IZSÓ MIHÁLY (FKgP)
IZSÓ MIHÁLY (FKgP)
IZSÓ MIHÁLY (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Elnézést kérek, hogy az utolsó pillanatban nyomtam meg a gombot, de már a feliratkozásról lekéstem.
Az Alkotmánybíróság a szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működésiesély-egyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény alkotmányos voltának indoklásaként nyomatékosan kiemelte, hogy a vagyonelosztás, illetve a vagyonutódlás végleges jogi rendezéséig - a kialakult függő jogi helyzetben - a vagyon megóvását célzó és a vagyonelszámolást elrendelő törvény az Alkotmánnyal összhangban áll, tekintettel arra, hogy a monopolhelyzetű szakszervezetek rendezetlen felbomlásának a ténye miatt a munkavállalói érdek védelmében indokolt törvényi szinten beavatkozni a folyamatba.
Az SZVV a nem állami tulajdonú, elszámolás hatálya alá tartozó vagyon összességét a szakszervezetek közötti vagyonnak tekinti. Jogi értelemben tehát ez a vagyon a létező munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek osztatlan közös tulajdona.
Az Alkotmány 70/A. §-a deklarálja a jogegyenlőség elvét, az Alkotmány 13. §-a pedig a tulajdonhoz való jog védelmének elvét.
Mindezeket követően és ellentétesen a törvénymódosító javaslat 3. §-a a szakszervezeti vagyon végleges felosztása vonatkozásában különbséget tesz a volt SZOT tulajdonában lévő és az ágazati szakszervezetek tulajdonában lévő vagyon törvényes jogutódlását illetően. A volt SZOT-vagyon jogutódjaiként az érdekvédelmi konföderációkat jelöli meg, míg az ágazati szakszervezetek vagyonának jogutódjaiként az adott szakmában, ágazatban működő szakszervezeteket.
Az alapvető probléma az elosztás módszerét illetően kettős: a törvénymódosító javaslat 3. §-ának (2) bekezdése a volt SZOT-vagyon végleges jogutódlását illetően egylépcsős megoldást tartalmaz, nevezetesen a hét konföderáció 1992. december 15-ei megállapodását emeli törvényerőre.
Az 1992. december 15-ei megállapodás törvénysértő, tehát amennyiben ez a javaslat törvényerőre emelkedik, maga a törvény alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát kellene kezdeményezni az Alkotmánybíróságnál, tekintettel arra, hogy olyan vagyon tulajdonjogának végleges rendezését legalizálja, amely egyrészt 8 konföderáció osztatlan közös tulajdonát képezi, és amely megállapodás a Ptk. 144. §-a értelmében, a Ptk. 200. § (2) bekezdésére tekintettel semmis.
Messzemenően sérti az Alkotmány 70. §-ában rögzített esélyegyenlőség elvét, tekintettel arra, hogy fiktív számítási rendszer alapján osztják fel a vagyont. Ezen vagyon vonatkozásában a hét szakszervezeti konföderáció közötti megállapodást véglegesnek tekinti, kizárva ezzel egy esetleges reálisabb elosztás lehetőségét, konzerválja a jelenleg meglévő számottevő, kirívó esélyegyenlőtlenséget a működő konföderációk között, kizárja esélyét annak is, hogy a rendszerváltással le nem záródott és a jövőben létrejövő szabad szervezkedések közös tulajdonhoz fűződő és el nem évülő jogai fennmaradjanak. Az elmúlt rendszerbeli teljes szervezetlenséggel szemben a ma működő szakszervezetek együttesen csak mintegy 30%-át fedik le a munkavállalóknak, amiből az is következik, hogy a munkavállalók 70%-a nem lehet vagyonvesztő, különösen nem törvénysértés útján.
A javaslat 3. §-ának (3) bekezdése az ágazat-szakmai szakszervezetek vagyonának megosztását illetően kétlépcsős módszert alkalmaz: az üzemi és közalkalmazotti tanácsválasztások eredményeihez igazítja előbb a használat, majd a második választást követően a tulajdonjog rendezését. Tekintettel arra, hogy ez a törvénymódosító javaslat a hét konföderáció és a Kormány megállapodása alapján jött létre, egyértelmű, hogy a jelenleg változatlan hatalmi pozícióban lévő, "nagynak" tekintett konföderációk akaratát tükrözi, amelyeknek alapvető célja az üzemi választások előtt véglegesen, törvényi szinten rendezni a volt SZOT-vagyon sorsát, amelynek egyenes következménye a hatályos XXVIII. törvény 10. §-ának teljes módosítása, nevezetesen a volt SZOT-vagyon tekintetében az ideiglenes rendezés teljes kizárása, illetve külön törvényi rendelkezés kizárása.
