BALOGH GÁBOR (független)
BALOGH GÁBOR (független)
BALOGH GÁBOR (független) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én voltam a szociális bizottságban az egyetlen tartózkodó fő. Elsődlegesen praktikus szempontok figyelembevételével voltam kénytelen tartózkodni.
Az előttünk fekvő két országgyűlési határozati javaslat önmagában mérföldkő a társadalombiztosítási önkormányzatok létrehozása, illetve jogszabály szerinti működése vonatkozásában. A határozati javaslat – akár az Egészségbiztosítási Önkormányzatot nézem, akár pedig a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatot – mindkét esetben azonos szerkezeti felépítést mutat. Maga a szerkezeti felépítés rendkívül praktikus és számomra is elfogadható.
Az 1991. évi LXXXIV. törvény – amely a társadalombiztosítási önkormányzatokat létrehozta – viszont számos oda nem illő vagy pedig összeütközésre okot adó passzust tartalmaz. A törvény számos hiátust foglal magába, amit természetesen a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Önkormányzat alapszabályai nem tudnak kiküszöbölni. Véleményem szerint összhangba kellett volna hozni a gyakorlattal magát a törvényt, és ennek alapján kellett volna elkészíteni a két önkormányzat alapszabályait. Ezt a szociális bizottságban többször észrevételeztem, illetve több képviselőtársam is felhívta erre a figyelmet. Ez ügyben nem történt lépés.
Fontosnak tartom ugyanakkor, hogy a két önkormányzat minél előbb a törvény szerint jóváhagyott alapszabállyal működjön. Az alapszabály olyan kritikus pontokat érint, amelyeket az első olvasatában az önkormányzatok vagy nem kellően vettek figyelembe, vagy pedig nem ilyen frappánsan fogalmaztak meg.
Mindenképpen kiemelném és fontosnak tartanám az összeférhetetlenségi szabályok megemlítését. Az összeférhetetlenség vonatkozhat személyi, munkaköri vagy gazdasági területre. Ezen a téren rendkívül nagy az önkormányzatok mozgástere. A törvénynek mindenképpen szabályozni kellett volna. Emlékezetes a választójogi törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági határozat. Emlékezetes, hogy az Országgyűlés olyan, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényt, illetve választási törvényt fogadott el, amely a társadalombiztosítási önkormányzatok tagjainak a jelölését lehetetlenítette el, és amelyet az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett. Vannak ennek vonzatai is, amit meg kellett volna jeleníteni az önkormányzatok alapszabályaiban.
Mindenképpen fontosnak tartottam volna, hogy egy kicsit részletesebben határozzák meg az egyes hatalmi ágakhoz való viszonyukat is. Fontosnak tartottam volna, ha egyértelműsödik – és számomra ez okoz elsődlegesen problémát –, hogy ne az apparátus uralja az önkormányzatokat. Sajnos, ez fog bekövetkezni, tekintettel arra, hogy az önkormányzatok által létrehozandó tagozatok, illetve bizottságok nem lesznek képesek az apparátus nyomását semlegesíteni. A gyakorlatban ez számos összeütközésre ad okot.
Ugyancsak komoly problémát jelent – amivel már foglalkozott a Parlament – a társadalombiztosítási vagyon kérdése. Az egyik önkormányzati szabályzat eleve tagozatként foglalkozik a vagyongazdálkodás kérdésével, míg a másik önkormányzati szabályzat ezt kibővíti még a befektetések lehetőségeivel is. Ez utóbbi a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat alapszabályára vonatkozik. Számomra egyértelmű, hogy a vagyonkérdésben az önkormányzatok alapszabályai nem elégségesek. Szükséges további szabályozása, tekintettel arra – és ezt tárgyalta már a szociális bizottság –, hogy a társadalombiztosítás befektetései részvényekbe az elmúlt év során több mint 3 milliárd volt, és ennek a kétharmadát elveszítette. Véleményem szerint valamilyen formában alapszabály szinten is kellett volna és mélyebben kellett volna a vagyongazdálkodási és befektetési kérdésekkel foglalkozni. Természetesen van erre lehetőség más szabályzatok elkészítésével, illetve a bizottság vagy a tagozat működtetésével. De véleményem szerint a megnyugtató az lett volna, ha a két önkormányzat alapszabálya sokkal részletesebben foglalkozik ezzel a kérdéssel, illetve minden olyan praktikus kérdéssel, amelyik a társadalombiztosítási politikában rendkívül fontos.
Nagyon homályos az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat alapszabályai közötti eltérés, holott nagyon jól tudjuk, hogy két teljesen különböző – hogy így mondjam – ágazatról van szó. Ez a két ágazat jelen pillanatban mint az államháztartás alrendszere működik. Az Egészségbiztosítási Önkormányzatnál mint ágazati formában alágazatként akár a betegbiztosítás szerepelhetne, a baleset-biztosítás és még egyéb olyan jellegű biztosítási formák, amelyek fontosak a hatékony működéshez.
(18.10)
Ugyancsak elég sok problémát fog fölvetni, hogy vannak olyan területek, ahol átfedések vannak; vannak olyan közös feladatok, amelyeket együttesen kell végezni. Az, hogy az MSZOSZ nyerte meg a társadalombiztosítási önkormányzati választásokat, illetve hogy a munkáltatók és az MSZOSZ között létrejött egy bizonyos megállapodás, ideiglenesen kiküszöböli vagy pedig mérsékli ezeket a problémákat. De abban az esetben, ha már különböző érdekvédelmi szervezetek kerülnek vezető pozícióba, akkor ez a probléma élesebben fog felvetődni.
Tisztelt képviselőtársaim! Néhány olyan gondolatot emeltem ki a két önkormányzati alapszabállyal kapcsolatban, amelyeket a jövőben mindenképpen megfontolandónak tartok. És mindenképpen szükségesnek tartom, hogy az 1991. évi LXXXIV. törvényben levő hiátusokat a következő parlament minél előbb szüntesse meg, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok működése is zavartalanabb legyen. Köszönöm.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
