PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Történeti szempontból vizsgálva második alkalommal kerül a magyar Parlament elé a nagy múltra visszatekintő hazai gyógyszerészet ügye, de már több alkalommal is volt törvényalkotás tárgya. A jelen javaslat deklarált célja megvalósítása érdekében feladatának tekinti, hogy a múltból a megőrzésre érdemes elemek megtartásával és az átmenet szükségességének elismerésével lebontsa az elmúlt időszakban kialakított szerkezetet és visszaállítsa az 1950-ben szétzilált rendszert. Figyelembe veszi azonban az e téren időközben bekövetkezett társadalmi, tudományos, gazdasági fejlődés eredményeit és a ma alkalmazható eszközökből fakadó elvi és gyakorlati követelményeket, tekintettel van továbbá az európai országokban kialakított rendszerek megoldásaira, és rendelkezései megfelelnek az európai Közös Piac Tanácsa által 1985-ben elfogadott, a gyógyszerészeti tevékenységek jogi és igazgatási előírásait összefoglaló irányelveknek.
A javaslat egyik kiindulási pontja annak elismerése, hogy az államot felelősség terheli a társadalom gyógyszerellátása területén, azonban ezt a felelősségvállalást nem a korábbi állam mint tulajdonos magatartás takarja, hanem abban nyilvánul meg, hogy az állam fenntartja magának a gyógyszerészi tevékenység végzésének engedélyezését, szoros felügyeletet gyakorol, de maga ilyen tevékenységet nem végez.
A gyógyszerellátás átalakítása a korszerű egészségügy megteremtésének szerves része. Ez az átalakítás a szociális piacgazdaság kiépítésének folyamatában valósul meg. A piacgazdaság általános szabályaitól a közegészségügyi érdekek kedvéért több pontban el kell térni. A biztonságos és jó színvonalú gyógyszerellátást ugyanis nem lehet kitenni a piaci verseny szabadságából fakadó veszélyeknek. A javaslat a gyógyszerészek közvetlen közreműködésével működő, döntő többségében magántulajdonban levő gyógyszertárakra építi megoldásait. Súlyos, de nem indokolatlan korlátozást tartalmaz a gazdasági társaságok irányában. A javaslat kivételes elsőbbséget biztosít a gyógyszertáraknak a gyógyszerellátás területén, cserébe azonban olyan megszorításokat kell az egészségügyi érdekekre tekintettel elviselniük, amelyek a piacgazdaság más szereplőinél, így az egyéb gazdasági társaságoknál nem képzelhetők el.
A javaslat a gyógyszerellátás alapjának a közforgalmú gyógyszertárat tekinti. Ennek alapítását 5000 lakos ellátásának biztosítására engedélyezi, azonban a fiók- és kézigyógyszertárak létesítésének lehetőségével biztosítja valamennyi település lakóinak gyógyszerellátását.
Az állami felelősség érvényesítésének és az állami beavatkozásnak a legfőbb eszköze a javaslat szerint a személyes gyógyszertár-működtetési jog engedélyezése. Ez az úgynevezett személyi jog sok tekintetben hasonlít a koncesszióhoz, azonban lényeges különbséget jelent, hogy míg a koncessziónál az állam a maga részére fenntartott tevékenység gyakorlását engedi át másoknak, a személyi jog esetében a közhatalmi státusára támaszkodva végzett engedélyezés legfőbb funkciója annak biztosítása, hogy csak olyanok működtethessenek gyógyszertárakat, akik képzettségükkel, szakmai gyakorlatukkal garanciát adnak a gyógyszerellátás kifogástalan megvalósítására. A gyógyszertár működése vagy működésének szüneteltetése nem függhet kiszámíthatatlan esetlegességektől, ezért a javaslat gondoskodik arról, hogy a gyógyszertár működésének folyamatossága abban az esetben is biztosítható legyen, ha a gyógyszertár vezetőjének hibájából vagy más okokból a működésben zavar mutatkozik.
(19.00)
A gyógyszertárak, mint egészségügyi intézmények az állam felügyelete, ellenőrzése alatt állnak. Az államot megillető felügyeleti, ellenőrzési feladatokat a javaslat lényegében három helyre telepíti: a Népjóléti Minisztériumra, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatra, ezen belül a tiszti-főgyógyszerészi hálózatra és a Magyar Gyógyszerész Kamarára.
A javaslatban foglaltak alapvetően érintik a gyógyszerészek egzisztenciális, szociális körülményeit is. Az átmenet várhatóan nem egyformán érinti majd a gyógyszerészek egyes rétegeit, ám esélyt kínál a kiegyensúlyozott és önálló szakmai tevékenységre, jó színvonalú életlehetőségre valamennyiüknek.
A kialakult gyakorlatnak megfelelően a javaslat nem tartalmazza olyan fogalmak meghatározását, amelyeket más törvények már meghatároztak. A javaslat nem kíván választ adni a gyógyszerészettel összefüggő minden részletre a tartalmilag gyakran változó területeken, ezért felhatalmazást ad a megfelelő rendeletek megalkotására.
A törvényjavaslat elfogadása esetén a betegek gyógyszerellátásának olyan rendszere alakul ki Magyarországon, mely megfelelő garanciát ad arra, hogy a gyógyszertárak, a betegek, a lakosság a folyamatos és jó kiszolgálásban legyenek érdekeltek. Amennyiben a javaslatban megfogalmazott célokkal egyetértenek, kérem, hogy azt mielőbb elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
