SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)

Full text search

SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)
SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum a lakástörvény eddigi vitája során következetesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy az önkormányzati lakásokban lakó bérlők érdekeinek védelmét, törekvéseinek támogatását törvényes garanciákkal kell biztosítani. Ennek az álláspontnak az érvényesülése mellett alkotta meg az Országgyűlés még a múlt év folyamán azt a lakástörvényt, amely az önkormányzati lakások bérlőinek vételi jogot, részletfizetési kedvezményt biztosított, és további rendelkezéseket is tartalmazott annak érdekében, hogy a bérlők ténylegesen is élni tudjanak vételi jogukkal, hogy a lakások vételárát korrektül állapítsák meg.
Ez utóbbi tekintetben külön említést érdemel a lakottságnak – mármint a bérlő, a jogosult általi lakottságnak – 50%-os mértékű értékcsökkenési tényezőként történő kötelező figyelembevétele.
A vállalkozók érdekei támogatásának a szándéka öltött testet abban, hogy a törvény vételi jogot biztosított az önkormányzati helyiségek bérlői számára is.
Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság a lakástörvénynek a lakások és helyiségek elidegenítésére vonatkozó szabályait megsemmisítette. Emiatt a törvény megsemmisített részének pótlására szolgál a Kormány mostani, előttünk fekvő törvényjavaslata.
Tisztelt Országgyűlés! Kétségtelen, hogy az Alkotmánybíróság döntésével szemben jogorvoslatnak helye nincs, ennélfogva határozatai bírálatának nem sok értelme van. Mégsem hallgathatjuk el azonban azon véleményünket, hogy az Alkotmánybíróság mostani döntése is azok közé tartozik, amelyekkel szemben fenntartásaink vannak.
Az Alkotmány leggondosabb tanulmányozása ellenére sem tudjuk abból kiolvasni a lakások és a helyiségek tulajdona közötti elvi különbséget, és nem látjuk be azt sem, hogy a korábbi törvény miféle értékvesztést kényszerített volna az önkormányzati lakások elidegenítése kapcsán az önkormányzatokra. Ez a kérdés, azt hiszem, az Ó utcai tragédia tükrében még inkább indokoltnak tűnik, mert sajnos ez az eset – bár remélhetőleg nem jellemző, de mégis mint véglet, és sajnos reális véglet – nyomasztóan demonstrálta lakásállományunk értékét.
Az Alkotmánybíróság határozata az értékvesztés mibenlétének részletes kifejtésével adós maradt, és ezzel kapcsolatban csupán utalásokat tartalmaz. Ilyen utalás az azzal kapcsolatos bírói kifogásolás is, hogy a lakások értékét a beköltözhetőség alapulvételével 50%-os mértékben kell csökkenteni.
Ezzel kapcsolatban, tisztelt Országgyűlés, utalnunk kell a polgári peres bírói gyakorlatban kikristályosodott azon álláspontra, mely a lakások lakottságát általában – de azt hiszem, akkor vagyok pontosabb, ha úgy fogalmazok, hogy legalább – 50%-os értékcsökkentő tényezőként veszi figyelembe. Mindezt kisajátítási kártalanítási perek, továbbá közös tulajdont megszüntető perek ítéleteinek végtelen sora bizonyítja, olyannyira, hogy az a polgári peres gyakorlatban olyan evidencia, mellyel egy ügyvédjelöltnek is illik tisztában lennie.
A korábbi törvény nem tett mást, mint hogy törvényre építette ezt a bírói gyakorlatot.
Tisztelt Országgyűlés! Visszatérve az előttünk fekvő törvényjavaslatra, általánosságban a következő megjegyzéseket teszem:
A helyiségek tekintetében az Alkotmánybíróság döntésének imperativusza megkerülhetetlen. A helyiségre vételi jog nem biztosítható. A Kormány előtt nem marad más út, mint hogy az Alkotmánybíróság által megengedett legnagyobb kedvezményt ajánlja fel a vállalkozóknak: az általuk bérelt helyiségekre nézve az elővásárlási jog lehetőségét. Jobb megoldás hiányában a Magyar Demokrata Fórum ezt a megoldást támogatja.
Az önkormányzati lakások tekintetében a törvényjavaslat továbbra is biztosítja a vételi jogot, vagyis a lakások alanyi jogon való megvételének lehetőségét, amit alapkérdésnek tekintünk és örömmel látunk.
Megelégedéssel tapasztaljuk, hogy a törvényjavaslat továbbra is törekszik arra, hogy az önkormányzati lakás bérlője a vételi joggal a valóságban is élni tudjon. Biztosítja a részletfizetés lehetőségét, adott feltételek mellett a kedvezmény lehetőségét; törvényi korlátot javasol a kamat mértékének és ugyanakkor – mint azt hallottuk, sok más mellett – megvédi a nyugdíjasokat attól, hogy fejük felől a lakást el lehessen idegeníteni. Mindezek mellett bizonyos további garanciális jellegű szabályok megalkotásával a törvényjavaslatot kiegészítendőnek tartom.
A törvényben rögzíteni kell, hogy a vételárnak a szerződés megkötésekori, egy összegben fizetendő része a vevő hozzájárulása nélkül ne haladhassa meg a teljes vételár 10%-át.
Célszerűnek tartanánk továbbá a Polgári Törvénykönyv 201. §-ának a bérlő által lakott lakás eladása esetére történő értelmezését ebben a törvényben. Mondja ki a lakástörvény, hogy a lakottság 50%-os értékcsökkentő mértékének figyelmen kívül hagyása a Polgári Törvénykönyv 201. §-ában említett "feltűnően aránytalan értékkülönbözet"-et eredményez, amelyre tekintettel a szerződés a bíróság előtt megtámadható.
Ez a szabály előmozdítaná azt, hogy az önkormányzatok annak ellenére is a beköltözhető érték 50%-ával csökkentett mértékben állapítsák meg a bent lakó bérlő számára a vételárat, hogy azt a törvény így nem mondhatja ki. Az 50%-os mérték meghaladása esetén ugyanis a vevő a szerződés megkötését követően eredménnyel fordulhatna bírósághoz a vételár leszállítása érdekében, és ennek a konstrukciónak a tudatában az önkormányzatok nyilván kerülnék a számukra értelmetlen pereskedést és pervesztést jelentő, túlzott mértékű vételár kikötését.
Ezzel összefüggésben nagyon fontosnak tartjuk a javaslatnak azt az elemét, amely kizárja a szerződés megtámadásának jogáról való lemondás lehetőségét.
(12.40)
Külön pozitívuma a javaslatnak – mint azt ugyancsak hallottuk –, hogy gondoskodik a lakások és helyiségek elidegenítése során befolyt pénzeszközöknek a lakások felújítására és új lakások építésére való felhasználásáról.
Tisztelt képviselőtársaim! A törvényjavaslat természetesen sokirányú részletszabályt tartalmaz, de egy általános vita keretében a törvényjavaslat egészét tekintve úgy érzem, a leglényegesebb szempontok azok voltak, amelyekről szólottam. Az előadottakra tekintettel a törvényjavaslatot egészében, kisebb módosításokkal a tisztelt Háznak elfogadásra ajánljuk. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir