DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP): Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Ma van 46 éve, hogy az Egyesült Nemzetek Közgyűlése az Emberi Jogok Egyetemes Kiáltványát elfogadta. 1948-ban az Egyesült Nemzeteknek 58 tagja volt, ma 185. Ezeknek nagy része a történelmi kiáltványban foglalt jogoknak köszönheti, hogy elérték függetlenségüket és szabadságukat.
Hosszú út vezetett idáig. Az emberiség létezése óta az ember nemcsak szabadnak, de gazdagnak is születik, mert a veleszületett jogok gyakorlásával egyéniségét kialakíthatja, tehetségét megvalósíthatja. Az a leggazdagabb ember, aki teljes jogú, élvezi az alapvető jogait. Ugyanakkor munkájában, s annak gyümölcsében örömét leli, és a tervét megvalósítja.
Az embernek ez a gazdagsága a történelem folyamán uralkodók és önkényuralmak révén nagyon leszegényedett, a diktatúrák révén pedig az ember veleszületett jogai tekintetében az embereket nélkülözővé süllyesztették. Szerencsére mindig voltak, s remélem, lesznek a történelem folyamán kiemelkedő államférfiak, gondolkodók, humanisták, Platóntól Morus Tamáson át Rousseau-ig, akik mindig küzdöttek, hogy az ember szabadnak és egyenlő jogúnak születik. A XVI. században a Grotius alapította természetjogi iskolának köszönhető, hogy el tudták fogadni az embernek veleszületett jogait, természetesen az ember természetéből igyekeztek különböző iskolákon keresztül ezt levezetni, és ugyancsak hogy ezt csak erőszakkal lehet az embertől elvenni.
Ide vezethető vissza a jogállamiság gondolata is, mert jogállamiságról csak akkor beszélhettünk, ha az ember teljes jogú, különben az állam csak egy földrajzi terület, ahol a polgárok laknak és léteznek. A természetjogi iskola azonban, érthetően, századokra visszamenően képtelen volt egy összefoglaló, mindenkire érvényes alapvető jogokat megállapítani. Az 1776. évi amerikai függetlenségi nyilatkozat, valamint az 1789. évi francia nemzetgyűlés ünnepélyes nyilatkozata már próbálkozott az ember alapvető jogainak felsorolására, de ezek mégis csak egy-egy országra, amerikai és francia polgárokra vonatkoztak, bár hatásuk kétségtelen, messze túlment a határokon.
A második világháború után a győztes nagyhatalmak elhatározták, hogy a béke érdekében ismét létrehoznak egy világszervezetet.
(13.00)
Az emberiség történetében először ezen világszervezet 58 tagja egyhangúlag elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Kiáltványát, amely harminc szakaszban összefoglalja a minden ország minden emberét megillető alapvető jogokat. A kiáltvány az emberiség jogi bibliája, amely az ember alapvető jogain kívül igényli az ember személyi méltóságának elismerését és védelmét; nemes szavakkal emlékezik meg a családról, amelyet a társadalom természetes és alapvető egységének minősít, ami jogosult az állam védelmére.
Megállapítja, hogy az embernek jogos igénye, hogy dolgozhasson, művelődhessen és képességeinek megfelelően boldogulhasson. Mindenkinek joga van - olvassuk -, hogy saját maga és családja jólétének, egészségének érdekében a megfelelő életszínvonalat elérje, beleértve az élelmezést, ruházatot, lakást, orvosi ellátást, illő nyugdíjat, munkanélküli segélyt, munkaképtelenség és egyéb esetekben támogatást. Ez a szociális biztonság, amelyet 50 évvel ezelőtt az Egyesült Nemzetek Szervezetében az Emberi Jogok Egyetemes Kiáltványa már leszögezett. Lényegében itt van a szociális igazságosság gyökere is.
A kiáltvány 20. §-ának 3. pontját szeretném minden kormány, minden miniszter ajtajára és minden hivatal bejáratára odaszögezni. Ez pedig így szól: "A nép akarata legyen a kormányzat tekintélyének alapja." Ugyanis a kormány a hatalmat kizárólag a nép érdekében gyakorolhatja.
A kiáltvány szükségesnek tartja, hogy az emberi jogok gyakorlására és nevelésére a fiatalságot tanítsák. Reméli a kiáltvány, hogy ezeknek a megvalósításával, az emberi jogok gyakorlásával, a szociális igazságosság megvalósításával békét, együttműködést tudnak az emberek között elérni.
Talán az egyik legfontosabb meghatározása az 1. §, amelyben jelzi, hogy nem elég a kormány igyekezete, hanem szükséges, hogy a polgárok ráébredjenek arra, hogy a jogaikkal élniük kell. Ez így szól: "Az embernek embertársa iránt a testvériség szellemében kell cselekednie." Ebből a felebaráti szeretet, a keresztény értékrend is kicsendül.
Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nemzetünk ebben az évszázadban három idegen megszállást túlélt, a nép áldozatkészségének és szabadsági törekvéseinek köszönhetjük, hogy szabadok és függetlenek lettünk. Azt azonban nem állapíthatjuk meg, és nem is mondhatjuk, hogy az Egyetemes Jogok Emberi Kiáltványának minden tekintetben eleget tettünk. Csak egyet, akár a szólásszabadságot megemlítve, mondhatjuk-e, hogy a polgár a társadalom minden területén - egyesületekben, gyűléseken vagy a munkahelyén - félelem és következmények nélkül beszélhet?
Az ország érdeke és a mi érdekünk, hogy minden polgár érezze: hogy teljes jogú, hazájának szerves része. Ezzel nemcsak az emberi méltóságát becsüljük meg, de az ország nehézségeinek elviselésében, megoldásában is jó társat kapunk; nem utolsósorban pedig úgy érzem, hazánkban az együttműködés a demokrácia és a fejlődés alapja is. Mindezekkel megváltanánk a belépőjegyünket is az Európai Unióba.
Legyen ez a nap, tisztelt képviselőtársaim, minden polgárunk felé egy üzenet, hogy születésüknél fogva szabadok és gazdagok, éljenek ezekkel a jogaikkal, mi pedig segítjük és támogatjuk őket. Köszönöm. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
