SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A fogyasztás robbanásszerűen növekedett meg az elmúlt évtizedekben, és a fogyasztási cikkek egyre bonyolultabbá, értékesebbé és veszélyesebbé váltak - jogos tehát a társadalom és a fogyasztók igénye, hogy a termék gyártója közvetlenül is feleljen azokért a károkért, amelyeket a hibás termék okoz.
A fogyasztási cikkek jellegében bekövetkezett változások miatt a hibás termékek okozta kár összegszerűsége is jelentősen megnövekedett: bonyolult műszaki és technikai berendezéseket tartalmazó fogyasztási cikkek, esetleg sorozatban előforduló hibás volta, tömeges és nagy összegű károkat is előidézhet. Ilyen lehet egy tűzveszélyes híradástechnikai berendezés, gyártási hibás személygépkocsi vagy más, hibás termék.
A jogi problémát az okozza, hogy a vevő nem áll közvetlenül jogviszonyban a gyártóval, hiszen a fogyasztási cikket a kereskedőtől vásárolta meg - ennélfogva az adásvételi jogviszony a kereskedő mint eladó és a fogyasztó mint vevő között áll fenn. Ennélfogva a kiskereskedelmi adásvétel hibás teljesítéséből eredő igényeket a polgári törvénykönyvnek a szerződésszegésre vonatkozó szabályai, illetőleg a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályok alapján érvényesítheti a vevő. A gyártóval szemben a szerződésen kívüli károkozásra vonatkozó általános polgári törvénykönyvbeli szabályok alapján léphet fel a vevő.
Hazánknak a Közös Piachoz való csatlakozási szándéka megköveteli a fogyasztóvédelmi előírások egységesítését. Mindennek versenyjogi szempontból is óriási a jelentősége - erre már többen utaltak az előttem szólók közül -, mert jogtalan előnyt élvez az a gyártó, amelyik olyan állam területén működik, amely állam jogrendszere nem fenyegeti a gyártót szigorú felelősségi és kártérítési előírásokkal, a hibás termékek okozta kár megtérítése körében.
A törvényjavaslat indoklásában említett közös piaci irányelv preambuluma felhívja erre a figyelmet, amikor leszögezi - idézem: "Az egyes államok a gyártónak a termékek hibás volta miatt keletkező károkért viselt felelősségére vonatkozó jogszabályainak az összehangolása azért szükséges, mert e jogszabályok különbözősége eltorzítja a versenyt, korlátozza a szabad áruforgalmat a Közös Piac területén, és a fogyasztót eltérő mértékben védi egy hibás termék által okozott egészségügyi és tulajdoni károsodástól."
Megítélésem szerint a termelési felelősségre vonatkozó hazai törvényalkotásnál két alapvető szempontot indokolt figyelembe venni:
Egyrészt, az európai közösségek integrációs törekvései miatt indokolt a hazai szabályozásnak a közös piacihoz történő közelítése.
A másik szempont, hogy az új törvényi szabályozás nem járhat azzal az eredménnyel, hogy a fogyasztó a jövőben kisebb jogvédelemhez jusson, mint eddig.
Ez egy nagyon lényeges jogharmonizációs kérdés. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a magyarországi, az Európai Közösséghez való jogharmonizációnak az egyik első mintapéldánya, ezért a módszertani kérdések a későbbi törvények megalkotásakor is nagyon hasznosak lehetnek. Tehát a jelenleg létező polgári jogi felelősségi rendszernek és az e törvényjavaslatban felvázolt termékfelelősségnek az egymáshoz igazítása nagyon fontos kérdés.
A Polgári Törvénykönyv szerint "aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni". Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben általában elvárható. A magyar jogban a károsult tartozik bizonyítani a kár bekövetkeztét, mértékét, valamint a károkozó magatartása és a kár közötti összefüggést. Ha ezek bizonyítása sikeres, a károkozó csak akkor mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni - ide értve a vagyonában bekövetkezett csökkenést, valamint az elmaradt hasznot, és ezen felül a károsult nem vagyoni kárát is. A kártérítés a kár bekövetkeztekor nyomban esedékes, és a kártérítésre szóló igény az általános ötéves elévülési idő alatt évül el.
A szerződésen kívüli károkozásért való polgári jogi felelősség magyar törvényi szabályozása tehát már eddig is széles körű lehetőséget biztosított a károsult számára a kártérítési igény érvényesítésére. Jelenleg semmi olyan törvényi vagy egyéb jogszabályi rendelkezés nincs hatályban, amely elzárná a fogyasztót attól a lehetőségtől, hogy a hibás termék okozta kár megtérítése iránt közvetlenül a gyártóval szemben lépjen fel.
A magyar bírói gyakorlat, korszerű jogértelmezéssel, igen örvendetes módon már korán és széles körben lehetővé tette, hogy a károsult fogyasztó ne csak az eladóval, hanem a gyártóval szemben is kártérítési igénnyel lépjen fel, és teljes kára megtérítését követelje. Több legfelsőbb bírósági eseti döntés ismeretes, amely nemhogy szűkítené, hanem tágítja a fogyasztó keresetindítási lehetőségét.
A Legfelsőbb Bíróság szerint például - egy 1986-os jogeset szerint -, a papucsot gyártó szövetkezet felel azért a kárért, amely a papucs instabil, a papucstalp csúszós volta miatt a fogyasztónál bekövetkezett. Úgyszintén, egy másik legfelsőbb bírósági döntés rámutat, hogy például a habszifon gyártója felel a habszifon hibás gyártása miatt bekövetkezett kárért.
