belül a termesztés nevesítése indokolt. Itt a különböző hazai vadkender-nemesítési és illegális termesztési kísérletekre szeretnék utalni, amelyekre vonatkozóan orvosként számos tapasztalatot szereztem magam is az elmúlt időszakban.
A másik módosítási javaslatom ugyancsak a 60. §-t érinti, nevezetesen, hogy érdemes a fegyveres elkövetési mód külön nevesítése az európai és az észak-amerikai tapasztalatok függvényében; illetve mindenképpen a fiatalkorú és a gyermekkorú személyek sérelmére elkövetett cselekmény minősített esetként való szerepeltetése mindenképpen indokolt.
Ugyancsak az elkövetési magatartásmódok körébe javasolom fölvenni a kábítószer-fogyasztásra történő felhívási magatartást és a nagy nyilvánosság előtti propagálását e szerek használatának.
A következő módosítási javaslatom a 62. §-t célozza. Itt javasolom - úgymond - súlyosbító körülményként nevesíteni a felnőttkorú személy által 18 évnél fiatalabb személy terhére elkövetett elkövetési magatartási módokat. Illetve egy terminológiai tisztázást javasolok: a "kóros élvezetkeltésre alkalmas szer" megnevezést javasolja a törvényjavaslat eredeti szövege. Ez szakmailag nem tűnik egészen szerencsésnek. Nevezetesen azért, mert számos olyan, kóros élvezet keltésére alkalmas anyag ismeretes, amely egyébként formálisan sem a kábítószerlistán, sem a pszichotrop anyagok nemzetközi listáján nem szerepel. Az általam javasolt szövegmódosító javaslat azonban mindezen anyagoknak a körét, tehát a formálisan tilalmi listán nem szereplő, de a kóros függőség kiváltására alkalmas szereket is felöleli, amikor a "kábító hatású anyag vagy szer kóros élvezete" fordulatot használom. Kérem a tisztelt Parlamentet, hogy ezt mindenképpen fogadja el, mert ez szakmailag nagyon indokolt - a bővebb kifejtéstől hadd tekintsek el.
A következő módosítási javaslatom a 63. § volna, az eredeti szöveg 286/A. §-ához egy értelmező rendelkezést javasolok, amely szerint a megfelelő paragrafusok alkalmazásában kábítószeren a visszaélés szempontjából veszélyes pszichotrop anyagot is érteni kell. Tehát a sem a pszichotropanyag-listán, sem a kábítószerlistán nem szereplő, de egyébként kóros függőség kiváltására alkalmas anyagok használatát, illetve az erre való rábírást a 18 éven aluli korosztály vonatkozásában javasolom szankcionálni; 18 éves korosztály fölött csak a pszichotrop- és a kábítószerlistán szereplő anyagokkal kapcsolatos visszaélést.
Eltekintek a további módosító javaslataim részletes alátámasztásától, arra való tekintettel, hogy örömmel vettem az egyesített jelentésben, hogy mind az előterjesztő, mind pedig a különböző szakbizottságok ezeket elfogadták.
Végezetül egy problémára szeretném még felhívni a tisztelt Ház és elsősorban az igazságügy-miniszter úr szíves figyelmét, amelyet egyébként én neki levélben is jeleztem, és meggyőződésem, hogy a megfelelő intézkedés megtörténik. A módosítást követően is a Btk. használni fogja a "csekély mennyiség" kategóriáját. Ezzel kapcsolatban szeretnék arra utalni, hogy bizonyos értelemben társadalmaktól és adott társadalmi korszaktól, kortól is függő, hogy egy adott szer vonatkozásában vagy akár adott korosztály vonatkozásában mely mennyiség tekinthető csekély mennyiségnek.
(16.50)
Erre vonatkozóan a Legfelsőbb Bíróságnak van egy büntetőelvi döntése érvényben, és hadd hivatkozzam itt a magam véleménye mellett elsősorban is a Magyar Narkológiai Társaság szakvéleményére. Mindenképpen javasolnánk egy új büntetőelvi döntés meghozását ebben a kérdésben, nevezetesen, hogy mely mennyiség nevezhető az adott drogok vonatkozásában csekély mennyiségnek ma, 1993-ban Magyarországon.
Kérem a tárcát, szíveskedjék ezt a büntetőelvi döntést, egy új, a jelenlegit megváltoztató büntetőelvi döntés meghozását a maga lehetőségei szerint szorgalmazni. Ez szakmailag mindenképpen indokolt.
Tisztelt Országgyűlés! Végezetül hivatkozom arra, hogy a kábítószerekre és egyéb kábítószerpótlókra vonatkozó módosítási javaslatokat a Magyar Narkológiai Társaság támogatja, tehát abban a helyzetben van a tisztelt Ház, hogy egy orvosszakmai alapon is széles körűen támogatott javaslatról fog döntést hozni.
Végezetül ezt a javaslatot, illetve a kábítószerekre vonatkozó részt nemcsak képviselőként, hanem Magyarország elsőként létesült ifjúsági drogambulanciájának egyik alapítójaként és vezetőjeként is szíves jóakaratukba ajánlom és kérem támogatásukat. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir