ZSEBŐK LAJOS (MDF)
ZSEBŐK LAJOS (MDF)
ZSEBŐK LAJOS (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Keresztes K. Sándor képviselőtársam hozzászólása késztet arra, hogy az általa elmondottakhoz pár gondolatot fűzzek.
Érdekes módon képviselőtársam a környezetvédelmi bizottságot emlegette hozzászólásában. Én szeretném önöknek elmondani, hogy ez az országgyűlési határozati javaslat nem a környezetvédelmi bizottság javaslata, hanem pontosan a vízlépcső problémájának megoldására fölállított dunai vízlépcső bizottság javaslata. Ez talán a régi emlékekből táplálkozik képviselőtársamnál, hogy a környezetvédelmi bizottságban tértek el a vélemények, illetve az ő véleménye és a bizottságban helyet foglaló képviselők véleménye, és ezért környezetvédelmi bizottságot emleget. Itt megjegyzem Ilkei képviselőtársamnak, hogy Keresztes K. Sándor képviselőtársam miniszter korában nem volt gazdája a vízlépcsőkérdésnek, hanem csupán egy kis részterületének volt a gazdája, a környezetvédelmi vonatkozású kérdéseknek, míg a Kormány képviseletét Mádl Ferenc miniszter úr látta el. Szeretném megjegyezni, hogy amíg a kérdéskör Mádl Ferenc miniszter úrhoz tartozott, addig az Országgyűlésnek és a Kormánynak a véleménye mindig egybeesett. Nagyon-nagyon kis mértékben jelentek meg olyan vélemények, nem is kormánykörökből, hanem az igazgatás köreiből, amelyek a Kormány véleményétől és az Országgyűlés véleményétől különböztek. Sajnos, úgy látszik, ez már másképp kezd alakulni. Tehát mondom, ez a vízlépcsőbizottság javaslata.
Én azt nagyon sajnálom, hogy nem tudom kapásból összevetni azzal az országgyűlési határozati javaslattal, amire Keresztes K. Sándor képviselőtársam hivatkozott, a mostani határozati javaslatot, egész egyszerűen azért, mert nincs nálam, nincs kéznél, nem készültem, nem tudtam, hogy ilyen jellegű problémái lesznek. Én azonban azt mondom, elég furcsa dolog azt felvetni, hogy a Kormánynak majd valamikor július 10-én kell beadni a szerint a határozati javaslat szerint a talajvízkérdéssel összefüggő cselekvési kérdéseket. Ez a vízpótlás a talajvíz-problematikával összefüggő kérdésekre ad döntő mértékben és elsősorban választ. Elég furcsa dolog az, hogy július 10-én majd beadja az Országgyűlésnek mérlegelésre, megfontolásra, tájékoztatásul, csak addig közben megépíti a rendszert, ami működik. Én ezt elég furcsának és elfogadhatatlannak tartom. És pont ez indította a vízlépcsőbizottságot, hogy kérje meg a Kormányt, terjessze az Országgyűlés elé most már - a véleményekkel, a módosító javaslatok támogatásával - döntésre ezt a dolgot. Ugyanis én azt tartom, hogy a Duna egyoldalú elterelése következtében szükséges beavatkozásokra vonatkozó cselekvési programnak igenis része a vízpótlás.
Azt még zárójelben szeretném megjegyezni, hogy az eredeti dátum nem április 10-e és július 10-e volt, hanem valamikor december volt, és ezek módosított dátumok. Tehát erre készülni kellett volna, készülni lehetett volna. Én most nem azt mondom, hogy semmi sem történt, mert ez nem igaz, hiszen elképzelések születtek, született később egy kormányhatározat is, de az Országgyűlés azt kérte, hogy az Országgyűlés elé kerüljön. Egyébként április 10-ére az Országgyűlés elé nem került az sem, amit az országgyűlési határozati javaslat április 10-ére határozott meg.
Azt, hogy a kormányhatározatban szereplő megoldás, tehát hogy az 1843-as folyamkilométernél egy fenéklépcsőt építsünk, mennyire hosszú távú, nem a szándékok döntik el. Azt nem a szándékok döntik el, hogy egy megoldás milyen időtávon marad megoldás és milyen időtávon működik, hanem kényszerhelyzetek, lehetőségek összessége vagy azok hiánya. És egyáltalán nem lehet azt kijelenteni napjainkban, ha egy ideiglenesnek mondott megoldást megvalósítunk, az most valóban nagyon rövid ideig dolgozik, vagy pedig hosszabb ideig. Hogy a nemzetközi pozíciókat ez mennyiben veszélyezteti, én azt a részét az érvelésnek el tudom fogadni, hogy valamit tennünk kell. Pontosan azért is kell tennünk valamit, hogy a nemzetközi pozíciónkat megtartsuk, hogy fel tudjuk azt mutatni, mi megtettük a kárenyhítési lépéseket. Csak az a véleményünk a bizottságban - és nekem is ez a véleményem -, hogy nem ez a megoldás az, amit meg kell lépni. Én elmondtam a múltkor az általános vitában, hogy a vízmegosztásban kell elérni azt az eredményt, ami az Öreg-Duna medrében biztosítja azt a vízhozamot, ami elegendő ahhoz, hogy ne következzenek be a károk, illetve ezek a károk ne fokozódjanak. És azt is elmondtam, és elmondta Ilkei Csaba is, és többen elmondták, hogy ez nem csak a mi véleményünk, hanem az Európai Közösségek véleménye is. Ők is azt mondják, azt tartják, hogy az Öreg-Duna medrében nem ennyi vizet kell adni, azt tartják, hogy nem vízpótló berendezéseket kell építeni, hanem az Öreg-Duna medrében megfelelő vízmennyiséget - évszaktól és vízhozamtól függően - kell biztosítani. Ez az, amin dolgoznunk kell! És hadd mondjam, a hágai alávetési nyilatkozatban is az van, hogy ha mi nem tudunk megegyezni a vízpótlásban, illetve az egyik fél magatartása veszélyezteti a másik fél érdekeit, akkor forduljunk az EK-hoz. Ezt írtuk alá közösen a szlovák féllel.
(18.50)
Ezt kell tennünk, nem pedig fenéklépcsőt építeni gyorsan. Mert állítom, ha a fenéklépcső megépül, akkor a vízmegosztásban nem lesz megállapodás, és állítom, ha a fenéklépcső megépül úgy, hogy a C-variánsnak a működését részben alátámasztja, akkor igenis ez a fajta megoldás, ez a fajta kárenyhítés a mi pozícióinkat a nemzetközi bíróság előtt gyengíti.
Nem hiszem, hogy az a célunk, hogy a kiszáradt Szigetközt mutogassuk. Az a célunk, hogy hosszú távú, valódi, a saját érdekeinknek leginkább megfelelő megoldást találjunk és ezt támogassuk. És a mi bizottságunknak, a vízlépcső bizottságnak, illetve a környezetvédelmi bizottságnak is ez a kifejezett célja, ez a szándék vezérli a bizottságokat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
