DR. HOMOKI JÁNOS
DR. HOMOKI JÁNOS
DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítása tárgyában előterjesztett törvényjavaslat, ugyanúgy, mint a többi, sebtében összefércelt előterjesztés, azt tükrözi, hogy a hatalmon lévő koalíció nem valami átfogó alkotmányos koncepció jegyében kezdett hozzá a törvények gyártásához, hanem mindig az aktuális politikai érdekeinek szem előtt tartásával.
A törvénytervezettel kapcsolatban a Független Kisgazdapárt parlamenti képviselőcsoportja álláspontját úgy összegezhetem, hogy a tervezet fő irányait túlnyomó részben elfogadhatatlannak tartja és elutasítja. Így jelenlegi formájában a törvényjavaslatot egészében elveti.
Felmerül a kérdés, hogy kinek áll érdekében ez a törvénymódosítás, melyet többszörösen átdolgozva kaptunk meg, legutóbb augusztus 30-án. Nyilvánvalóan nem az ellenzék érdekében álló törvénytervezettel állunk szemben, legkevésbé a Független Kisgazdapárt érdekeire figyelemmel történt a törvényjavaslat elkészítése. Már csak azért sem, mert mi nagyon helyesen, és ez a törvény szövegéből egyértelműen beigazolódott, nem vettünk részt a hatpárti egyeztető tárgyalásokon, mivel az egy előre meghatározott hatalmi akarat érvényesülését látszott és jelenleg is látszik korlátlanul megvalósítani, minden előre hangoztatott mértéktartás nélkül. Frakciónk álláspontja szerint, szemben Bauer Tamás véleményével, a törvénytervezet a demokrácia súlyos sérelmét jelenti.
Miről is van szó valójában? Az ellenzéket illetően, beleértve ebbe a Független Kisgazdapárton kívül a Magyar Demokrata Fórumot, a Kereszténydemokrata Néppártot és a Fidesz-t is, óriási tétek forognak kockán. A hatályos törvény szerint az önkormányzati képviselők választása a már jól megismert, országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényhez hasonlóan történik. Így a választók külön szavaznak az egyéni jelöltekre és külön a pártlistákra. Mivel a választás kétfordulós a hatályos törvény szerint, lényegében csak a második menetben dől el, hogy ki lesz a képviselő. Ezt a választási rendszert eddig egyetlen párt sem bírálta érdemlegesen. Most mégis alapvetően kívánnak ezen a rendszeren változtatni. A választást egyfordulósra tervezi a törvényjavaslat, ugyanakkor vidéken a listás szavazás eltörlését célozza meg. Takarékossági okokra hivatkoznak, noha takarékoskodni nem az emberi jogok szférájában kellene, hanem inkább nagyobb odafigyeléssel és kellő súllyal kellene érvényesíteni a hatályos jogszabályok alapján például a vámok behajtását, a feketekereskedelem visszaszorítását, az országban garázdálkodó maffiák felszámolását, a pazarlás és a mások javaival való tobzódás megszüntetését. Álláspontunk szerint tehát a takarékosságra való hivatkozás képmutató, megtévesztő jellegű, ami a közvélemény félrevezetését célozza.
Tisztelt Képviselőtársaim! Valójában arról van szó, hogy az érvényben levő választójogi törvény lehetőséget adna az ellenzéki pártok összefogására a második választási fordulóban. Az egyfordulós rendszer ezt nagyon megnehezíti, szinte lehetetlenné teszi, hiszen az ellenzéknek anélkül kell, illetve lehet szövetségeseket keresnie, hogy ténylegesen ismerné a valós és lényegesen megváltozott erőviszonyokat. Nemcsak az ellenzéken belül változtak időközben az erőviszonyok, hanem általánosságban az ellenzék javára. De ezen belül is a Független Kisgazdapárt népszerűségi mutatója folyamatosan emelkedőben van.
Ilyen körülmények között alapkövetelmény, hogy a pillanatnyi erőviszonyokat fel tudja mérni az ellenzék saját jelöltjein keresztül. Ennek ismeretében a második forduló előtt a valódi erőviszonyok alapján lehetősége lenne az ellenzéknek olyan szövetségesekkel egyezségre jutnia, melynek alapján a második fordulóban bármelyik párttal vagy koalíciós csoportosulással szemben nyerési eséllyel indulhatna a választáson.
(10.40)
Az egyfordulós választási rendszer bevezetésével ezt a lehetőséget teszi eleve reménytelenné a törvénymódosítás: így abban lesz érdekelt valamennyi párt, hogy ahol tud, saját jelöltet állítson, hogy a "vigaszszárnyon", a kompenzációs listán talán a becsületgólt elérhesse.
Teljesen nyilvánvaló a szándék a koalíció részéről: teljes hatalmi koncentráció biztosítása és az ellenzék teljes visszaszorítása a helyi önkormányzatokban.
Az egyfordulós választási rendszerben az ellenzéki jelöltek esélye így jóval kisebb lesz, mint a kétfordulós választási rendszer esetén. Ha ez a gyakorlat a koalíció részéről így folytatódik tovább, a végkifejlet előre prognosztizálható: a 72 százalékos parlamenti többség oda fog vezetni, hogy az ellenzék lehetőségeit még tovább csökkentik. Ez a törekvés még hatványozottabban jelenik meg a tervbe vett további törvénymódosítások során, így az elkövetkező országgyűlési választásig - amire, reméljük, nem négy év múlva kerül sor - a parlamentáris demokrácia csupán jelképessé válik, az ellenzék pedig, ha lesz, a jelenlegi kormánykoalícióból fog kikerülni, és úgy fog működni, mint "őfelsége" ellenzéke. Ezért, hogy ez ne következhessék be, minden fórumon fel kell emelni szavunkat.