A törvénymódosító javaslat 1. §-a az 5. § kiegészítéseképpen az Állami Számvevőszék részére 1993. február 15-ét teszi meg határnapul az MSZOSZ elszámolásának hitelességéről szóló jelentés megtételére.
(12.10)
Köztudott, hogy az MSZOSZ a volt SZOT-vagyon teljes jogú kezelőjének tekinti magát. A volt SZOT-vagyon végleges tulajdonba-, illetve birtokbaadási időpontja a javaslat szerint 1993. február 28-a. A javaslat 6. §-a értelmében a hatályos 10. § (1) bekezdése helyébe lépő rendelkezés szerint az elszámolást követően ismertté váló szakszervezeti tulajdonú ingatlanok használatának, illetve tulajdonjogának végleges megosztására az új 7. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Mindezek a rendelkezések az amúgy is birtokban lévő konföderációk akaratát tükrözik, hatályosulásuk tovább erősíti a munkavállalói érdekvédelmi mozgalomban meglévő esélyegyenlőtlenséget.
A tisztelt Ház nem tekinthet el attól, hogy a javaslat tárgyalása előtt és során figyelemmel legyen az Alkotmánybíróság 26/1992. (IV.30.) AB határozatára. A határozat indoklása III. fejezete 3.1 pontjában megállapítja, hogy "A szakszervezeti vagyon tipikusan a társadalmi tulajdonra vonatkozó tulajdonjogi szabályok hatálya alatt áll." Megállapítja továbbá az indoklás 3.4 pontjában azt, hogy "Ebben a válsághelyzetben a törvényhozónak a vagyoni viszonyok végérvényes rendezéséig gondoskodnia kell az érdek-képviseleti mozgalom alkotmányos szabadságát garantáló szakszervezeti vagyon megóvásáról, használatáról, biztosításáról és rendelkezésre állásáról."
Kimondja továbbá az indoklás IV. fejezet 7. pontja - a törvényhozó alkotmányos intézkedési lehetőségei megemlítése mellett - azt is, hogy "Az ideiglenes, majd végleges vagyonmegosztásig a volt szakszervezeti vagyon megóvása és biztosítása alkotmányosan csak valamennyi szakszervezeti érdeket megjelenítő érdekképviseleti szervezet részvételével, illetőleg képviseletével és ezek együttes működtetésével valósítható meg."
Az Alkotmánybíróság megállapítja az indoklás III. fejezetének 3.3 pontjában azt is, hogy "Ezekben a vitás kérdésekben a bíróság jogosult állást foglalni, az Alkotmánybíróság csupán annak megállapítására szorítkozik, hogy a szakszervezeti mozgalom tényleges átalakulása jogilag rendezetlenül folyt le, s ez a tény jogbizonytalansághoz vezetett, és függő jogi helyzeteket idézett elő."
Mivel monopolhelyzetben lévő, magukat a szakszervezeti közös vagyon teljes jogú kezelőinek tekintő konföderációk 1992. december 15-ei megállapodása - a Kormánnyal kötött megállapodás részeként - ellentétes a szakszervezeti közös vagyon védelmének alkotmányos elveivel, az Alkotmánybíróság idézett határozatával, a Polgári Törvénykönyv hatályos rendelkezéseivel, az AB határozat előző bekezdésben felemlített kijelentésnek megfelelően, tudtunkkal a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség a Fővárosi Bíróság előtt 6. P. 27 701/1992. szám alatt keresettel élt a hét konföderáció vagyonfelosztó megállapodása ellen, semmisség megállapítása iránt. A Fővárosi Bíróság kollégiumvezetője El. X. B. 412. számú értesítésében az ügy tárgyalására 1993. április 1. napjára tűzött ki határnapot, egyben jelezve azt, hogy a folyamatos tárgyalásnak akadálya nincs.
Mindezek alapján tisztelettel indítványozzuk, hogy a t. Ház a beterjesztett törvénymódosító javaslat tárgyalását a bíróság jogerős ítéletéig függessze föl, illetőleg az 1991. évi XXVIII. törvény hatályának fenntartását erősítse meg. Köszönöm szépen. (Taps középen.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
