JUHÁSZ PÉTER (KDNP)
JUHÁSZ PÉTER (KDNP)
JUHÁSZ PÉTER (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Vajon az előterjesztők számoltak-e azzal, hogy a termékfelelősség intézményének a bevezetése árnövelő hatású?
Dr. Lotz Károly SZDSZ-es és Katona Kálmán MDF-es képviselőtársaink, akik önálló indítványként tették meg a törvényjavaslatukat, figyelembe vették-e, hogy a bevezetés mellékhatásaként éppen a legolcsóbb, pillanatnyilag nagy keresletnek örvendő áruk választéka romolhat a leggyorsabban? Milyen lesz a szabályozás hatása a magyar termékek versenyképességére? Ilyen és hasonló kérdések jutnak az eszünkbe, amikor kezünkbe vesszük a törvényjavaslatot.
A hatások bemutatásánál nemzetközi tapasztalatokra kell támaszkodnunk. Az Európai Közösséghez tartozó államok többsége - és néhány Közösségen kívüli ország is, például Ausztria - már bevezette és alkalmazza a termékfelelősséget.
A törvényjavaslat indoklása is kiemeli azt az irányelvet, amely az Európai Közösségnek a termékfelelősségre vonatkozó szabályok egyesítését írta elő.
Az irányelv kidolgozása során a fogyasztói érdekszférából érkező támogató hangok és kifogások mellett erőteljesen hallatták hangjukat a gyártók és a termelők képviselői. Ugyancsak véleményt nyilvánított a biztosítóipar is, amely a gyártókkal együtt támadta a koncepciót.
A kritika abban csúcsosodott ki, hogy a javaslatok megvalósítása érezhető áremelkedéshez vezet, gátolja a technikai haladást és csökkenti a termékek biztonságának fejlődését. Ezenkívül elősegíti a vállalkozók koncentrációjának egészségtelen tendenciáját.
Egyes nézetek szerint még Nyugat-Európában sem volt indokolt a termékfelelősség jogintézményének egységes bevezetése. Amit legtöbbször hallani e kérdéskörben, az, hogy a kárkiegyenlítési és kárügyintézési költségek robbanásszerű emelkedése érezhető áremelkedéshez vezet majd anélkül, hogy a fogyasztóknak jobb pénzügyi kielégítést biztosítana. Az igaz, hogy a termékfelelősségi jog alkalmazásában élharcosnak számító Amerikai Egyesült Államokban az általános kereskedelmi felelősségbiztosítás díja 1976-86 között 52-162%-kal növekedett. Ez a felelősségbiztosítás foglalja magában a termékfelelősség-biztosítást is.
A díjnövekedés a különböző iparágakban különböző mértékű volt. Különösen drága a biztosítása a gyógyszer- és a vegyigyárak tevékenységének, ahol is a biztosítási események esetleg csak évekkel a termék kibocsátása után jelentkeznek.
Meg kell állapítani, hogy az amerikai problémák nem minden esetben terjednek át automatikusan az európai földrészre, legfőképpen azért, mert az Európai Közösség termékfelelősségi rendszere már figyelemmel volt ezekre a kérdésekre. Egészen más az európai biztosítási környezet. Ugyancsak más a kontinens egészségügyi, orvosi ellátottsági hálózata és a perjogi környezet is.
Az a félelem, amely szerint a bevezetés akadályozza majd a technikai fejlődést, azon alapszik, hogy az esetleges kockázatok elkerülése érdekében a termelők tartózkodnak majd a termékek fejlesztésétől.
Ennek Magyarországon is ellentmond az a tény, hogy pontosan a minőség javításában és az ellenőrzés új alapokra helyezésében érdekeltek a gyártó cégek.
Ugyancsak figyelni kell azokra a véleményekre, amelyek szerint a szigorú felelősségért való helytállás nagyobb tőkeerőt igényel, tehát a tőkekoncentráció tendenciáját erősíti.
Le kell szögezni, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt a kisebb vállalkozók érdekeinek védelmében is fel kíván lépni a törvényjavaslat tárgyalásánál. Meg kell akadályozni azt, hogy az éppencsak létrejött magyar kis- és középvállalkozói kört hátrányosan érinthesse a termékfelelősség jogintézményének a bevezetése.
