BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A törvénytervezet áttanulmányozása kapcsán nekem is ambivalens érzéseim vannak. A vizsgálat során azt tekintettem át, hogy a központi adóterhek csökkentése - amely a kormányzat ígérete volt -, ad-e lehetőséget az önkormányzatok számára a helyi adók lényeges növelésére. A másik, amit vizsgáltam, hogy szűkíti-e az önkormányzatok bevételeit.
Az első esetben azt állapítottam meg, hogy az önkormányzatoknak csökkenő központi adóterhek mellett érdemben nincs lehetőségük a helyi bevétel jelentős növelésére. A 2. pontból pedig megállapítható, hogy szűkíti az önkormányzatok bevételeit. Az előterjesztés látszólag a pontosabb megfogalmazást, a jogszabályváltozás miatti korrigálást, az egységes alkalmazást segíti, és egy jogharmonizáció irányába lép.
Érdemi változást azonban - az előbbi felszólalóval egyetértve - az iparűzési adó alapjának meghatározása jelent a bankok, biztosító társaságok vonatkozásában. Itt is helyesnek tartom, hogy a kamatbevételekből levonandó kifizetett kamatok és kamat jellegű összegek feleljenek meg a nettó árbevétel fogalmának. Azonban ha az önkormányzatoknál néhány példán megvizsgáljuk, hogy ez milyen következményekkel jár, akkor nehezen teljesíthető a parlament előtt lévő, az önkormányzatoknál jelzett helyi adóbevételek várható teljesítése.
1994-ben az önkormányzatoknál a tervezett 27 milliárd forinttal szemben a várható teljesítés 29 milliárd körül alakulhat. 1995-ben 29 milliárdot tervezünk, hogy az önkormányzatok helyi adóbevételéből ennyit teljesítsenek.
Szeretnék egy-két konkrét példa megemlítésével rávilágítani, hogy az önkormányzatok bevételi lehetőségeit valóban szűkíti, és egy új választást követően a megalakuló testületek időzavarba kerülnek, és nehéz helyzetben tudják - vagy nem tudják - korrigálni a bevételi kieséseiket.
A társasági adófizetési kötelezettség módosítása ugyan megteremti a jogharmonizációt, azonban megjegyezzük, hogy a közszolgáltató szervek zöme veszteségesen végzi tevékenységét, így várhatóan mentesülnek a helyi adók alól. Példaként Salgótarján város esetében ez közel húszmillió forintos bevételkiesést eredményez. Itt javasolni fogjuk, hogy az önkormányzatok döntési kompetenciájába tartozzon, hogy az adók és az illetékek hatékony behajtásának elősegítése céljából rendeletben szabályozhassa az anyagi érdekeltség feltételeit.
A törvénytervezet 3. § és 52. § 22/b, c) és h) pontjainál meghatározott nettó árbevétel, mint a helyi iparűzési adó alapja, kedvezőtlenül fogja érinteni az önkormányzatok egy részét.
A módosítás 1995. január 1-jei hatálybalépése azt jelentheti, hogy a pénzintézetek és a biztosítók nem az 1994. évi adóbevallás alapján, hanem az általuk bejelentett várható adó alapján fognak adózni ebben az évben. Gyakorlatilag ezzel a módosítással a pénzintézetek és a biztosítók egy része az iparűzési adóztatás alól szinte teljesen kiesik, hiszen csak nyereségük után lesznek adóztatva.
Néhány példát említenék meg: Veszprém városában ez közel 40 millió forint kiesést jelent a korábban tervezetthez képest; a közszolgáltató és egyéb szervezeteknél a változás miatt 10 uszkve 15 millió forint bevételi kiesés jelentkezik; Kecskemét város esetében, ahol 15 bank és 9 biztosító társaság, 7 közszolgáltató szervezet működik, e törvénymódosítás esetén 24, 6, illetve 19 millió forint kiesés keletkezik a jövő évi tervezett bevételekből.
A fenti példákkal szerettem volna illusztrálni - az előző hozzászólóval egyetértve -, hogy a bevételkiesés pótlására az önkormányzatoknak reális lehetőségük nincs.
A jelenlegi adómértékek emelése az idő rövidsége miatt már nem várható meg, az új testület viszont - mire felméri lehetőségeit, megismeri költségvetési helyzetét - a törvényi tilalom miatt már nem módosíthatja rendeletét, csak az adózókra hátrányosan.
Feltétlenül fontos tehát, hogy a parlament adja meg a lehetőséget az önkormányzatok számára, hogy később is - felállásukat, bizottságaik létrejöttét, a kamarákkal és az adózókkal történő egyeztetést követően - módosíthassák előirányzataikat.
Röviden szeretnék kitérni az ÉT-megállapodásra is - amellyel én személy szerint nem tudok egyetérteni -, amelyben a telekadó nem terjed ki a belterületi beépítetlen mezőgazdasági területekre. Ez ellentétes a település érdekeivel, a beépítetlen ingatlanok hasznosításának gyorsításával, a közművesítésben való részvétellel, és telekspekulációra ad lehetőséget.
Számtalan külföldi példa azt bizonyítja, hogy a belterületen beépítetlen ingatlanok kirívóan magas adóztatás alá esnek, hogy azok hasznosítása a rendezési terveknek megfelelően mielőbb megtörténjen, és a tulajdonos ne arra spekuláljon, hogy annak az értéke milyen módon növekedik.
Tisztelettel javasolom a tisztelt Háznak és a tisztelt Pénzügyminisztériumnak, hogy észrevételeimet szíveskedjék figyelembe venni az önkormányzatokat érintő jövő évi költségvetés készítése során.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
