DR. VASTAGH PÁL
DR. VASTAGH PÁL
DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Másfél hónappal ezelőtt kezdődött meg az a vita, amely a szövetkezeti törvény négy ponton történő módosítását szolgáló törvényjavaslat felett kialakult. Ennek a vitának nagyon sok értékes megnyilvánulása volt, amelyek a későbbiekben majd segítséget jelenthetnek a szövetkezeti törvény egészének átfogó módosításához és átdolgozásához. Azok a szándékok, amelyek néhány hozzászóló véleményében kifejeződtek, hogy itt valamilyen revansról vagy mögöttes politikai szándékról van szó, nélkülözik a valóságot. Ennek alátámasztásául szeretném felidézni az 1994. április 6-7-ei parlamenti vitát, ahol igen egységesen és határozottan képviselte az akkori ellenzék azokat a törekvéseket, amelyek most, ebben a törvénymódosításban megvalósultak.
A kormány által beterjesztett törvényjavaslat egyik célja az volt, hogy kiiktassuk a mezőgazdasági szövetkezetekkel szembeni indokolatlanul megkülönböztető szabályokat. Ezzel kapcsolatban az ellenzék jó része a mezőgazdasági szövetkezetek települési részközgyűlése úgynevezett szétválási jogának megszüntetését bírálta a legintenzívebben. Ennek a problémának a megítélésénél figyelembe kell venni azokat a gazdasági célszerűségi szempontokat, amelyek nélkül ebben a kérdésben nagyon nehéz dönteni, hiszen az adott településen a termelőeszközök nem kapcsolódnak feltétlenül az ott lakó tagokhoz, illetőleg az üzletrészeik nem egyeznek ezek értékével. Azt is figyelembe kell venni, hogy a zárt technológiájú üzemek nehezen bonthatók szét attól függően, hogy melyik tag hol, milyen településen lakik.
Mindezek alapján a települési szétválás fenntartására és módosítására vonatkozó indítványokat, javaslatokat nem támogatjuk.
A települési szétválás kifejezetten káros hatású a vagyonkezelő tevékenységet végző szövetkezetek számára, amelyek egyes tevékenységeikre kis társaságokat hoztak létre. E szervezetek azonban joggal tartják nem megfelelőnek az egy tag egy szavazat elvét és a személyes közreműködés arányában való jövedelemelosztást sem, mint ahogy ez a vita során elhangzott. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezeket az alapelveket a szövetkezetek valamennyi fajtájára vonatkozóan ki kell iktatnunk a szövetkezeti törvényből. A szövetkezetek tőkehasznosító tevékenységéhez, általában a tőkehasznosításhoz a szövetkezet valóban nem a legadekváltabb forma: számukra a társasággá történő átalakulás lehet a megoldás, amihez természetesen világossá és egyszerűvé kell tenni az átalakulási szabályokat. Ehhez, ennek megteremtéséhez jó támpontot nyújtanak az olyan javaslatok, módosító indítványok, mint amilyet Sümeghy Csaba és Tokár István terjesztett elő. Azt azonban nem tehetjük meg, hogy az átalakulásból kapcsán csupán egyetlen szabályt változtatunk meg a többi megfelelő felülvizsgálata nélkül.
A magángazdálkodás kialakítását tehát nem lehet alkalomszerű törvényi előírásokkal kezdeményezni, mert a gazdálkodás nyereségességét az arra vállalkozóknak kell megteremteniük, és ennek kockázatát is főként ők viselik.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat céljai között szerepelt, hogy kiigazítsa a közgyűlés működését feleslegesen nehezítő szabályokat, amelyek szintén ez év áprilisában kerültek a törvénybe.
Elsősorban a megismételt közgyűlés megtartásának megkönnyítését igényelte a gyakorlat. Ennek érdekében elfogadjuk azt az igényt és azt a módosító indítványt, amelyet Sümeghy Csaba és Tokár István nyújtott be, hogy erre - mármint a megismételt közgyűlés megtartásának megkönnyítésére - maga a törvény adjon lehetőséget. Nem támogatjuk azonban az ide vágó indítványokat, amelyek a megismételt közgyűlés létszámminimumát a tagság egyharmadában kívánják meghatározni, ugyanis ez a megoldás a több tízezres taglétszámú takarék-, lakás- és fogyasztási szövetkezetekben nem tekinthető reális követelménynek.
