DR. K. CSONTOS MIKLÓS
DR. K. CSONTOS MIKLÓS
DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés!
Engedjék meg, hogy hozzászólásomat a magyar szerzői jog kialakulásának az elejéről kezdjem. A XVIII. század első felében kezd kialakulni a magyar szerzői jog, s ebben az időszakban még nem jelent többet és mást, mint a tulajdonjog egyik formáját. A tulajdonjogi elmélet azután az alkotóművész egyéniségével összefüggő személyijog-elméletté is kibővül, így a későbbiekben már ilyen szempontból is figyelemmel kell kísérnünk jogfejlődésünket. 1793-ban a királyi rendelet büntetéssel és kártérítéssel tiltja meg az utánnyomást. Ez a korai időszak.
A reformkor idején - főleg a Kisfaludy Társaság kezdeményezésére - az Országgyűlés elé kerül a Szemere-féle törvényjavaslat. Ez a Szemere-féle törvényjavaslat az Országgyűlésen elfogadást nyer, azonban a király nem szentesíti, visszaadja újratárgyalásra az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés azonban a továbbiakban nem foglalkozik vele.
(19.40)
Később még egy ilyen kísérlet történik: egy új változatot, 1847-ben a Jászai-féle törvényjavaslatot terjesztik az Országgyűlés elé. Itt viszont közbejönnek a szabadságharc eseményei, s az ügy addig húzódik, míg végül ebből sem lesz törvény, hiszen az Országgyűlést is fölfüggesztik. 1853-ban bevezetik az osztrák általános polgári törvénykönyvet, ennek függeléke tartalmazza a szerzői jog akkori szabályait. Császári pátensek, ideiglenes törvénykezési szabályok szintén rendelkeznek erről, és elsősorban irodalmi, művészeti alkotásokat vesznek védelmükbe.
Az 1861. évi országbírói értekezlet kimondta: az ész szüleményei is olyan tulajdonok, amelyek a törvény oltalma alatt állnak. Ezeket az ideiglenes törvénykezési szabályokat később a kúria is magáévá tette, és kimondta, hogy a törvénykezési szabályokat zsinórmértéknek tekinti a következő időszakra. Ebben az időben születik meg nemzetközi vonatkozásban Ausztria és Franciaország között az a megállapodás, amely kölcsönösséget biztosít. Ezt 1866-ban alkotják meg, de egyben kimondják azt is, hogy az Magyarországra nézve is kötelezően kiterjed.
Sajátos jogfejlődést mutat a szerzői jog területén az 1875. évi XXXVII. törvény. Ez tulajdonképpen nem más, mint az úgynevezett kereskedelmi törvényünk. Kereskedelmi törvényünk az első olyan jogszabály, amely parag-rafusaiban tételesen sorolja fel és elsősorban, különösen az alkotó és a kiadó jogait biztosítja a szerzői joggal kapcsolatban. Ezt követően - ismét a Kisfaludy Társaság kezdeményezésére - készül el egy törvényjavaslat, az 1884. évi XVI. törvény, amely alapját képezi az 1921. évi LIV. törvénynek, amely részletesen szabályozza, most már teljes egészében és teljes jogkörrel a szerzői jogot.
Ilyen fejlődési állomásokon ment keresztül a háború előtt a szerzői jog; a két világháború közötti és az azutáni időkben több törvény születik ugyan e tárgyban, de a törvények főleg úgy jönnek létre, hogy egyes területeket szabályoznak, nagy átfogó és összefogó törvény azonban nem keletkezik. Minisztertanácsi rendeletek, majd miniszteri rendeletek, utasítások és határozatok formájában nyer szabályozást szerzői jogunk. Éppen ezért tehát, mert ilyen mozaikszerű a szabályozás, célszerűnek mutatkozik, hogy ezeket a szabályokat végre összefoglalva kodifikálja a szerzői jogot az új törvény. Azt hiszem, ennek nézünk elébe a közeljövőben.
Korántsem soroltam fel a szerzői jog fejlődésének minden mozzanatát, hézagosan utaltam csupán az előzményekre.
Az Alkotmánybíróság 14/1994. számú, március 10-ei határozata megállapította, hogy az 1969. évi III. törvény végrehajtásáról rendelkező 9/1969. MM számú rendelet 13. §-a alkotmányellenes, ezt a rendelkezést ezért megsemmisítette, és 1994. december 31-éig mondta ki a megsemmisítés hatályát. Így végeredményben ezért kellett előterjeszteni a törvényjavaslatot, amely jelenleg előttünk fekszik. Az indoklás szerint az alkotmányellenesség abban áll, hogy adójellegű jutalékfizetési kötelezettséget ír elő a művészeti alkotás kereteiben tevékenység folytatására jogosult jogi személy vagy magánszemély közreműködésével való tulajdonátruházás esetére. Miután a jogalkotásról szóló törvény kimondja, hogy az adójellegű kötelezettséget - ilyen a járadék is - törvényben kell szabályozni, így ez okból vált szükségessé a jelen törvényjavaslat beterjesztése.
Az alkotmányellenesség megszüntetéséhez valóban törvényi szintű jogalkotásra van szükség, ezért a Független Kisgazdapárt e törvényalkotást nem ellenzi, sőt a maga részéről támogatja is. Köszönöm a meghallgatást. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