A Legfelsőbb Bíróság egy másik jogesetében akként döntött, hogy a gyomirtószert gyártó vegyipari vállalat felel azért a kárért, amely a terméket felhasználó mezőgazdasági nagyüzemnél azért következett be, mert a gyártó a termékeit nem látta el megfelelő használati utasítással. Idézem: "A gyártótól olyan, fokozott gondosság volt elvárható, hogy a növényvédelemnél mellőzhetetlen vegyszerek alkalmazása a termelést hathatósan szolgálja és ne okozzon kárt. Jelen esetben pedig a kár, megfelelő használati utasítás adása útján, elkerülhető lett volna."
Az utóbbi legfelsőbb bírósági döntés túlmutat a fogyasztók védelmén és a termelési felelősségnek az európai közösségi irányelv és a javaslat szerinti felfogásán is, hiszen az irányelv, illetőleg az előttünk fekvő törvényjavaslat csak a sérült halála, testi sérülése, egészségkárosodása, vagy fogyasztási cikkekben bekövetkezett dologi károk miatti kártérítést vonja saját hatálya alá. Ily módon egy mezőgazdasági nagyüzemnél bekövetkezett kár nem tartozik a termékfelelősség hatálya alá.
A bírói gyakorlat a Ptk. már többször idézett 339. §-a alapján a termékeket üzletszerűen előállító gyártóval szemben szigorú felelősségi mércét állított - ahogy ezt a korábbi jogesetek is mutatják. A javaslat ezt a szigorú felelősségi mércét meghaladó, objektív felelősséget ró a termelőkre, másfelől ezt a szigorú felelősségen alapuló kártérítési igényt a károsult az általánosnál szűkebb körben érvényesítheti; ezek:
1. A javaslat a "kár" fogalmát szűkíti, eltér a teljes kártérítés polgári jogi elvétől, így nem tartozik a gyártó a javaslat szerinti kártérítési felelősséggel önmagában a hibás termékben bekövetkezett kárért, továbbá a károsultnak a nem fogyasztásicikk-jellegű vagyontárgyaiban bekövetkező kárért.
2. A törvényjavaslat szerint a kártérítési követelés három év alatt elévül, szemben a polgári törvénykönyv általános elévülési szabályával.
A javaslat preambuluma szerint a javaslat célja, hogy a gyártót a hibás termék által okozott kárért az általánosnál szigorúbb felelősség terhelje. A Ptk. idézett paragrafusa alapján a gyártót az általános felelősség terheli a termék által okozott kár megtérítéséért. Az okozati összefüggést, a Ptk. és a javaslat szerint egyaránt, a károsult köteles bizonyítani. A kimentési lehetőség körében valóban eltérés van, mert míg a Ptk. szerint a károkozó akkor mentesül, ha bizonyítja, úgy járt el, ahogy általában elvárható, addig a javaslat szerint a gyártó a felsorolt tényállások valamelyike bizonyítása esetén mentesül.
(17.30)
A javaslatban meghatározott kimentési lehetőségek valóban szigorúbbak az általános kimentési lehetőségeknél. Ilyen kimentési lehetőség például, hogyha a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető.
A javaslat nem érinti a károsultnak a szerződésszegéssel, illetőleg a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályain alapuló, vagy külön jogszabályban meghatározott igényérvényesítési lehetőségét. Ez a rendelkezés összhangban van az Európai Közösség irányelvével.
Ez a rendelkezés elvben feloldja azt az ellentmondást, amely a javaslat igényérvényesítési lehetőséget korlátozó rendelkezései, a hatályos szabályozás és a bírói gyakorlat között feszül.
Ismerve az előterjesztők által korábban beterjesztett törvényjavaslatot, illetőleg ennek egy korábbi változatát, úgy vélem, hogy hasznos irányban mozdult el az új változat. Pontosan ezt a jogharmonizációs problémát a Ptk. és a termékfelelősség felelősségi rendszerének a közelítését végezte el, és úgy vélem, hogy a 12. § beiktatásával, amely tisztázza a kettő közötti viszonyt, meg is oldotta a legsúlyosabb problémát.
Ezért a FIDESZ részéről támogatjuk a törvényjavaslatot, és örülünk annak, hogy ez ilyen módon lett beterjesztve. Úgy gondolom, hogy csendes forradalom ment végbe a Házban azzal, hogy ezt a törvényjavaslatot tárgyaljuk. Igaz, hogy ezt senki nem vette észre, és nincs nagy csinnadratta körülötte, de úgy gondolom, hogy egy ellenzéki és egy kormánypárti képviselő által az európai normáknak megfelelő jogszabály javaslásával, s azzal, hogy ez alapvetően a magyar fogyasztók és a magyar piac és verseny érdekeit szolgálja, nagyon komoly precedenst teremtettünk.
Precedens különösen akkor, hogy ha látjuk, hogy az Igazságügyi Minisztérium nem feltétlenül sieti el a jogharmonizáció módszertani kérdéseinek a megoldását, olyannyira, hogy a jogharmonizációról az Igazságügyi Minisztériumban készülő koncepció jelenleg titkos és abba - kérésünkre - nem volt módunk betekinteni.
Tehát én úgy gondolom, hogy a Parlament az, amely a jogszabályokat alkotja, és ez a testület az, amely leginkább érdekelt abban, hogy megismerkedjen az Európai Közösségek jogához való magyar jogi igazításnak a szabályaival.
Úgy gondolom, hogy ezért különösen precedens értékű az, amit itt láthatunk, és mindenképpen egy lépést teszünk Európa felé. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
