DR. PÁLOS MIKLÓS
DR. PÁLOS MIKLÓS
DR. PÁLOS MIKLÓS (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Annyira lerövidítettem már a hozzászólásomat, hiszen lényegében ugyanazt a gumit rágjuk valamennyien, aminek már semmi íze nincs, azért mégis engedjék meg, hogy néhány gondolattal én is hozzászóljak a vitához, annál is inkább, mert mint az európai integrációs ügyek bizottságának tagja, megpróbáltam egyfajta összehasonlítást tenni az európai jogban, jogrendszerekben, illetve egyes országok jogában történt szabályozással, s egy kicsit olyan aspektusból is vizsgálni a törvényjavaslatot, hogy eleget tesz-e a törvényalkotás annak a társulási szerződésben vállalt kötelezettségének, hogy a de lege ferenda szabályozást, tehát a jövőben hozandó törvényeket összhangba hozza-e az Európai Közösség tagországainak jogrendszerével és az elvárásokkal. Erre tekintettel azt hiszem, ez lesz az új elem a hozzászólásomban, és engedjék meg, hogy az előzményekről csak egész röviden szóljak, hiszen az államtitkár asszony a lényegét elmondta már ennek.
Jogtechnikai törvényalkotásról van szó, amelynek érdemi részét az Alkotmánybíróság nem találta alkotmánysértőnek, ezért nem is kívánok belebonyolódni abba, hogy a tételes jogi szabályozás vajon összhangban van-e az alkotmánnyal, és a jogtechnika, tehát egy magasabb jogforrási szinten való szabályozás valóban érdemi vizsgálatot igényel-e most és egyáltalán megalapozott-e az.
A szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény módosítására irányuló kormány-előterjesztést - amely T/135. szám alatt került a Ház elé - lényegében az Alkotmánybíróság határozata gerjesztette. A törvénymódosítást ugyanis az tette szükségessé, hogy a szerzői jogok körében egyes jogviszonyokat szabályozó művelődési minisztériumi rendelet - és nem kormányrendelet - a szerzőkre, a vásárlókra és a felhasználókra olyan alapvető jogokat és kötelezettségeket ír elő, amilyenek ilyen alacsony szintű jogszabályban nem szabályozhatóak. Ez alkotmányossági probléma, elsősorban a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezéseit sérti, és annak helyes értelmezése indokolja azt, hogy magasabb szinten szabályozzuk ezt.
A jogszabálysértő helyzet reparálására a kormány által beterjesztett törvényjavaslat alkalmas. Minthogy azonban elsősorban formai indokai vannak az eddigi szabályozás módosításának és magasabb szintre történő emelésének, elsősorban nem is a javaslatnak ezzel a részével kívánok foglalkozni, hanem annak másodlagos, de egyáltalán nem elhanyagolható részével, jelesül azzal, hogy az új szabályozás miként illeszkedik az Európai Unióhoz tartozó tagországok jogrendszerébe.
A társulási szerződés 67. §-ában foglaltak szerint Magyarországnak a Közösségbe való integrálódásának egyik alapvető feltétele, hogy az ország jelenlegi, de különösen hozandó törvényei miként illeszkednek a Közösség jogi normáihoz. A szerződésben Magyarország biztosítja, hogy amennyiben lehetséges, a hozandó törvényeket és egyéb jogszabályokat összhangba hozza a közösségi szabályozással. Jóllehet a törvényjavaslat indoklásában nem szerepel a jogharmonizációs kötelezettségre való hivatkozás, maga a tételes szabály összhangban van a Közösséghez tartozó nemzetek jogával. Így aztán, ha csak egy kis lépéssel is, de teljesítjük az e téren vállalt kötelezettségeinket, és folytatódik a jogharmonizáció.
(19.50)
Egyetlen kritika a törvényjavaslattal szemben: nem ártott volna a törvényjavaslat indoklásában erre egy mondat erejéig kitérni, annak ellenére sem, hogy a törvényjavaslat indoklásának szövegéből erre mégiscsak lehet következtetni. Magyarország a társulási megállapodásban kötelezettséget vállalt arra is, hogy a szerzői jog 1994. december 31-éig történő átfogó módosításával közelít a közösségi jogforrásokhoz; ennek jegyében történt meg 1994-ben a VII. törvény megalkotása, elfogadása, mely alapvetően európai szintre emelte a szerzői jogi törvényt.
Ezt a 4/1994. országgyűlési határozat aztán olyan formában vette be a magyar jogrendszerbe, hogy csatlakozott az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló, '61-ben, Rómában elfogadott nemzetközi egyezményhez.
Fontos lépés volt továbbá a szerzői jogok büntetőjogi védelmének megerősítése is, ami a büntető törvénykönyv legutóbbi novellájában megtörtént. Tény az, hogy szerzői jogunk európai mércével mérve most már igenis kielégíti az elvárásokat, amit a társulási szerződés a 65. cikkében külön el is ismer, amikor úgy fogalmaz, hogy Magyarország tovább javítja a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok védelmét. Az előttünk lévő törvényjavaslat pedig vitathatatlanul még előrébb viszi a joghar-
monizációt.
monizációt.
Úgy gondolom, nekem, mint a parlament európai integrációs ügyek bizottsága tagjának ezekről feltétlenül kellett szólnom. Tettem ezt már csak azért is, mert a józan tárgyilagosság még ellenzéki pozícióból is azt kívánja, hogy kimondjam: a lényegében alkotmányos igényeket kielégítő jogtechnikai törvénymódosítás jogilag helytálló, indoklása pedig kifejezetten igényes munka, tudományosan megalapozott, de a kritikámat azért itt is feltétlenül kifejezésre kell hogy juttassam. Sok új törvényi szabályozásnál nem kapunk olyan igényes, olyan alapos és olyan szépen megokolt indoklást, mint amit ezen törvényjavaslat indoklási része tartalmaz.
Mindezekre figyelemmel kijelenthetem, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt a beterjesztett törvényjavaslattal egyetért, azt módosító javaslattal nem kívánja változtatni és támogatja, az Országgyűlésnek pedig elfogadásra ajánlja. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
