SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről olyan törvényjavaslat került a tisztelt Ház elé, mely megteremti a magas, külön adókat viselő, az államnak jelentős bevételt biztosító termékek gyártásának, forgalmazásának általános jövedéki jogi szabályozását.
A magyar jogrendben ezáltal a már hosszabb ideje létező fogyasztásiadó-törvény, vagyis az adójogi szabályozás mellett, attól elkülönülten, saját jogú törvényként fog megjelenni a jövedéki jog alkalmazása.
A törvényjavaslat a fogyasztási adóbevétel 98%-át felölelő azon termékkört vonja hatálya alá, tekinti jövedéki törvénynek, amely esetében az állam hosszú távon kívánja magas részesedését fenntartani. Ez a kör fedi le azokat a termékeket, amelyekkel a feketekereskedelem, az illegális termék-előállítás milliárdokat emel ki az adójukat megfizető állampolgárok zsebéből, és juttat az ügyeskedők, az adócsalók zsebébe.
A feketepiac negatív eredményeként évente többmilliárdos az adóbevétel-kiesés, a be nem fizetett áfa, fogyasztási adó és jövedelemadók, illetve a legális vállalkozások tevékenységének visszaszorulása. Óvatosabb becslések szerint is eléri a 10 millárd forintot az az adóösszeg, amelytől ily módon esik el az államkassza, de vannak olyan számítások is, amelyek ezt meghaladó nagyságrendet valószínűsítenek.
A másik jelentős veszteségforrást a háztartási tüzelőolajnak gázolaj helyett, üzemanyagként vagy termelési célra történő tiltott felhasználása, ennek növekvő tendenciája jelenti. A szakmai számítások szerint az így elkerült adó eléri az évi 15 milliárd forintot. Ez teszi indokolttá, hogy a háztartási tüzelőolaj a törvény hatálya alá kerüljön, és ez indokolta átmeneti időre a kormányrendelettel való szabályozást is.
Tisztelt Országgyűlés! A pénzügyi kormányzatot folyamatos kritika éri a vállalkozásokat, az állampolgárokat terhelő magas adók miatt. Ezúttal olyan törvényjavaslatot tett le a Kormány a tisztelt Ház asztalára, amely az adóbevételek növelését célozza meg, anélkül azonban, hogy ehhez az adókat emelni kellene. A törvényjavaslat ugyanis arra irányul, hogy az állami bevételek szempontjából megkülönböztetett jelentőségű jövedéki termékek esetében, az adófolyásra külön garanciákat teremtve, gyarapítsa az államkasszát.
A jövedéki termékek előállítását, illetőleg forgalmazását szabályozott és ellenőrzött mederbe tereli azzal a szándékkal, hogy minimálisra csökkenjék az adózás megkerülésének lehetősége. Ha ez mégis bekövetkeznék, a törvény súlyos szankciókat ír elő.
A költségvetési bevételek védelme azonban csak az egyik vetülete az új törvényjavaslatnak. Az is célja, hogy rendezett, versenysemleges viszonyokat teremtsen a jövedéki termékek mai anarchikus piacán. Ennek érvényre jutását, mint a piacgazdaság normális működésének fontos feltételét a jövedéki területen tevékenykedő tisztességes vállalkozók jogosan kérték a Kormánytól, és erőteljesen szorgalmazták a törvényjavaslatot.
Ezért talált támogatásra egyértelműen a gazdálkodók részéről a jövedéki törvényjavaslat, amelyet a kidolgozás során velük is folyamatosan egyeztettünk. Szeretném ezt a tényt külön is hangsúlyozni, és szembeállítani az ügyben nem közvetlenül érintetteknek a kodifikációs munka során kifogásoló, esetenként még a törvényjavaslat jogosultságát is kétségbe vonó megnyiltkozásaival.
Úgy gondolom, hogy a közvetlenül érintettek pozitív állásfoglalása a legjobb ajánlás a törvényjavaslat elfogadásához.
Tisztelt Országgyűlés! A jogalkalmazók bizalmát valószínűleg azzal is elnyerte a törvényjavaslat, hogy nem egy merev, bürokratikus jövedéki rendszert teremt meg, hanem a mai viszonyoknak megfelelő, a vállalkozások szabadságát nem sértő szabályozást indítványoz. A jövedéki tevékenység folytatását szektorsemlegesen, széles kör számára, a bizalmat megelőlegezve teszi lehetővé, s csak minimális feltételeket támaszt az engedély megadásához.
A jövedéki ellenőrzés feladatává teszi, hogy kiszűrje azokat, akik erre a megelőlegezett bizalomra érdemtelenné váltak.
Rugalmas a szabályozás a tekintetben is, hogy nem rak szükségszerűen többletterhet a gazdálkodókra a jövedéki nyilvántartások megkövetelésével. Ha a jövedéki ellenőrzéshez szükséges adatokat a jövedéki alanyok a meglévő nyilvántartásaikból, könyveikből produkálni tudják, nem kell a jövedéki ellenőrzés kizárólagos céljaira külön nyilvántartást vezetniük.
Egyetlen területe a javaslatnak, amely bürokratikusnak tűnhet, a háztartási tüzelőolaj forgalmazására, vásárlására kialakított szabályozás. A felhasználási jogosultságot igazoló engedély beszerzése és a HTO-utalványrendszer valóban növeli az adminisztrációt. Ezt az egyszeri lépést azonban megtettük már a törvény életbe léptetése előtt, mert csak így lehetett érvényt szerezni a háztartási tüzelőolaj lakásfűtésen kívüli felhasználását tiltó rendelkezéseknek.
