MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ)
MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ)
MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ) Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Salamon László, az alkotmányügyi bizottság elnöke is említette, hogy a 3609-es számú törvényjavaslatban és annak a bizottság által is támogatott módosításaiban az egyik nagyon fontos új szabályozás a szerzői jogok megsértésére vonatkozik. Az összegző jelentésből is kitűnt számomra, hogy az alkotmányügyi bizottság a beadott módosító javaslatomban szereplő felvetéseimet nagyrészt beépítette a maga módosító javaslataiba, úgyhogy ezt örömmel fogadtam, és egyetértek az alkotmányügyi bizottságnak ezzel a döntésével.
Itt annyit szeretnék még elmondani, hogy szeretném magam is a tisztelt Ház előtt kiemelni ennek a szabályozásnak a jelentőségét, ugyanis számos szakmai szövetség - a magyar mozgókép alapítványtól kezdve a Magyar Filmforgalmazók Szövetségén át a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségéig például - felhívta számtalanszor a figyelmet arra, hogy a kép- és hanghordozók feketepiaca olyan arányt tesz ki ezen termékek hazai piacából, ami a nyugat-európai mértékhez képest elképesztő mértékű, és a legális forgalmazókat rendkívüli mértékben károsítja és nehéz helyzetbe hozza.
Úgyhogy, miközben biztos sokan tudják képviselőtársaim, hogy a legális terjesztők különböző módszerekkel próbálkoznak, hogy maguk is elejét vegyék ezeken a területeken a kalózkodásnak, azt hiszem, a Magyar Országgyűlés is mindenképpen segítségükre kell hogy siessen, és ez esetben a büntetőjog eszközeivel is indokolt - véleményem szerint - fellépni. Méghozzá pontos és hatékony szabályozásra van szükség, és ezért hívtam fel - és hívom fel én is - arra a figyelmet, hogy egyrészt nagyon pontosan meg kell nevezni azt, hogy itt nemcsak a szerzői jogok megsértéséről van szó, hanem a szomszédos jogok megsértéséről is, tehát az előadóművészek előadói teljesítményéről, hangfelvétel előállítójának, illetve rádiónak, televíziónak műsorán fennálló jogairól. Másrészről a feketepiac kiterjedtsége miatt elvárható az, hogy egy bizonyos károkozási mértéken felül a gondatlan elkövetést is szankcionálja a büntetőjog eszközei által a magyar Országgyűlés. És ugyancsak a pontosítást, a szabályozás hatékonyságát és bizonyos szempontból szigorúbb voltát célozza az a módosítás, amit az alkotmányügyi bizottság is elfogadott, nevezetesen, hogy a vagyoni hátrány kategóriáját használjuk, amelybe az elmaradt haszon is beletartozik.
Most kapták meg képviselőtársaim még két csatlakozó módosító javaslatomat, amiben azt hiszem, hogy olyan további pontosításokra hívom fel a figyelmet, amit az alkotmányügyi bizottság részben már beépített a javaslataiba, de amennyiben még olyan pontosítás szerepelne a javaslataimban, ami még jobbá és megfelelőbbé, hatékonyabbá teheti ezt a szabályozást, akkor kérem a tisztelt illetékes bizottságok tagjait, illetve képviselőtársaimat, valamint a tisztelt Házat, hogy ezeket a módosításokat is vegyék még figyelembe a vita során. Ennyit szerettem volna elmondani a szerzői jog megsértésével, illetve a szerzői jog szomszédos jogainak a megsértésével kapcsolatban.
A másik témakör, amihez még szólni szeretnék, az a nemzeti jelkép megsértésének szintén a büntető jogszabályok módosításáról szóló 3609-es számú törvényjavaslat által bevezetni javasolt új szabályozása, ami a törvényjavaslat 55. §-a lenne. Bevallom, hogy én egészen megdöbbenve hallottam, hogy Szájer József FIDESZ-es, frakcióbeli képviselőtársam módosító javaslatát, illetve Mészáros István László egybehangzó módosító javaslatát, amely ennek az 55. §-nak az elhagyására irányult, az alkotmányügyi bizottság nem támogatta.
Bevallom, hogy én ezt egyáltalán nem értem, és szeretném azt hinni, hogy itt egy félreértésről van szó, mert Szájer József módosító javaslatának indoklásából teljesen egyértelműen kiderül, hogy ebben az esetben a tervezett kormányjavaslatban szereplő tényállás nyilvánvalóan az Alkotmánybíróság tavalyi év május 26-án hozott döntésének értelmében alkotmányellenes lenne, ugyanúgy, ahogy a közösség elleni izgatásról szóló paragrafus (2) bekezdését alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság. Kifejezve azt, hogy önmagában az, hogyha valaki sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, mondjuk valamelyik fajtával vagy felekezettel, népcsoporttal szemben, önmagában az nem lehet a szólásszabadságnak korlátja, illetve ez csak olyan körülmények esetén lehet a szólásszabadság korlátja, hogyha ez olyan uszításnak minősül, ami erőszak kiváltását idézheti elő közvetlenül, és közvetlen összefüggésben van az erőszak kiváltása ezzel a közléssel.
Itt a paragrafus szövegéből kitűnik, hogy itt is a Kormány azt javasolja, hogy sértő vagy lealacsonyító kifejezés használata esetén tekintsünk bűncselekménynek bizonyos cselekedeteket, tehát az Alkotmánybíróság vonatkozó döntése alapján én azt hiszem, hogy teljesen egyértelmű az, hogy ez a tervezett paragrafus alkotmányellenes volna, illetve szükségtelen. Azt hiszem, hogy ezt feltétlenül meg kellene még egyszer fontolni az alkotmányügyi bizottságban is, hiszen ennek a §-nak az indokolása pont arra hivatkozik, amit az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított, azaz azt mondja az indokolás, hogyha nemzeti jelképet sértő, lealacsonyító kifejezés sérti…, tehát csak ilyen sértő kifejezések használatára utal az indokolás is, tehát nyilvánvalóan ez az Alkotmánybíróság döntésével ellentétes tartalmú paragrafus volna.
Úgyhogy azt kérem képviselőtársaimtól, hogy fontoljuk meg még egyszer, hogy ez a szabályozás összeegyeztethető-e a Magyar Köztársaság Alkotmányával. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