A világ sok jogrendszere továbbra is a felelősség hagyományos kritériumait vállalja, és nem vezette be a vétkességtől független felelősséget. Példaként hozom fel a kanadai esetet. Az ottani bíróságok mind elméleti, mind jogalkotói szinten egyértelműen az objektív felelősség irányába ható külső nyomás alá kerültek. Ennek eredménye azonban nem egy kiterjedt felelősségfogalom lett, hanem a hiba fogalmának továbbfejlesztése.
A hibafogalom kiterjesztése a tervezés, gyártás és elosztás folyamán már alkalmas arra, hogy a bíróságok megfelelően megítéljék a modern gyártók magatartását.
De utalni kell hazánk Legfelsőbb Bíróságának joggyakorlatára is. Egyik televíziógyártó vállalatunk egy régebbi típusú színes televízió szériájából több készülék gyulladt ki magától. Általában jelentős anyagi kárt okozott a lakásokban. A termelői felelősséget a bíróság a felróhatóság szigorú értelmezésével alapozta meg. A vétkességet az átlagosnál alacsonyabb műszaki-tudományos színvonalon való gyártásban jelölte meg. Ugyanígy a Legfelsőbb Bíróság alapította meg eseti döntésében a hibás termék előállítójának közvetlen kártérítési felelősségét. Itt egy csúszós talpú papucs okozott kárt.
A termékfelelősség jogintézményének a bevezetése tehát több módon történhet.
(17.40)
Csak az egyik lehetséges megoldás az, hogy külön törvényt alkotunk róla.
Mindazonáltal a nyugat-európai gyakorlathoz való igazodásunk a célszerű. Ez akár úgy is történhetne, hogy szó szerint átvesszük a szabályokat, akár úgy is, hogy az irányelvekben lehetővé tett mozgásteret a magyar termékek védelme miatt kihasználjuk.
Mik lehetnek az előnyök? Mindenekelőtt pozitívan befolyásolhatja a hazai ipart és kereskedelmi tevékenységet azáltal, hogy a minőséget helyezi előtérbe. A minőséget a tervezésben, a minőséget a gyártásban, a minőséget a kereskedelemben.
Az Európához való csatlakozásunk alapvető feltétele az, hogy termékeinknél ne csak a kötelező szabványokat, előírásokat tartsuk be, hanem az ajánlási jellegű útmutatásokat is. Így válhatunk egyre versenyképesebbé a piacon.
A kereskedők szemléletében előtérbe kell hogy kerüljön a fogyasztók érdeke. A fogyasztók tájékoztatása, minél teljesebb körű kiszolgálása lesz az az út, amely közvetlenül is visszahat a termelésre. Ugyanez vonatkozik az országhatárainkon túlról érkező árukra is, legyenek azok késztermékek vagy alkatrészek. Minden gyártó háromszor is meg fogja azt gondolni, hogy milyen minőségű alkatrészt épít be a termékbe.
Tisztelt Országgyűlés! A termékfelelősség jogintézményének a bevezetése igen nagy horderejű kérdés. Álláspontom szerint az összefüggések tényszerű feltárására csak a kormányzatnak vannak meg az eszközei. Amennyiben a kormányzat támogatja a képviselői önálló indítványt, a Kereszténydemokrata Néppárt elfogadja annak bevezetését. Elfogadja, de felhívja a figyelmet arra, hogy minden szabály annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle.
Ez a szabályozás újabb többletterhet ró azokra a bíróságokra, amelyek már így is erejük végső határán dolgoznak.
Ugyancsak feltesszük a kérdést, hogy a hazai biztosítási intézmények felkészültek-e a kérdéskör kezelésére. Nem utolsósorban a szabályok csak azokra a gyártókra és kereskedőkre vonatkozhatnak, akik nem tudnak kibújni az ellenőrzés alól.
Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy a hozzászólásom elején feltett kérdésekre, mely szerint az áremelkedés és a kereskedelem kérdéseit átgondolták-e az előterjesztők, úgy Lotz Károly és Katona Kálmán képviselőtársam szóbeli előterjesztése, mint a törvényjavaslat, megnyugtató módon ad feleletet, így a Kereszténydemokrata Néppárt nevében azt elfogadom, és a tisztelt Háznak elfogadásra ajánlom. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