(16.40)
Tisztelt Ház! Szólnom kell arról, hogy a javaslat részét képezi a bérfőzési szeszadó is. Ez nem jelenti új adónem bevezetését, hanem mindössze a jelenleg pénzügyminiszteri rendeletben szabályozott adó törvényben történő rögzítését.
A bérfőzési szeszadó tekintetében a jelenlegi szabályozás szerint az adóhatóság, a Vám- és Pénzügyőrség és a szesznél ma is élő jövedéki szabályok, jövedéki ellenőrzés a bérfőzési tevékenységet és adófizetést is felölelik. Ezért indokolt, hogy a bérfőzési szeszadót a jövedéki törvény emelje megfelelő szintre.
A kivételes eljárás során benyújtott és megtárgyalt módosító indítványok közül a Kormány több javaslatot támogat. Ezek egyrészt a rendelkezések pontosítását szolgálják, szabatosabb megfogalmazásokat eredményeznek, másrészt tartalmilag bővítik, jobbítják a szabályozási megoldásokat. Ez utóbbiak közül kiemelem az adózást igazoló zárjegy kötelező alkalmazásának kiterjesztését a javaslatokban eredetileg is szereplő import mellett a belföldi palackos szeszre, szeszes italra és a kávétermékekre.
Egyetértünk avval a javaslattal is, amely szerint az adózás alól elvont termékek a jövedéki ellenőrzési eljárás keretében kerüljenek elkobzásra, és azok a termékek, amelyekre az élelmiszertörvény rendelkezései vonatkoznak - a szesz, szeszes italok, a sör, a kávé, a dohánytermékek -, legyenek megsemmisítve. Sem minőségi, sem egészségvédelmi szempontból, sem a piaci folyamatokba való beavatkozás szempontjából nem kívánatos az elkobzott áruk újraforgalmazása.
A bizottsági vita során nem tudtuk elfogadni az olyan módosító indítványokat, amelyek például a jövedéki termékkörből a fogyasztásiadó-bevétel több mint háromnegyedét reprezentáló kőolajtermékek és a sör kivételét javasolták. Az engedélyezés feltételrendszerét akarták tovább lazítani azáltal, hogy nem tartották szükségesnek az adótartozás mint kizáró feltétel előírását, vagy megengedték volna az üzlethelyiségen kívüli árusítást is közterület-foglalási engedély birtokában. Nem tartom indokoltnak és megalapozottnak a kettős könyvvezetés előírásának törlését az engedélyezés feltételrendszeréből. Ez az előírás a termelők, a nagykereskedők, az exportőrök és importőrök többségére - társasági formájuknál fogva vagy az 50 millió forint árbevételi határ elérése miatt - eleve kötelezettség. Azoknak pedig, akik e tevékenységet kisebb vállalkozás keretében végzik, lehetőségük van az áttérésre, vagyis a feltétel általuk is teljesíthető.
Két módosító javaslat az engedély megszerzésének előzetes feltételét ki akarja bővíteni a helyiadó-tartozás, illetve a tb.-tartozás mint kizáró feltétel előírásával. Egyik javaslattal sem értek egyet. Egyrészt elvi oldalról a törvény céljából kiindulva; másrészt nem tartom kívánatosnak az engedélykérelem bürokráciáját fokozni. Például egy több telephelyes cég esetében ez azt jelentené, hogy több helyi adóhatóságtól kellene igazolást szerezni és még a társadalombiztosítási igazgatóságoktól is.
Külön kell szólni a törvényjavaslat háztartási tüzelőolajra vonatkozó rendelkezései körül kialakult vitáról, az ehhez kapcsolódó módosító indítványokról. A kizárólag engedély alapján és utalvány ellenében megengedett háztartási tüzelőolaj-vásárlás, -felhasználás radikálisan kíván érvényt szerezni annak az egyébként már évek óta létező rendelkezésnek, mely szerint a HTO-t csak a lakások fűtésére lehet felhasználni, egyéb célra nem. A gyakorlati élet ettől lényegesen eltért, s háztartási tüzelőolajat használtak a dízelautók, a kamionok, és ezzel fűtötték például a fóliasátrakat és használták egyéb célokra a mezőgazdaságban. Az ez utóbbiból eredő problémát kívánja két módosító javaslat is megoldani. Egyik javaslatot sem tudom elfogadni. Mi most a jövedéki törvényjavaslat vitáját foytatjuk, az e tárgykörbe tartozó témákról kell döntenünk. De nem vitatom a háztartási tüzelőolajra vonatkozó rendelkezések által előidézett, a mezőgazdaságban bekövetkező helyzet problematikáját. Annak rendezésére azonban nem a jövedéki törvény keretében és főleg nem a javasolt, kidolgozatlan formában kell és lehet megoldást találni. A probléma átvezet a mezőgazdasági támogatások költségvetés keretében történő kezeléséhez, de semmiféle támogatást nem lehet rendeltetésellenes használat révén biztosítani!
Tisztelt képviselőtársaim! Az elmondottak alapján kérem, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot támogassák, és az elfogadásra javasolt módosításokkal együtt fogadják el. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