Nem támogatjuk - és a szavazásnál is ellenezzük - azt a javaslatot, hogy a megismételt közgyűlés jogkörét a jelenlegihez képest korlátozzuk. Ezt két okból is célszerűtlennek tartjuk: egyrészről a megismételt közgyűlés jogkörének korlátozása lényegében a közgyűlés, vagyis a demokratikus döntéshozatal fórumának szerepét csökkentené, másrészt az alapszabály módosítása olykor technikai jellegű és kötelező is, amihez képest aránytalan szankció lenne a szövetkezet működésének megakadályozása, a szabályellenes működéshez fűződő cégbírósági intézkedések sorozata.
Nem fogadhatjuk el azt a javaslatot sem, hogy a küldöttgyűlés jogköréből kerüljön ki az alapszabály módosítása.
(18.40)
Ma még a küldöttgyűlésre épülő nagy létszámú fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezetek nem tudják minden előkészítés nélkül, egyik napról a másikra megvalósítani, hogy a küldöttgyűlés szerepét a részközgyűlések vegyék át. Ez komoly működési zavarokhoz vezetne, és ennek eldöntése újabb, további elemzéseket igényel.
Tisztelt Ház! A vitának a következő sarkalatos pontja a kívülállók jogállása, helyzete kapcsán alakult ki, és természetesen ez egy jóval általánosabb igényű kérdés, és nagyon nagy feszültséget kiváltó helyzet. A kívülállók helyzete a szövetkezetekben ma valóban igen problematikus, és ezt helyesen érzékeltették a felszólalók. Természetesen a kívülállók helyzetének rendezésére vonatkozóan nemcsak jogszabályi eszközök vannak, hanem gazdasági szempontokat is figyelembe kell venni, és érdekegyeztetést kell kialakítani abban, hogy a kívülállók elsősorban a tőkekiválásban érdekeltek, míg az ott dolgozó tagok pedig a működtetésben és a folyamatos fenntartásban. Ez az ellentmondás a szövetkezeti formában tényleg nehezen oldható fel, hiszen a szervezet éppen a tagok személyes közreműködésén alapul, és azt preferálja. A személyes közreműködést nem végző tőketulajdonosok méltányos érdekei várhatóan a részvénytársasági szervezeten belül elégíthetők ki.
Szeretnék kitérni arra a Solymosi József által benyújtott két módosító indítványra, amely a törvény végrehajtásával foglalkozik. Ahhoz, hogy ennek a problémakörnek a súlyát érzékeltethessük, számadatokat kell beszereznünk a cégbíróságoktól a tekintetben, hogy hány szövetkezet változását nem jegyezték még be. Ezenfelül a lehetőséghez képest olyan információkra is szükségünk van, hogy milyen típusú okok vezettek e mulasztásokra. Így, ilyen körülmények között, a módosító indítványokat most nem tudjuk támogatni, mert azok jogi megoldása alkotmányossági problémákat is felvet. A jövőre vonatkozóan azonban feltétlenül rendezést kíván ez a kérdés.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A vita messze túlmutatott a javaslat eredeti keretein és tartalmán, a szövetkezetek jövőjére, a szövetkezetek helyére vonatkozóan számos érdekes és értékes álláspont hangzott el. Ezek a vélemények meggyőződésem szerint nagymértékben hozzájárulnak majd a szövetkezeti törvény további korszerűsítéséhez és modernizálásához, ami a vitában résztvevők hozzászólása alapján is megkerülhetetlenül sürgető feladat. Ezt a törvényjavaslatot nyolc szövetkezeti érdekképviseleti szerv részletesen megvitatta, megtárgyalta, s a szövetkezeti érdekekkel egybeesőnek minősítette. Ezek alapján kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot. (Taps a bal oldalon.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