Itt, az Országgyűlésben nem a koalíció képviselőihez szólunk már most sem - hiszen süket fülekre találtunk és találunk -, hanem közvetlenül a magyar néphez. A magyar népnek kell érzékelnie, hogy itt valójában az oly nehezen kivívott demokrácia sérelméről van szó. Tudatában kell lennie mindenkinek, hogy az elkövetkező országgyűlési választásokon milyen óriási a tét: hogy megőrizzük a jogállamiság, a többpárti demokrácia vívmányait.
Következésképpen nem értünk egyet az érvényességi és eredményességi küszöbök 40, illetve 25 százalékos mértékének eltörlésével sem, ami összefüggésben van a választás egyfordulóssá nyilvánításával is. Még egyfordulós választás esetén is meg kellett volna hagyni az érvényességi küszöböt, ami azt jelentette: akkor érvényes a szavazás, ha azon a választópolgárok több mint 40 százaléka szavazott. Az a jelölt lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapta, függetlenül attól, hogy megkapta-e a szavazatok több mint egynegyedét. Egy minimális alsó küszöb nélkül az egész választás komolytalanná válik. Magát a választást mint alapvető emberi jogi kategóriát, mint jogintézményt járatja le az ilyen törvénytervezet nagyvonalúnak látszó, de valójában a jogrendszert szétzilálni képes végeredményével.
A polgármestereket a tervezet közvetlenül rendeli választani, és a közvéleményt azzal vezeti félre, mintha ezzel nagyobb legitimitás, nagyobb hatáskör is társulna.
Nem értünk egyet azzal sem, hogy a jelölés során emelkedik az ehhez szükséges választópolgári ajánlások arányszáma: képviselőjelölteknél 1 százalékról 3 százalékra, polgármestereknél 3 százalékról 5 százalékra. Az ajánlóíven lényegében szerepel az összes adat, amely a korábban alkalmazott ajánlószelvényeken volt feltüntetve. Az ajánlószelvények gyűjtése során valamennyi párt rossz tapasztalatokat szerzett. Ezeket a tapasztalatokat meg lehet előlegezni a mostani ajánlóívekre is - kivéve a titkos ajánlás rendszerét, amely viszont, különösen az idős emberek számára, igen fáradságos és időigényes.
Ezen szempontokra figyelemmel az ajánlások arányszámait a következőképpen javasoljuk a törvénytervezetben feltüntetni:
Kislistás és egyéni választókerületekben képviselőjelölt az, akit a választópolgárok legalább 1 százaléka jelöltnek ajánlott. Ez visszatérés az eredeti százalékra.
Megyei választókerületekben - figyelemmel a vidéki települések közötti, nemegyszer nagy távolságokra, például az alföldi megyékben - a választópolgárok legalább 0,3 százalékának ajánlása legyen elegendő a lista állításához.
Polgármesterjelölt az legyen, akit a tízezer vagy ennél kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3 százaléka, a százezer vagy ennél kevesebb lakosú település választópolgárainak 2 százaléka, a százezernél több lakosú település esetén a választópolgárok 1 százaléka; főpolgármester az, akit a főváros választópolgárainak 0,5 százaléka jelöltnek ajánlott.
A százalékos értékek csökkentését az is indokolttá teszi, hogy az állampolgárok nem nagyon törekednek - különösen egyes területeken - a fenti tisztségek ellátására. Az, aki egyáltalán ilyen tisztséget vállal, ne kerüljön még azáltal is hátrányos helyzetbe, hogy igen nagy számú ajánlást kell összegyűjtenie.
Összességében az eredeti törvény hatályban tartása mellett foglalunk állást, azokkal a változtatásokkal, amelyeket az előzőekben részleteztünk.
Azokat a törvénymódosítási javaslatokat, amelyek a kétfordulós választással és az alsó küszöbértékek hatályban tartásával nem ellentétesek, beépíthetőnek tartjuk a tervezetbe. Ezek zömmel eljárási szabályok, amelyek a nyilvántartásba vételre, a választókerületekre, a kislistás választási rendszerben megválasztható képviselőkre, a választási szervekre, az ajánlási rendszerre vonatkoznak.
A kompenzációs listával nem értünk egyet, mivel kétfordulós választás esetén ilyen lista nem működhet. A kompenzációs lista csak egyvalamire alkalmas: arra, hogy a közös jelölt állításának lehetőségét kiüsse az ellenzéki pártok kezéből - mint ahogy arra a bevezetőben már rámutattam.
Összességében javasoljuk az előterjesztőnek, hogy a hatályos törvény alapelveit, alaprendszerét megtartva olyan módosításokat építsenek be, amelyek nem ellentétesek az alapelvekkel, amelyek az egyszerűség és a közérthetőség irányába hatnak. Könnyebb egy olyan választási törvénnyel hadba indulni, amelynek az alapelvei már ismertek és nagyon hasonlóak a hatályos országgyűlési képviselői választási törvényhez. Ugyanakkor a jelenlegi tervezet agyonbonyolított és agyonadminisztrált közeget feltételez, és külön műfordítók szükségesek az egyszerű - főleg vidéki - emberek által történő megértéséhez.
A tervezet - a kisgazda frakció álláspontja szerint - jelenlegi formájában nem elfogadható. Javasoljuk, hogy a kormány, illetve az előterjesztők vonják azt vissza, és a korábbi, jól bevált törvényt tartsák fenn hatályában. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalról.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
